A G20 alkonya: a világrend átalakul, egy korszak véget ért?

Meglehetősen furcsa körülmények között adta át Dél-Afrika a G20 elnökséget az Egyesült Államoknak 2024. november 30-án a rioi csúcstalálkozón, ugyanis Washington teljes mértékben bojkottálta a találkozót.

Az Egyesült Államok mellett Kína és Oroszország sem képviseltette magát a legmagasabb vezetői szinten.

A G20 születése és eredeti célja

A G20-at lényegében a liberális globalizáció hívta életre. Abban az időszakban jött létre – a 1997-1998-as ázsiai pénzügyi válságot követően –, amikor világossá vált, hogy a világgazdaság túlságosan összekapcsolódott ahhoz, hogy kizárólag egy szűk nyugati klub kezelje a válságokat. Az elgondolás az volt, hogy ha a válságok globálisak, akkor a válaszoknak is globálisnak kell lenniük. A G20-ra úgy tekintettek, mint a Nyugat és a feltörekvő államok közötti hídra, amely minden régió legbefolyásosabb országait hozta össze. A kritikusok szerint azonban a G20 létrejötte valójában annak a világnak a megszűnését jelezte, amelyet egyben kellett volna tartania.

A multilateralizmus hanyatlása

A 2008-2009-es nagy pénzügyi válság, majd a COVID-19-világjárvány tovább gyorsította a korábbi világrend átalakulását. Ma a nemzetközi rendszert leginkább a kölcsönös bizalmatlanság és a blokkosodás jellemzi. Ahogy a liberális globalizáció, úgy a multilateralizmus is mély válságba került. A G20 mellett más globális szervezetek is hasonló sorsra jutottak: a WTO képtelen volt megakadályozni a kereskedelmi háborúkat, az ENSZ szakosított szervei pedig – amerikai támogatás nélkül – sok esetben gyakorlatilag működésképtelenné váltak. Ezzel párhuzamosan folyamatosan felértékelődnek a regionális együttműködések, mint

• a BRICS,
• az ASEAN vagy
• a Türk Államok Szervezete. 

A töredezett világrend és a G20

Ebben a helyzetben felmerül a kérdés: mit hozhat Donald Trump a G20 életébe? Az amerikai elnök minden bizonnyal igyekszik majd minél látványosabb show-műsorrá tenni az Egyesült Államok elnökségének egy évét. Ugyanakkor az is biztos, hogy Trump számára a G20 nem a kompromisszumok keresésének platformja lesz, hanem elsősorban az amerikai érdekek érvényesítésének eszköze. Ez önmagában is kétségessé teszi, hogy a G20 képes lesz-e betölteni azt az eredeti feladatát, amiért létrehozták. Ebben a környezetben irreális elvárni, hogy a fórum érdemi konszenzusra jusson. A probléma nem a házigazda minőségében vagy képességeiben rejlik, hanem abban, hogy a G20 már nem tükrözi a jelenlegi erőegyensúlyt és politikai kontextust. A világrend jelenlegi képe hosszú ideje a legsúlyosabban töredezett: az Egyesült Államok egyre inkább visszavonul a korábbi „szabályokon alapuló” nemzetközi rendtől, míg a nem nyugati világ párhuzamos struktúrákat épít ki.

Bizonytalan jövő

Mindezek fényében a G20 sorsa erősen kérdéses, és jól szimbolizálja a globális világrend átalakulásának mély bizonytalanságát. Nem tudni, hogy a szervezet képes lesz-e alkalmazkodni az új realitásokhoz, vagy végleg marginalizálódik egy egyre inkább multipoláris, blokkosodó világban. A következő évek eseményei döntik el, hogy a G20 csupán egy letűnt korszak relikviája marad-e, vagy mégis megtalálja helyét egy radikálisan megváltozott nemzetközi rendszerben.

Nyitókép forrása: HENRY NICHOLLS / POOL / AFP

***