Szakpszichológus: A segítők minden társadalom szívei és lelkei

2025. január 04. 06:20

„A gyermekotthonok lakói többszörösen traumatizált fiatalok. Sem Magyar Péter reflektorfényére, sem provokációra nincs szükségük” – mondta az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója a Mandinernek.

2025. január 04. 06:20
Krupincza Mariann
Krupincza Mariann

Még karácsony előtt Magyar Péter országjárása kapcsán nagyobb figyelmet kaptak a gyermekotthonok. Azonban ezek az események, találkozások cseppet sem voltak konfliktusmentesek. A Tisza Párt vezetője volt, hogy intézményvezetőjével beszélt méltatlanul, míg egy másik helyszínen a kormánypártok kommunikációs igazgatójával keveredett vitába. Így joggal merült fel a kérdés, mit tehetnek ilyen éles helyzetekben az otthonok dolgozói. Ki védi meg őket egy-egy csörte során? Egyáltalán kik a segítő foglalkozásúak, mennyien élnek köztünk és milyen a társadalmi beágyazottságuk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ szakértő segítségével.

***

„A segítő foglalkozásúak kifejezést legfőképpen azokra használjuk, akik közvetlenül emberekkel foglalkoznak. Empátiájukat, érzelmeiket általában használják munkájuk során, akár a szociális területen, az oktatásban vagy az egészségügyben. Ide tartoznak a tanárok, a gyermekvédelemben dolgozók, orvosok és ápolók, pszichológusok, felsorolva a teljesség igénye nélkül. 

Külön kiemelendőek a gyermekekkel vagy az idősgondozásban, akár a hajléktalan ellátásban tevékenykedők. 

Akiknek munkája sem krízishelyzet alatt, sem ünnepnapon nem áll meg” – mondta el a Mandiner érdeklődésére Hal Melinda, klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetőkutatója.

A KSH foglalkoztatási statisztikái alapján körülbelül 680 ezerre tehető az említett területeken dolgozók száma, hozzátéve. De ezen statisztikákat figyelembe véve, csak többen lehetnek, akik az említett szférákban dolgoznak vagy segítő tevékenységet folytatnak – tette hozzá a szakértő.

Ezt is ajánljuk a témában

Arra a kérdésünkre, hogy milyen hazánkban az e területen dolgozók társadalmi beágyazottsága, a szakpszichológus hangsúlyozta,

A segítők véleménye szerint „minden társadalom szívei és lelkei, és egyben lelkiismerete is”. 

„Hiszen ők látják a hazai egészségügyi és mentális egészségügyi problémákat. A nehézségeket a szociális területen, a rendszerszintű és egyéni problémákat egyaránt. Méltánytalanul keveset említjük őket ebben a kontextusban. Az emberek ugyanis kevéssé szeretnek azokkal a foglalkoztatási területekkel foglalkozni, amelyek nem profitorientáltak, ahol a láthatatlan munka fogalma új értelmet nyer. Annak ellenére, hogy a GDP-re közvetett hatást gyakorol tevékenységük, és a hétköznapi életünk szerves részét képezi munkájuk.”

Már most kármentést végeznek a segítő foglalkozásúak

Hal Melinda felhívta arra a is a figyelmet, hogy korábban talán soha nem említettük úgy a segítőket, mint a nemzeti versenyképesség elengedhetetlen tényezőit. „Jelenleg azon dolgozunk, hogy a segítő foglalkozásúak munkája számszerűen is megjelenhessen ha a versenyképességről beszélünk. Egy gyermek oktatásának minősége jó példa arra, hogy későbbi élete során mennyiben fog hozzájárulni Magyarország versenyképességéhez. Egy család lelki egyensúlyának megőrzése, hogyan ösztönöz további gyermek vállalására, vagy nem megfelelő mentális egészsége hogyan akadályozza a következő gyermekáldást”

Ezt is ajánljuk a témában

Az MCC vezetőkutatója arról is beszélt, hogy a szociális gondozók éjjel-nappal, fáradtan, akár hétvégén is szánnak időt beszélgetésre abban a családban, ahol szinte semmi nem működik optimálisan. 

Végső soron minden egyéni és társadalmi probléma a segítők munkájában csapódik le. 

„Jelenleg kijelenthető, hogy a segítők mindennapjai során már kármentés zajlik, haladunk egy mentális egészségügyi katasztrófa felé, ami legfőképpen a fiatalokat érinti” – hangzott el.

„Úgy látom egyre többen veszik igénybe a szolgáltatásokat, de sokan azt sem tudják kihez lehet fordulni az adott problémával, a bizalom még mindig viszonylag alacsony. A rendszer stabil, azonban a fogaskerekek sok területen nyikorognak, ahogyan haladunk előre az időben. A szociális területen továbbra sincsen sem anyagilag, sem lelkileg megfelelő támogatás. A vezetők egyre inkább felismerik azonban, hogy az anyagi és egzisztenciális megbecsültségen túl érzelmi és lelki szaksegítségre van szükség”. 

Saját gyakorlati munkájából is hozott példákat.

Elhangzott, rendszeres, hogy közvetlenül a vezetők keresik meg edukációs előadás miatt, szupervízió vagy intervízió okán, akár mentálhigiénés gondozás érdekében. Igaz ez az oktatási intézményekre, a családsegítőkre, a gyermekvédelmi munkára, az idősgondozásra vagy akár palliatív (a palliatív ellátás során az a cél, hogy a beteg szenvedést okozó tüneteit minél inkább csökkentsék, és a lehető legjobb életminőséget érjék el – a szerk.) és a hospice ellátásra – sorolta a szakember.

Innovációra van szükség a területen

Hal Melinda itt megjegyezte, „Nehéz megítélni, hogy hányan kapnak segítséget és hányan nem! Csak következtetni tudunk az adatokból. Azt tudjuk, hogy aki ellátást kér, motivált arra, az ellátást fog kapni hazánkban. Jócskán vannak ugyanakkor akik nem is kérnek segítséget, reménytelennek érzik a kiigazodást a rendszereken belül, vagy saját maguk úgy hiszik megoldhatják gondjaikat, esetleg szégyellik problémáikat”. 

Kiemelte, „a gyermek és ifjúsági ellátásban súlyos nehézségekkel nézünk szemben. Érzésem szerint az OPAI (Lipótmező) megszűnése óta egyszerűen hiányoznak a komplex ellátóhelyek és több rehabilitációt végző intézmény is hasonló sorsra jutott”. 

„A modern ellátási szemlélet alapján innovációra van szükség a segítő területeken, amely magába foglalja a személyzet továbbképzését és reakciókészségét a multikrízis helyzetekre, holisztikus, vagyis összetetten átfogó ellátást nyújt tudományterületeket és szakmákat összefogva. Például a hajléktalanság témája egyszerre foglalja magába a pszichiátriai, egészségügyi, szociális, gazdasági szféra területeit. Képtelenség önállóan hatékonyan dolgozni az említett élethelyzeten” – magyarázta. 

Ezt is ajánljuk a témában

Képünk illusztráció. Fotó: Pixabay

A gyermekotthonok lakóinak nincs szüksége provokációra

A klinikai szakpszichológus arra is reagált, hogy tavaly év végén Magyar Péter országjárása miatt a gyermekotthonok kerültek a figyelem középpontjába, és ezek az események nem voltak mindenhol konfliktusmentesek.

„A segítő foglalkozásúak stressz-szintje többszöröse a más munkát végzőkhöz képest. 

A gyermekotthonok lakói többszörösen traumatizált fiatalok. Így elég egyértelmű, hogy sem Magyar Péter reflektorfényére, sem provokációra nincs szükségük.” 

„A kritikákat, problémákat, esetleges visszaéléseket és bűncselekményeket annak rendje és módja szerint jelenteni kell, ki kell vizsgálni és elengedhetetlen a következmények fókuszba helyezése. Magyar Péter azonban nincs tisztában azzal, hogy milyen gyorsan újratraumatizálódhat valaki a showműsora által. Több esetben áldozathibáztató, ha általánosít a segítők között, illetve a fellépése több nehézséget okoz, mint segítséget. A segítők legegyszerűbben saját vezetőikhez, a területileg illetékes szakellátóhoz, háziorvosához, elsősegély szolgálatokhoz fordulhatnak”.

Hal Melinda hozzáfűzte, hogy a a politika mára az életünk szerves részévé vált, a gondoskodás-politikának is fontos szerepe van. 

Provokációnak, fenyegetésnek, verbális abúzusnak azonban sem szerepe, sem helye nincs a területen! 

Ráadásul mindezeknek a valódi szakpolitikában sem lenne jelentős szerepe” – szögezte le. 

„Az ünnepek alatt is gondoljunk a segítőkre, akik a nemzet motorjaként állnak helyt, sok esetben hangtalanul vagy láthatatlanul! Köszönjük a munkájukat!” – zárta gondolatait a vezetőkutató.

A nyitó-és belső kép illusztráció. Fotók: Pixabay

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Osztap_Bender
2025. január 04. 07:35
Az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója vajon járt már gyermekotthonban, oldott már meg ott kialakult problémát, mentett már ki gyermeket a haramiák kezéből, szállt már szembe az intézmények hatalom által kinevezett vezetőivel? Tett valamit a gyermekotthonban élők körülményeinek emberivé tételéről? Hogyan vizsgálják az úgynevezett segítők alkalmasságát, felelősség érzetét, becsületességét munkába állás előtt? Milyen fegyelmi intézkedések hozhatók az "elkurvult segítők" ellen? Ingyenes munkáért hogyan várhatnak el teljesítményt, hatékonyságot? Vajon a kutató elvtárs végezné ingyen a munkáját, mint segítő?
varga-judit
2025. január 04. 07:14
De azért egy kis fizetségre csak szükségük volna. Hogy egyáltalán legyenek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!