Komoly jogi és adatvédelmi csata zajlott a Szülői Hang és a Belügyminisztérium között a KRÉTA-rendszeren keresztül kiküldött szülői kérdőívek miatt. A BM több alkalommal küldött ki kérdőíveket a szülőknek, hogy véleményüket kérdezze például a köznevelés állapotáról vagy érdeklődjön a pedagógusok munkájáról.
A Szülői Hang (SZH) és a Belügyminisztérium (BM) közötti vita végére tett pontot a Fővárosi Ítélőtábla. Ahogy arról korábban a média beszámolt, a Szülői Hang bírósághoz fordult, sérelmezve, hogy a KRÉTA-rendszeren keresztül kérdőíveket töltetnek ki a szülőkkel, hogy ezzel közvetlen visszajelzést kapjanak az oktatás helyzetéről, és ezen vélemények alapján hozhassanak döntéseket.
Az inkább balliberális irányultságú szervezet szerint ezek a kérdőívek csupán „látszatkonzultációk” és a BM a KRÉTA-rendszert – amely egy kötelező adminisztratív felület – arra használja, hogy megkerülje a szakmai szervezetekkel való valódi egyeztetést, és gyakran irányított vagy manipulatív kérdésekkel próbálja igazolni saját döntéseit.
Köztudott, az SZH számtalan platformon tárja a szülők és a diákok elé a regnáló kabinet oktatáspolitikájának kritikáját. A választások előtt azonban szintet lépett a szervezet, és a következőket írta a közelgő parlamenti választásokkal, illetve a kampánnyal kapcsolatban – mondhatni: nem maradtak kétségek a politikai hovatartozást illetően:
Visszatérve a bírósági ügyhöz, a minisztérium a tárgyalás során úgy érvelt, hogy a KRÉTA a leghatékonyabb módja a szülők tömeges elérésének. Ezzel szemben a Szülői Hang, valamint több adatvédelmi szakértő azt kifogásolta, hogy egy oktatási adminisztrációs rendszert politikai jellegű véleménynyilvánításra használnak, ami adatkezelési kérdéseket is felvet.
A Szülői Hang bírósági úton akart érvényt szerezni annak, hogy megismerhesse a 2022-es és 2023-as szülői kérdőívek részletes eredményeit. A Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítéletében a Szülői Hangnak adott igazat. Ennek következményeként a minisztérium végül úgy döntött, hogy publikálja a korábbi – a 2022. decemberi, 2023. decemberi és 2024. októberi – szülői kérdőívek összefoglalóit az Új Köznevelés című folyóiratban.
Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és a Szülői Hang keresetét elutasította.
Az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon álláspontjával teljes körűen egyetértett, hogy az alperes a döntés-előkészítő adatokra való hivatkozással jogszerűen nem tagadhatta meg az adatok kiadását. A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása során figyelembe vette, hogy a Belügyminisztérium az adatigénylést időközben teljesítette, amikor az Új Köznevelés című folyóirat 2025. június 25-i számában teljes terjedelmében megjelentette a kiadni kért adatokat.
„A felperes által igényelt közérdekű adatok már a birtokában vannak, az információszabadsághoz való alapjoga ezért nem sérül. Az alperes által közzétett információk birtokában a felperes alapjoga érvényesült” – áll a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében.
A Szülői Hang és a Belügyminisztérium között a KRÉTA-rendszeren keresztül kiküldött szülői kérdőívek miatt is komoly jogi és adatvédelmi csata is zajlott. A Szülői Hang bejelentésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálódott.
A Hatóság kimondta, hogy a BM jogellenesen kezelte a szülők adatait, amikor a KRÉTA-n keresztül küldte ki a kérdőíveket.
Az adatok kezelésének célja az oktatási adminisztráció, nem pedig a minisztériumi felmérésekben való részvétel. A szülőknek nem volt lehetőségük előzetesen „leiratkozni” ezekről a levelekről, és nem adtak felhatalmazást arra, hogy adataikat ilyen célra továbbítsák a BM-nek.
Nyitókép forrása: Facebook
Forsthoffer Ágnest jelölte az Országgyűlés elnökének a Tisza Párt. A 45 éves, Balatonfüreden élő közgazdász közel húsz éve vezeti családi szállodavállalkozásukat. A leendő házelnök pénzügy-számvitel és marketing szakon végzett, és 2025 ősze óta a Tisza Párt alelnöke. Megválasztásával az európai parlamenti modell érvényesülhet Magyarországon is.
Egy hatalmas szaharai porfelhő vörösre festette az eget Kréta szigete felett.
A Tisza Párt az „Szja-emelés: kiszivárgott Magyar Péterék terve, ez mindenkinek fájna” című cikk miatt indított pert.
Csökkent a bűncselekmények száma, hatékonyabb lett a bűnüldözés, és kedvezőbb közlekedésbiztonsági adatok születtek.
A gyanú szerint a támadást nemcsak Aleksandar Vučić és családja, hanem a belügyminisztérium tagjai ellen is tervezték.
Bármilyen témakört is érintettek az ellenzéki médiumok, egyikkel sem sikerült sarokba szorítaniuk az egészségügyi államtitkárt.
A Tisza Párt elnöke azt kérte az ügyvezető kormánytól, hogy hosszabbítsa meg a háborús veszélyhelyzetet.
A március végén megválasztott baloldali vezető képtelen kormányt alakítani.
Havas a Tisza Párt elnökét „prosztó csávóként” jellemezte.
