A sportolásra, kultúrára, szabadidős vagy önkéntes tevékenységekre jutó időt illetően a magyar nők és férfiak között nem nagyobb a különbség, mint a svédeknél vagy a finneknél – ugyanakkor arra a kérdésre, hogy „főz-e és/vagy végez-e házimunkát minden nap”, Magyarországon jóval több nő válaszol igennel, mint ahány férfi: a nőknek 59,3, a férfiaknak viszont csak 22,6 százaléka. De mielőtt bárki felkiáltana, hogy
tessék, a magyar nők be vannak parancsolva a konyhába: valójában EU-szerte a magyar nők főznek-takarítanak az ötödik legkevesebbet.
A svéd, a finn, a dán és pláne a belga vagy holland asszonyok mind-mind jóval inkább sürögnek-forognak a tűzhely körül, az olaszokról és a horvátokról meg már ne is beszéljünk – viszont ott a férfiak is jobban aktivizálják magukat. Máltán 78:63 arányban szorgoskodnak otthon a nők és a férfiak minden áldott nap – jó kis közös főzicskélések lehetnek arrafelé,
míg Németországban, a gyári raviolikonzerv hazájában 44:25 az arány.
Meglepőnek tűnik, de gyerekneveléssel, illetve idősek vagy fogyatékossággal élők gondozásával is relatíve kevés magyar nő foglalkozik nap mint nap: az EIGE szerint csak 28 százalék, szemben a 33,5 százalékos uniós átlaggal; itt a nemek közötti különbség is teljesen átlagos.