„Mocskos fideszezéstől” a szerdai merényletig: ekkora a veszély Magyarországon

Szerdán újabb politikai merénylet rázta meg az Egyesült Államokat: szeptember 10-én, egy egyetemi eseményen lelőtték Charlie Kirket, a konzervatív Turning Point USA alapítóját és ismert politikai influenszert. Az eset a nemzetközi sajtóban politikai indíttatású támadásként jelent meg, a vizsgálatok még tartanak. 

Az ügy azonban jócskán túlmutat a jelenlegi tragédián: az eset egy baljós sorozat újabb állomásának is tekinthető, amely az utóbbi időszakban politikai vezetőket és közszereplőket ért támadások mentén rajzolódik ki világszerte.

Ezek az esetek ugyan különböző országokban történtek, de közös bennük, hogy a szélsőséges polarizációval és a közbeszéd kiéleződésével hozták összefüggésbe őket.

Lehetnek-e hasonló – aggasztó – jelek Magyarországon? 

Nem közvetlen ok-okozati összefüggésről van szó, inkább arról a mechanizmusról, amit a pszichológia „stochastic terrorism”-nek, magyarul sztochasztikus terrorizmusnak nevez. Ez a politikai erőszaknak egy olyan formája, 

Vagyis: a gyűlöletkeltő, dehumanizáló beszéd növeli az esélyét annak, hogy valaki a hallgatóságból egyszer csak konkrét tettlegességig jusson. A hergelő retorika önmagában nem magyaráz meg minden erőszakot, de az bizonyos, hogy csökkenti a társadalmi gátakat, amelyek addig visszatartották a radikalizált személyeket vagy csoportokat. Ezen a ponton a kérdés adja magát: lehetnek-e hasonló – aggasztó – jelek Magyarországon? 

Hergelés vagy balos művészet?

Ide sorolható például, hogy nemrég Krúbi (azaz Horváth Krisztián) egy koncertjén arról beszélt, hogy „amikor majd felakasztjuk” a miniszterelnököt, „küldök neki egy gyógypuszit”. De ugyanebbe a sorba illeszkedik Majka legutóbbi – nagy port kavart esete – is, aki pedig egy fesztiválon a kormányfő fejbelövését imitálta. Illetve említhetjük még – a mostanra a popkoncertek egy részének az állandó elemévé vált – „mocskos fideszezést” is.

Bár ezek elsősorban provokatív művészi gesztusok és politikai szatírák, hatásuk egészen biztosan nem elhanyagolható, 

Ugyanakkor nem csak a színpadon láthatók efféle jelek, hanem a politikai közéletbe is beszivárogtak hasonlóan hergelő, erőszakos elemek. 

Az is ismert történet, hogy a kötcsei piknik idején a Tisza Párt szimpatizánsai közül 

De arra a Tatabányán történt esetre is emlékezhetnek olvasóink, amikor szintén tisza-szimpatizánsok megrongálták egy kávézó üvegfalát Magyar Péter beszéde után, mert a hely telt ház miatt nem tudott számukra helyet biztosítani.

A tendencia világosan látható

Úgy tűnik tehát, hogy a nemzetközi tapasztalat világos:

Aláhúzandó persze, hogy nem törvényszerű, hogy Magyarországon is ez történjen, de az intő jelek már itt vannak.

A baj megelőzéséhez valószínűleg több szinten van szükség felelősségvállalásra: ami biztos, hogy a politikusoknak és közszereplőknek kerülniük kell az erőszakot normalizáló vagy célpontokat démonizáló megszólalásokat. Ahogy az is biztos, hogy a sajtó munkatársait védeni kell a fizikai inzultusoktól.

A tegnap esti Kirk elleni merénylet mindenképpen arra figyelmeztet, 

Itthon most még időben lehetne tanulni más országok hibáiból, hogy ne kövessük el ugyanazokat a ballépéseket. 

Nyitókép: Magyar Nemzet, Fazekas Máté