Tragikus rendőri intézkedés: a betörést jelentő férfit lőtték le a rendőrök
Az áldozat 15 éves lánya a szomszédos szobában tartózkodott a lövöldözés idején.
Négy éve van jelen az országos politikában, augusztus óta családokért felelős államtitkár. Koncz Zsófiát többek között új feladatáról, a magyar családtámogatási rendszer eredményeiről és személyes érintettségéről kérdeztük.
Nyitókép és fotók: Mandiner / Földházi Árpád
A kinevezése óta eltelt bő két hónapban mennyire sikerült feltérképeznie a területet és egyeztetni a kapcsolódó szervezetekkel?
A családügy a politikai közösségünk szívügye. Ezt már az első Orbán-kormány intézkedései egyértelművé tették, gondoljunk csak a családi adókedvezmény bevezetésére, amelyet a baloldal később lebontott. 2010-ben ismét a családok kerültek a kormányzás fókuszába. Hatalmas megtiszteltetés volt számomra, amikor megkaptam a felkérést erre a feladatra. Nem számítottam rá, szerettem a parlamenti államtitkári munkakörömet az Energiaügyi Minisztériumban, ráadásul izgalmas időszakban, kiváló együttműködésben dolgoztunk Palkovics László, majd Lantos Csaba miniszterrel. Az itteni első napomon találkoztam Hankó Balázs tárcavezetővel, majd az államtitkárság vezetőivel, akikkel a távlati célok után átbeszéltük az aktuális feladatokat. Meglehetősen komplex területről van szó, a családok ügye a társadalom egészét érinti. A családszervezetek stratégiai szövetségeseink, velük külön is találkoztunk, hiszen kíváncsi voltam rá, milyen ötleteik, javaslataik vannak. Bárhol járok, törekszem rá, hogy az ott élő családokkal is beszélgessek. Szeretem megkérdezni, ki hogyan tudta igénybe venni a családtámogatási intézkedéseket, milyen tapasztalatai, meglátásai vannak, hogyan tudnánk több családnak még többet segíteni. Hasznomra válik, hogy egyéni országgyűlési képviselő is vagyok, a választókerületemhez 42 település tartozik. Bár családpolitikával dedikáltan csak augusztus óta foglalkozom, úgy nőttem fel, hogy a család a nemzet alapja, a legkisebb településeink magja. Amióta képviselő vagyok, folyamatosan találkozom a választókerületemben élő családokkal, ismerem az örömeiket és a gondjaikat.
Gyermekkoromban is azt láttam, hogy a szüleim »csapatban« dolgoztak, a gyermeknevelésben és a munkával kapcsolatban is segítették, támogatták egymást”
Mennyire veszik igénybe a fiatalok a családtámogatási rendszer nyújtotta lehetőségeket?
Népszerűek a támogatási formák. A rugalmas rendszernek köszönhetően a családok maguk döntik el, melyik lehetőséggel mikor és hogyan szeretnének élni. Az otthonteremtés segítése kiemelt célunk, 2015-ös bevezetése óta 250 ezer család vette igénybe a csokot és a csok pluszt, a falusi csokkal pedig 43 ezer család élt. Mindez nagy segítséget jelent nekik. Nemrég jártam olyan házaspárnál, amely most várja a harmadik gyermekét, és házbővítésre szeretné fordítani a falusi csokot; ők 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásra jogosultak. Ugyancsak népszerű a babaváró támogatás, amelyet eddig több mint 255 ezren igényeltek. A statisztikák szerint a jelentős részét otthonteremtésre fordítják az igénylők. A nyáron jelentettük be, hogy kétéves hosszabbítást kapnak azok a párok, amelyeknek idén július 1-je után járna le a babaváró kölcsön időtartama, de még nem született gyermekük. Az engedmény azokra vonatkozik, akik 2019 és 2021 között vették fel a kölcsönt. Fontos kiemelni, hogy ezek a támogatások kombinálva is igényelhetők. A családtámogatásokkal és a Magyar falu programmal számos faluban sikerült megállítanunk az elvándorlást. Például a választókerületemben található, néhány száz lelkes Oszláron évekkel ezelőtt még az óvoda léte is kérdéses volt, most pedig védőnői szolgálatot kellett kialakítani, mert egyre több a kisgyermek.
Milyen változásokat hozott az ősz a családtámogatás rendszerében?
Október elsején több tízezer család előtt nyílt meg a lehetőség, hogy könnyebben hozzáférjen a csok pluszhoz, a falusi csokhoz és a babaváró támogatáshoz. A kormány ezzel is szeretné segíteni a speciálisan adózókat és a mezőgazdasági őstermelőket az államilag támogatott otthonteremtési programok elérésében. Erre azért volt szükség, mert az érintett személyek korábban csak a bevételük 10-20 százalékát tudták jövedelemként beszámítani a hitelbírálatnál. Ez azt jelentette, hogy vagy kizárták őket, vagy csak kisebb összeget tudtak felvenni. A változtatásnak köszönhetően már a bevételük
50 százalékát jövedelemként számolják el, illetve esetükben a társadalombiztosítási jogviszonyt sem két-három, hanem csak egy évre kell igazolni. A jövőben ezek a családok magasabb összegű államilag támogatott hitelt tudnak majd felvenni, így nagyobb értékű ingatlant vásárolhatnak. Másik fontos intézkedés a bölcsődei fejlesztések köre, igazi sikertörténet. 2010-ben 32 500 férőhely volt az országban, ma már több mint a duplája, 67 000. Napjainkban három és félszer több településen érhető el bölcsődei szolgáltatás, mint tizennégy évvel ezelőtt, és ez minden járásra igaz. Amellett, hogy ezzel is segítjük az édesanyákat abban, hogy vissza tudjanak térni a munka világába, munkahelyeket is teremtünk, ahol nagyrészt helyiek dolgoznak. Szeptember 2-ától újból elérhető a bölcsődei térítési díj támogatása, erről a Magyar Államkincstár honlapján minden információ megtalálható. A támogatás havonta legfeljebb 50 ezer forint, egyedülálló szülő esetében viszont akár 65 ezer forint is lehet, ebbe beleszámolható a gyermekétkeztetés is. Október végéig több mint 6800 igény futott be az államkincstárhoz. Ugyancsak sikertörténet az Erzsébet-tábor, Zánkán ma már mind a négy évszakban táborozhatnak a gyermekek. Ezek a táborok egyben találkozási pontok is, hiszen az anyaországbeli gyerekek találkozhatnak határon túli társaikkal, de ukrán menekült gyermekek is nyaralhattak itt a kormány támogatásával.
Az utóbbi időben kongatni kezdték a vészharangot, hiszen az előző két évben 8000-rel zuhant az éves születésszám. Milyen intézkedésekkel lehet változtatni a tendencián?
Fontos felidézni, hogy a baloldali kormányokat kifejezetten családellenes politika jellemezte, a megszorítások első számú célpontjai mindig a gyermekes családok voltak. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) számításai szerint a Bokros-csomag családellenes intézkedései miatt ma több százezerrel kevesebb szülő van Magyarországon. A 2002 utáni kormányok fokozatosan felszámolták az első Orbán-kabinet családtámogatásait. 2010-ben nemcsak gazdasági válságot örököltünk, hanem olyan helyzetet is, amelyben drámaian csökkent a szülőképes korú nők száma. A kettő együtt azt eredményezte, hogy hazánk az európai születési ráta legvégén állt. A jobboldali kormány családpolitikájának köszönhetően a tendencia megfordult: 2011-ben a születési ráta még 1,23 volt, 2021-ben már 1,59. Ez a legnagyobb mértékű bővülés az Európai Unióban, az utolsó helyről az átlag fölé kerültünk. Ha a gyermekvállalási kedv a 2011-es mélyponton maradt volna, 178 ezerrel kevesebb gyermek született volna 2023 végéig. Azonban ne feledjük: a családpolitika nem egyenlő a demográfiával. Szeretnénk minden gyermeket vállaló, gyermeket nevelő szülőnek, párnak segíteni. Ha a baloldalnak valóban fontosak lennének a családok, akkor az előző tizennégy évben megszavazta volna a családtámogatási intézkedéseket, ám soha nem tette meg. Sőt, a baloldal ma is támadja a családi adórendszert és a rezsicsökkentést, eltörlésével évente több százezer forintot húzna ki a családok zsebéből. A háborús gazdasági körülmények ellenére mi nem csökkentettük, hanem bővítettük a családtámogatásokat. A migráció helyett a magyar családokban hiszünk, mert valljuk, egy erős nemzet erős családokon alapul.
Várható-e a közeljövőben bármilyen új intézkedés?
Nemrég jelentette be a kormány az új gazdaságpolitikai akciótervet. Ennek része, hogy 2025-től két lépésben tervezzük a családi adókedvezmény megduplázását. Célunk a családok anyagi helyzetének javítása, a fiatalok életkezdésének és lakhatásának segítése. Szeretnénk 2026 végéig fenntartani az új lakások 5 százalékos áfáját, valamint 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafont bevezetni. Erről már megkezdődött az egyeztetés a bankokkal. Mindezekről a most induló nemzeti konzultáción is megkérdezzük az embereket, akkor lesznek bevezetve, ha megfelelő támogatást nyernek. A fiatalok segítése kiemelt célunk: vidéki otthonfelújítási program, valamint fiataloknak szóló országos lakásprogram indításán is dolgozik a kormány. Az új akciótervben szerepel a kis- és a középvállalkozók támogatása, illetve a diákhitelhez hasonló munkáshitel bevezetése is. Bár az ukrajnai háború és az uniós szankciók miatt nehéz időszakot élünk, a baloldallal ellentétben mi nem megszorításokban gondolkodunk, hanem folyamatosan keressük a lehetőségeket, hogy minél többeknek segítsünk. Mindennek az alapja azonban a béke megőrzése. Ha béke van, akkor tudjuk elérni gazdasági céljainkat. A meghirdetett gazdasági semlegesség teszi lehetővé a növekedést Magyarországon, ebből tudjuk megvalósítani a családtámogatási terveinket is. Ha pedig a családok biztonságban érzik magukat, akkor valóban megszülethet a legtöbb vágyott gyermek.
Második gyermekét várja, és most vágott bele egy új feladatba. Miként tudja összeegyeztetni a szerepeit?
A válasz, illetve a megoldás erre is a család. A családom nélkül nem menne. A férjem nagy támaszom, rengeteget segít, akárcsak a nagyszülők. Gyermekkoromban is azt láttam, hogy a szüleim „csapatban” dolgoztak, a gyermeknevelésben és a munkával kapcsolatban is segítették, támogatták egymást. Nagycsaládból érkezem, hárman vagyunk testvérek, amit otthon tapasztaltam, életre szóló példát jelent. Sokszor elmondom, hogy a kormány családpolitikájának egyik fontos eleme a család és a munka közötti egyensúly megteremtése, ezt szolgálja az említett bölcsődefejlesztés is. A saját bőrömön tapasztalom, hogy bár nem könnyű, lehetséges ennek az egyensúlynak a megtalálása, persze ehhez szerető és támogató családi háttér is kell.
Korábban úgy nyilatkozott, vagány dolognak tartja a politikát. Ma is így látja?
Ha jól emlékszem, ezt még az időközi választás előtt mondtam, 2020 őszén. Azóta sem gondolom másként. Nekem mindig az édesapám volt a példaképem, az ő hozzáállása miatt is tartottam vagány dolognak a közéleti munkát. Vallom, hogy az emberekért vagyunk, az élet pedig sok olyan helyzetet hoz egy képviselőnek, amihez vagányság kell. A nemrég lezajlott dunai árvíz idején jutott eszembe, hogy miután 2020 októberében megválasztottak, néhány napra rá kiöntött a Hernád. A terepmunka, időnként a szó szoros értelmében, nem lehet idegen egy képviselőtől, politikustól; most a dunai árvíz idején is láttuk, hogy képviselőtársaim derekasan helytálltak, kivették a részüket a védekezésből. Vagány dolog a politika, hiszen a legkülönbözőbb hátterű emberekkel találkozunk, mindenkit meghallgatunk, és elfogadjuk a kritikát is, mindez a mindennapi munka része. A közéleti szerepvállalás gyakori küzdelemmel jár, de sokat tehetünk az emberekért. A fiatalokat csak bátorítani tudom, hogy merjenek közélettel foglalkozni, hiszen szép és fontos szolgálat a saját környezetünket, az ott élő embereket segíteni. A mai világban pedig különösen is vagány és bátor dolog kiállni a nemzeti és családi értékek mellett.
Koncz Zsófia
Szerencsen született 1990-ben. Édesapja a 2020-ban elhunyt országgyűlési képviselő, Koncz Ferenc volt. Gimnáziumi tanulmányait a szerencsi Bocskai István Katolikus Gimnázium és Technikumban végezte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult, ahol 2014-ben jogászdiplomát szerzett. 2017-től 2020-ig Magyarország washingtoni nagykövetségén külpolitikai ügyekért felelős diplomata volt.
A 2020 októberében tartott időközi, majd a 2022-es országgyűlési választáson Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú választókerületének országgyűlési képviselőjévé választották. 2022-től a Technológiai és Ipari Minisztérium, majd az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, 2024. augusztus elsejétől a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára.