A miniszterelnök Digitális Polgári Köröknek szóló hírlevelében még a színes hírek is fajsúlyos mondanivalóval bírnak, és nem a felületes olvasókhoz szólnak.
Bár az ellenzék a Harcosok Klubját és a Digitális Polgári Kört (DPK) is előszeretettel sajnálja le anélkül, hogy tudná, mit is takar valójában a két szervezet, az a DPK-hírlevelekre vetett rövid pillantásból is látszik, hogy az nem a habkönnyű limonádék rajongóinak szól.
Kapcsolódó vélemény
Az e heti színes híreket például a Makronóm Intézet Elon Musk techszektorban betöltött jelentőségét és kormányzati szerepét boncolgató elemzés, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 38 országának háztartási jövedelmét időrendben összevető táblázat önálló kiértékelése alkotja.
A Makronóm arra a következtetésre jut, hogy Elon Musk politikai felemelkedése és bukása az Egyesült Államokban élesen megmutatta a technológiai óriások és a kormányzat közötti együttműködés kockázatait. Musk a második Trump-adminisztrációban a kormányzati kiadások csökkentéséért felelős kvázi miniszterként óriási befolyást szerzett, miközben üzleti birodalma – a Tesla, a SpaceX és az X – látványos növekedést ért el. Azonban a politikai tapasztalat hiánya, a konfrontatív stílus és a gyors eredmények erőltetése súlyos konfliktusokhoz vezetett, különösen Trump pénzügyminiszterével, Scott Bessenttel.
Ezt is ajánljuk a témában
Az USA elnöke és a világ leggazdagabb embere egymásra talált, aztán minden átfordult egy a világgazdaság és az űrhajózás jövőjét is befolyásoló, személyeskedő háborúba. Rajcsányi Gellért írása.
A „technopolaritás” elmélete – miszerint a techvállalatok akár a kormányoknál is befolyásosabb szereplővé válhatnak – Musk példáján megbukni látszik. Bár az X-re visszatértek a hirdetők, a Tesla értékesítései visszaestek, részben a politikai szerepvállalás miatti bojkott és az állami támogatások megvonása miatt. Bár újabban ismét helyreállni látszik a béke Trump és Musk között.
Ezt is ajánljuk a témában
A Pentagon több millió dolláros szerződést írt alá Elon Musk mesterséges intelligenciájú chatbotjának, a Groknak a használatáról.
A SpaceX továbbra is domináns az űriparban, de a kormányzat függősége a cég szolgáltatásaitól nemzetbiztonsági aggályokat váltott ki. A helyzetet súlyosbította a Krím feletti Starlink-szolgáltatás leállításának esete, amely után Washington alternatív műholdas infrastruktúra kiépítését kezdte fontolgatni.
A Musk–Trump viszony végül a Fehér Házban történt nyilvános, trágár szóváltás után omlott össze, amikor Musk megpróbálta megkerülni a pénzügyminisztert egy fontos kinevezésnél. Bár a milliárdos több tízmilliárd dollár megtakarítást ért el, a kitűzött célok töredékét teljesítette, és egyre inkább elszigetelődött a politikai döntéshozók körében.
A történet tanulsága: a technológiai vezetők nem tudják egyszerűen a vállalati logikát átültetni az államigazgatásba. Musk esete figyelmeztetés a többi techvezérnek is: a kormányzati együttműködésben világos határok vannak, és a politikai realitások figyelmen kívül hagyása gyors bukáshoz vezethet.
Az OECD friss adatai szerint a magyar reál háztartási jövedelmek az elmúlt öt negyedévben összességében növekedést mutattak, még akkor is, ha az ország mutatója (162,08) továbbra is az OECD-átlag alatt marad. A számok mögött azonban fontos tényező húzódik meg:
Magyarország történetileg alacsonyabb jövedelmi szintről indult, így az átlaghoz képest kisebb az abszolút érték, de a növekedési ütem kifejezetten kedvező.
A hazai mutató az elmúlt egy év alatt, némi hullámzással,
160,80-ról 162,08-ra tornázta fel magát.
Ez azt jelenti, hogy a kisebb visszaesések ellenére a trend egyértelműen pozitív, és a jövedelmek ma magasabbak, mint bő egy évvel ezelőtt.
Összehasonlításként: több fejlett nyugat-európai országban – például Németországban, Franciaországban vagy Finnországban –
2025 első negyedéve stagnálást vagy kisebb visszaesést hozott.
Ez részben annak köszönhető, hogy a magasabb kiinduló szint mellett lassabb ütemű növekedés tapasztalható, míg Magyarországon nagyobb a felzárkózási potenciál.
Az OECD-átlag (172 felett) továbbra is magasabb, de ez nem a jelenlegi gazdasági teljesítményt minősíti, hanem a hosszabb távú jövedelmi különbségek eredménye.
Ahogy az elemzők hangsúlyozzák, a magyar adatok stabil növekedése és a nemzetközi összevetésben kedvező rövid távú trendek biztató jelek a gazdasági kilátásokra nézve.
A hasonlóan „könnyed”, a miniszterelnök észjárását tükröző tartalmak kedvelőinek már csak az ilyen érdekességek miatt is érdemes részt venni a digitális honfoglalásban, és betekinteni a DPK világába.
Ezt is ajánljuk a témában
Dopeman lett a hét sztárja Orbán Viktor szerint.
***
Fotó: JOHN THYS / AFP
Miről is szól valójában a kormányzás?
Kiderült, kiknek drukkol a volt miniszterelnök.
Nem mintha bárki meglepődött volna azon, hogy a kibukott oroszkollaboráns állampárt ellenzékben hirtelen elkezd aggódni a szabadságjogokért.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb cikkei május 28-án.
A jobboldal szakpolitikai vitákat tervez a Tiszával az idei tusnádfürdői fesztiválon.
Gulyás Gergely tett rendet a fejekben.
„A jövőben egy korlátot építünk be arról, hogy ki lehet Magyarország miniszterelnöke” – jelentette ki a tiszás politikus.
A BRFK folyamatosan tájékoztatást ad a szurkolókkal kapcsolatban.
A szervezett baloldal 2026 tavaszára lényegében széthullott.
