Tarr Zoltán megint elszólta magát: beismerte, milyen kíméletlen megszorításokra készül a Tisza Párt (VIDEÓ)

Iskolabezárás, kórházi ágyritkítás, „nyugdíjreform”, közigazgatási tisztogatás, agrártámogatások megvonása, igazságügyi puccs...  – nem, nem a 2010 előtti szocialista-liberális kormányok tevékenységét idéztük fel, hanem a Tarr Zoltán által 2025. február 1-jén Sárospatakon, a támogatóik előtt elmondottakat összegeztük pár szóban – fogalmaz a Tűzfalcsoport.

Mint ismert: a Tisza Párt nem győzi bizonygatni, hogy nem készülnek megszorításokra és adóemelésekre. Csakhogy van egy apró bökkenő: időnként maguk vallják be, mire is készülnek valójában.

– jegyzi meg a Tűzfalcsoport.

Bár korábban Tarr Zoltán még úgy fogalmazott a Tisza adóemelési terve kapcsán, hogy „nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk”, a sárospataki rendezvényen elég sok területet érintett. A rendezvényen elhangzottak alapján azonban még fenyegetőbben hangzik a politikus korábbi etyeki kijelentése, hogy „választást kell nyerni, utána mindent lehet”.

„Kiugrott bírókkal” vennék át az igazságszolgáltatást

Az említett sárospataki rendezvényen Tarr büszkén mesélte, hogy Laczó Adrienn „kiugrott bíróval” dolgoznak egy „igazságügyi helyreállítási terven”, ami azt jelenti, hogy ha hatalomra kerülnek, nekimennek a teljes igazságügyi rendszernek. 

„Elmondhatom, mert most már nem titok: a héten találkoztam Laczó Adriennel, aki kiugrott bíra (...), és van egy egyesületük (...), ahol azzal foglalkoznak, hogy hogyan lehetne az országot, az igazságszolgáltatást visszaállítani, visszavezetni ahhoz, amiről nagyon komoly munkával, nagyon sok okos ember, sok energia befektetésével eltérítették az országot. Ez azért nagyon jó, mert készülünk arra, hogyha lesz választás, és azon sikerül olyan eredményt elérnünk, akkor hozzá kell nyúlnunk azokhoz az elrontott, tudatosan szétszedett dolgokhoz, amelyek az országot jelentik, és ennek egy nagyon fontos eleme az igazságszolgáltatás rendbetétele, az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítása” – fogalmazott Tarr.

„Lengyelországban az egész változás, ami a Tusk-kormány újbóli színrelépését eredményezte, gyakorlatilag az igazságszolgáltatás reformjából indult, vagy arra épült. Volt egy 11 fős, jogászokból álló társaság, akik előkészítették nagyon komoly, másfél éves munkával azt a reformot (...), amivel az a változás, ami Lengyelországban megtörtént, az megtörténhetett. Ezzel a csoporttal mi intenzív kapcsolatban vagyunk” – mondta.

Csakhogy erről itthon kevesen tudják, hogyan is zajlott valójában – hívta fel a figyelmet a Tűzfalcsoport.

Mit csinált Tusk Lengyelországban? 

A Tűzfalcsoport részletesen ismerteti, mit is jelentett ez a reform pontosan Lengyelországban: miután Tusk hatalomra került, nem várt alkotmánybírósági döntésekre, nem egyeztetett – egyszerűen lecserélte a közmédia vezetőit, átvette a közszolgálati tévét élő adásban. 

Ellenzéki politikusokat börtönöztek be, bírósági és ügyészségi vezetőket mozdítottak el, Brüsszel pedig válaszul megszüntette a 7-es cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, és megnyitotta a PiS elől elzárt uniós pénzcsapokat. 

Közigazgatási tisztogatás

A Tisza Párt alelnöke nem óvatoskodott, amikor arról beszélt, mi várható, ha a mozgalmuk egyszer kormányzati pozícióba kerül. 

„Akiből nem lesz képviselő, annak is lesz feladata, mert egy olyan kontraszelektált világban élünk, ahol a különböző állami hivatalokban, közigazgatásban nagyon sok jóakaratú, jó szándékú, szakmailag felkészült ember van, de egyre többen vannak olyanok, akiknek az egyetlen igazi jó tulajdonsága az az, hogy lojálisak a rendszerhez, és ezt valahogy majd majd orvosolni kell” – fogalmazott Tarr, ami nyílt beismerése egy politikai bosszúhadjáratnak.

A Tűzfalcsoport szerint ez nem csupán kritika, hanem egyértelmű ígéret arra, hogy politikai alapon nyúlnának bele a közigazgatás személyi állományába: 

Iskolabezárás és kórházi ágycsökkentés

Tarr ezután az oktatás és egészségügy helyzetéről is értekezett. Szerinte az oktatás helyzete nehéz, mert egyszerre kell figyelni arra, hogy ne okozzon túlzott stresszt a tanároknak és a diákoknak, ugyanakkor az is fontos, hogy helyi szinten, az önkormányzatok dönthessék el, milyen iskolarendszer a legjobb az adott településen. 

Mint fogalmazott: 

Véleménye szerint az egész rendszert át kell gondolni, és a helyi igényekhez, lehetőségekhez igazítani.

A Tűzfalcsoport felhívja a figyelmet, hogy Tarr szavai mögött egy jól ismert, sokak által már korábban átélt forgatókönyv rajzolódik ki: amikor „racionalizálásról” és „struktúraátalakításról” beszél a politika, abból rendszerint bezárások, leépítések és megszorítások következnek. „Aki emlékszik a 2000-es évek baloldali kormányainak intézkedéseire, az pontosan tudja, mit jelent az, amikor egy politikus arról beszél, hogy »nem biztos, hogy minden településen kell iskola«, vagy hogy »át kell gondolni a kórházi ágyak számát«” – írják.

Amikor tehát Tarr arról beszél, hogy „nem kell mindenütt megőrizni azt a darabszámú kórházi ágyat”, és hogy „át kell gondolni, meddig érdemes fenntartani kis iskolákat”, akkor ezt a leépítési logikát hozza vissza.

„Mezőgazdasági átalakítás”

A Tisza Párt nyilatkozatai alapján kormányra kerülésük esetén átalakítást terveznek a mezőgazdaságban, ami a gazdák mindennapi munkáját és a támogatási rendszert is jelentősen érintheti: „Át kell gondolni a mezőgazdasági támogatások rendszerét, a magyar mezőgazdaság nagyon rossz állapotban van, nekünk a nagyon alacsony hozzáadott értékű mezőgazdasági termelésről át kell állnunk egy sokkal magasabb hozzáadott értékű termelésre. Tehát az nem megy, hogy alapanyagot termelünk mindenki másnak, aki aztán ebből értékes terméket hoz létre. Egyrészt nem tudjuk olyan jól csinálni, 

 – fogalmazott ennek kapcsán Tarr, aki szerint sok gazda „viszonylag jól elvan anyagilag”, így nem érdekelt abban, hogy egy magasabb hozzáadott értékű, több törődéssel létrehozott terméket készítsen.

Tarr szerint az elmúlt kormányzatok nem mertek hozzányúlni strukturálisan ezekhez a dolgokhoz, és ebből az következik, hogy ez azokra vár, akik majd jönnek. „Ez egyébként igaz a nyugdíjrendszerre is, hogy mondjak még egy ilyen merész terepet” – tette hozzá.

A Tűzfalcsoport szerint mindez arra utal, hogy a Tisza Párt adott esetben forráselvonásokkal vagy jogosultsági feltételek szigorításával is nyomást gyakorolna azokra, akik nem illeszkednek az általuk kívánatosnak tartott agrárpolitikai modellbe. 

„Péter egy politikai termék”

Tarr Zoltán szerint az emberek 89 százalékát abszolút nem érdekli a tartalom, szerinte ugyanis „amiről ma a politika szól, az gyakorlatilag az, hogy brandek, termékek vitáznak egymással.”  Majd hozzátette:

A Tűzfalcsoport rávilágít: Tarr Zoltán kijelentései világossá teszik, hogyan látja a Tisza Párt a politikai versenyt: nem programokról vagy szakpolitikákról akarnak vitákat folytatni, hanem a pártok imázsát, márkáját és „termékcsomagolását” értékesítenék a választóknak. 

„Ez pedig azt jelenti, hogy a párt nem a társadalmi problémák komplex kezelésére koncentrál, hanem arra, hogyan adja el magát a választóknak, a politikai tartalom másodlagossá válik, és az állampolgárok tényleges érdekei könnyen alárendelődhetnek az imázsépítés logikájának” – írják.

Nyitókép: Purger Tamás / MTI