A SpaceX továbbra is domináns az űriparban, de a kormányzat függősége a cég szolgáltatásaitól nemzetbiztonsági aggályokat váltott ki. A helyzetet súlyosbította a Krím feletti Starlink-szolgáltatás leállításának esete, amely után Washington alternatív műholdas infrastruktúra kiépítését kezdte fontolgatni.
A Musk–Trump viszony végül a Fehér Házban történt nyilvános, trágár szóváltás után omlott össze, amikor Musk megpróbálta megkerülni a pénzügyminisztert egy fontos kinevezésnél. Bár a milliárdos több tízmilliárd dollár megtakarítást ért el, a kitűzött célok töredékét teljesítette, és egyre inkább elszigetelődött a politikai döntéshozók körében.
A történet tanulsága: a technológiai vezetők nem tudják egyszerűen a vállalati logikát átültetni az államigazgatásba. Musk esete figyelmeztetés a többi techvezérnek is: a kormányzati együttműködésben világos határok vannak, és a politikai realitások figyelmen kívül hagyása gyors bukáshoz vezethet.
Biztató tendencia a hazai háztartások frontján
Az OECD friss adatai szerint a magyar reál háztartási jövedelmek az elmúlt öt negyedévben összességében növekedést mutattak, még akkor is, ha az ország mutatója (162,08) továbbra is az OECD-átlag alatt marad. A számok mögött azonban fontos tényező húzódik meg:
Magyarország történetileg alacsonyabb jövedelmi szintről indult, így az átlaghoz képest kisebb az abszolút érték, de a növekedési ütem kifejezetten kedvező.
A hazai mutató az elmúlt egy év alatt, némi hullámzással,
160,80-ról 162,08-ra tornázta fel magát.
Ez azt jelenti, hogy a kisebb visszaesések ellenére a trend egyértelműen pozitív, és a jövedelmek ma magasabbak, mint bő egy évvel ezelőtt.
Összehasonlításként: több fejlett nyugat-európai országban – például Németországban, Franciaországban vagy Finnországban –
2025 első negyedéve stagnálást vagy kisebb visszaesést hozott.
Ez részben annak köszönhető, hogy a magasabb kiinduló szint mellett lassabb ütemű növekedés tapasztalható, míg Magyarországon nagyobb a felzárkózási potenciál.
Az OECD-átlag (172 felett) továbbra is magasabb, de ez nem a jelenlegi gazdasági teljesítményt minősíti, hanem a hosszabb távú jövedelmi különbségek eredménye.
Ahogy az elemzők hangsúlyozzák, a magyar adatok stabil növekedése és a nemzetközi összevetésben kedvező rövid távú trendek biztató jelek a gazdasági kilátásokra nézve.
A hasonlóan „könnyed”, a miniszterelnök észjárását tükröző tartalmak kedvelőinek már csak az ilyen érdekességek miatt is érdemes részt venni a digitális honfoglalásban, és betekinteni a DPK világába.