A szervezet ma már egyre inkább a mélyülő nemzetközi törésvonalak tükre. A G20 egyre nehezebben találja helyét a megváltozott világrendben.
Meglehetősen furcsa körülmények között adta át Dél-Afrika a G20 elnökséget az Egyesült Államoknak 2024. november 30-án a rioi csúcstalálkozón, ugyanis Washington teljes mértékben bojkottálta a találkozót.
Az Egyesült Államok mellett Kína és Oroszország sem képviseltette magát a legmagasabb vezetői szinten.
A G20-at lényegében a liberális globalizáció hívta életre. Abban az időszakban jött létre – a 1997-1998-as ázsiai pénzügyi válságot követően –, amikor világossá vált, hogy a világgazdaság túlságosan összekapcsolódott ahhoz, hogy kizárólag egy szűk nyugati klub kezelje a válságokat. Az elgondolás az volt, hogy ha a válságok globálisak, akkor a válaszoknak is globálisnak kell lenniük. A G20-ra úgy tekintettek, mint a Nyugat és a feltörekvő államok közötti hídra, amely minden régió legbefolyásosabb országait hozta össze. A kritikusok szerint azonban a G20 létrejötte valójában annak a világnak a megszűnését jelezte, amelyet egyben kellett volna tartania.
A 2008-2009-es nagy pénzügyi válság, majd a COVID-19-világjárvány tovább gyorsította a korábbi világrend átalakulását. Ma a nemzetközi rendszert leginkább a kölcsönös bizalmatlanság és a blokkosodás jellemzi. Ahogy a liberális globalizáció, úgy a multilateralizmus is mély válságba került. A G20 mellett más globális szervezetek is hasonló sorsra jutottak: a WTO képtelen volt megakadályozni a kereskedelmi háborúkat, az ENSZ szakosított szervei pedig – amerikai támogatás nélkül – sok esetben gyakorlatilag működésképtelenné váltak. Ezzel párhuzamosan folyamatosan felértékelődnek a regionális együttműködések, mint
Ebben a helyzetben felmerül a kérdés: mit hozhat Donald Trump a G20 életébe? Az amerikai elnök minden bizonnyal igyekszik majd minél látványosabb show-műsorrá tenni az Egyesült Államok elnökségének egy évét. Ugyanakkor az is biztos, hogy Trump számára a G20 nem a kompromisszumok keresésének platformja lesz, hanem elsősorban az amerikai érdekek érvényesítésének eszköze. Ez önmagában is kétségessé teszi, hogy a G20 képes lesz-e betölteni azt az eredeti feladatát, amiért létrehozták. Ebben a környezetben irreális elvárni, hogy a fórum érdemi konszenzusra jusson. A probléma nem a házigazda minőségében vagy képességeiben rejlik, hanem abban, hogy a G20 már nem tükrözi a jelenlegi erőegyensúlyt és politikai kontextust. A világrend jelenlegi képe hosszú ideje a legsúlyosabban töredezett: az Egyesült Államok egyre inkább visszavonul a korábbi „szabályokon alapuló” nemzetközi rendtől, míg a nem nyugati világ párhuzamos struktúrákat épít ki.
Mindezek fényében a G20 sorsa erősen kérdéses, és jól szimbolizálja a globális világrend átalakulásának mély bizonytalanságát. Nem tudni, hogy a szervezet képes lesz-e alkalmazkodni az új realitásokhoz, vagy végleg marginalizálódik egy egyre inkább multipoláris, blokkosodó világban. A következő évek eseményei döntik el, hogy a G20 csupán egy letűnt korszak relikviája marad-e, vagy mégis megtalálja helyét egy radikálisan megváltozott nemzetközi rendszerben.
Nyitókép forrása: HENRY NICHOLLS / POOL / AFP
***
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Sikeres kimentést indított a hadsereg egy ezredes érdekében.
Az USA elnöke minden korábbinál hatalmasabb katonai csapásokat helyezett kilátásba.
Valentina Matvijenko, az orosz Föderációs Tanács elnöke kijelentette, hogy Oroszország nem szándékozik elrabolni Volodimir Zelenszkijt, mert egy ilyen lépéssel az ország elveszítené nemzetközi tekintélyét és önbecsülését.
Az amerikai elnök szerint a folyamat eredményeként „ömleni fog” az olaj az egész világra.
Németországban remélik, hogy sikerül meggyőzni Washingtont.
JD Vance beszédet is tart majd Budapesten.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Kisvárdán állítják, a ZTE szabálytalan gólt szerzett ellenük, a VAR mégsem avatkozott közbe.
