A multilateralizmus hanyatlása
A 2008-2009-es nagy pénzügyi válság, majd a COVID-19-világjárvány tovább gyorsította a korábbi világrend átalakulását. Ma a nemzetközi rendszert leginkább a kölcsönös bizalmatlanság és a blokkosodás jellemzi. Ahogy a liberális globalizáció, úgy a multilateralizmus is mély válságba került. A G20 mellett más globális szervezetek is hasonló sorsra jutottak: a WTO képtelen volt megakadályozni a kereskedelmi háborúkat, az ENSZ szakosított szervei pedig – amerikai támogatás nélkül – sok esetben gyakorlatilag működésképtelenné váltak. Ezzel párhuzamosan folyamatosan felértékelődnek a regionális együttműködések, mint
- a BRICS,
- az ASEAN vagy
- a Türk Államok Szervezete.
A töredezett világrend és a G20
Ebben a helyzetben felmerül a kérdés: mit hozhat Donald Trump a G20 életébe? Az amerikai elnök minden bizonnyal igyekszik majd minél látványosabb show-műsorrá tenni az Egyesült Államok elnökségének egy évét. Ugyanakkor az is biztos, hogy Trump számára a G20 nem a kompromisszumok keresésének platformja lesz, hanem elsősorban az amerikai érdekek érvényesítésének eszköze. Ez önmagában is kétségessé teszi, hogy a G20 képes lesz-e betölteni azt az eredeti feladatát, amiért létrehozták. Ebben a környezetben irreális elvárni, hogy a fórum érdemi konszenzusra jusson. A probléma nem a házigazda minőségében vagy képességeiben rejlik, hanem abban, hogy a G20 már nem tükrözi a jelenlegi erőegyensúlyt és politikai kontextust. A világrend jelenlegi képe hosszú ideje a legsúlyosabban töredezett: az Egyesült Államok egyre inkább visszavonul a korábbi „szabályokon alapuló” nemzetközi rendtől, míg a nem nyugati világ párhuzamos struktúrákat épít ki.