Mindezek mellett még némileg hadakoznom kell a károgókkal is, akik szerint humbug ez az egész, „Orbán újabb szavazatvásárlási kísérlete”, illetve minek nekem pesti lakás, mikor vidéken ott a két generációnak is kényelmes családi házunk. Erre a válaszom, hogy talán azért, mert már többet dolgoztam a fővárosban, mint vidéken összesen, és talán azért, mert szeretném hasznosan felhasználni a megtakarításom.
Arról nem beszélve, hogy egy pesti lakás a jövőre nézve befektetésnek sem utolsó. Sőt, talán két évtized múlva lesznek olyan 18-20 éveseim, akik a nagy lázadás közepette szeretnének majd kirepülni a családi fészekből, és így lesz hol elkezdeniük a felnőttéveiket.
Szóval nem csak magamra gondolok.
Egy szó, mint száz: emiatt a Start miatt az egyik pillanatban nagyon izgatott vagyok, a másikban pedig kissé pánikolok, hogy marad-e még olyan ingatlan az ősz elejére, amire nyugodt szívvel tudom majd azt mondani, hogy az otthonom.
De egy dolgot tudok, a pumpkin spice latte-mat már az új helyen akarom kortyolgatni. S 36 évesen vagyok már annyira kitartó és némileg tapasztalt is, hogy az első nehézségnél ne adjam fel, és bevessem azt a szupererőt, hogy ha elakadok, kérdezzek: ingatlanost, hitelügyintézőt vagy magát a programirodát.
S még valami: igenis hálás vagyok a kormánynak, mert ezzel a lépéssel mind az én, mind a nálam fiatalabb generáció álmát váltja valóra!