Óriási a baj, mindenki meneküljön innen: „Magyarországon a második legrosszabb a nők helyzete az EU-ban”!

2025. március 05. 05:17

Ugyanakkor jobb hely lett Magyarország, mióta Cseh Katalin beült az Országgyűlésbe. Egy uniós mennyiségi mutatót tekintve mindenképp.

2025. március 05. 05:17
Francesca Rivafinoli
Francesca Rivafinoli

„Magyarországon a második legrosszabb a nők helyzete az EU-ban” – adta hírül a Telex és az ATV, hivatkozva a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) nevű uniós ügynökség legutóbbi jelentésére; Cseh Katalin pedig ennek nyomán rögvest be is nyújtotta a Parlamentnek „az Isztambuli Egyezmény ratifikálását”.

Ami annyiban fura lépés, hogy az EIGE összesített rangsorában legutolsó helyen az a Románia áll, amely 2016 májusában mintaszerűen ratifikálta a dokumentumot,

2016. szeptemberi hatálybalépéssel; a nők elleni erőszak kategóriájában pedig a 12 vizsgált tagállam közül abban a Finnországban a legrosszabb a helyzet, ahol 2015 augusztusa óta hatályos az egyezmény (a 2017-es pontszámuk még lényegesen jobb volt, mint a 2024-es; de más uniós ratifikálóknak is sikerült lejjebb csúszniuk). Ehhez képest az EIGE számai szerint

Bulgáriában, amely ugyanúgy nem ratifikált, mint Magyarország, 2017 óta látványos javulás következett be,

így ott ma már a nők elleni erőszak szintje alacsonyabb az uniós átlagnál.

Ezt is ajánljuk a témában

Ugyanakkor az országok összesített nemi egyenlőségi rangsorának megállapításakor

az EIGE a nők elleni erőszakot figyelembe se veszi

– de akkor mégis milyen mutatók alapján bizonyult Magyarország újfent a második legrosszabbnak? A hat vizsgált témakör a munkavállalás, a pénzügyi helyzet, a tudás, a hatalom, az idő, valamint az egészség. Ezeken belül a munkaerőpiaci helyzetet tekintve a magyar nők helyzete az uniós átlag feletti, a pontszám teljesen a középmezőnyt jelenti. A nők egészségügyi egyenlősége terén szintén középtájt, gyakorlatilag Dánia sarkában végzett Magyarország;

a szlovének és a csehek is jóval elmaradnak mögöttünk, az összes többi volt szocialista országgal együtt.

A sportolásra, kultúrára, szabadidős vagy önkéntes tevékenységekre jutó időt illetően a magyar nők és férfiak között nem nagyobb a különbség, mint a svédeknél vagy a finneknél – ugyanakkor arra a kérdésre, hogy „főz-e és/vagy végez-e házimunkát minden nap”, Magyarországon jóval több nő válaszol igennel, mint ahány férfi: a nőknek 59,3, a férfiaknak viszont csak 22,6 százaléka. De mielőtt bárki felkiáltana, hogy

tessék, a magyar nők be vannak parancsolva a konyhába: valójában EU-szerte a magyar nők főznek-takarítanak az ötödik legkevesebbet.

A svéd, a finn, a dán és pláne a belga vagy holland asszonyok mind-mind jóval inkább sürögnek-forognak a tűzhely körül, az olaszokról és a horvátokról meg már ne is beszéljünk – viszont ott a férfiak is jobban aktivizálják magukat. Máltán 78:63 arányban szorgoskodnak otthon a nők és a férfiak minden áldott nap – jó kis közös főzicskélések lehetnek arrafelé,

míg Németországban, a gyári raviolikonzerv hazájában 44:25 az arány.

Meglepőnek tűnik, de gyerekneveléssel, illetve idősek vagy fogyatékossággal élők gondozásával is relatíve kevés magyar nő foglalkozik nap mint nap: az EIGE szerint csak 28 százalék, szemben a 33,5 százalékos uniós átlaggal; itt a nemek közötti különbség is teljesen átlagos.

Jó, jó, de akkor mitől lett Magyarország mégis ebben a rangsorban is utolsó előtti?

Mitől, mitől: mert a „hatalom” kategóriában szerzett legutolsó helye csúnyán lehúzza az összpontszámát,

miközben a kiemelkedően sok politikusnőt felmutató és pénzügyileg is jól álló skandinávoknak bérelt helyük van az élbolyban, függetlenül attól, hogy a jelentés szerint Finnországban például a 18–29 év közötti nők kétharmada szenvedett el 15 éves kora óta fizikai és/vagy nemi erőszakot, de Svédországban is 56 százalékuk (nem mintha a magyarországi 39 százalékos adat szívderítő lenne).

Az EIGE számai szerint különösen is alacsony Magyarországon a nők aránya a legnagyobb vállalatok felügyelőbizottságaiban és igazgatóságaiban, valamint a kutatásfinanszírozási szervezetekben;

ellenben Németország dicséretet kapott, mert a (leköszönő) kormányban gyakorlatilag megvalósult a nemi egyenlőség.

Hogy Annalena Baerbock, Nancy Faeser és társaik révén jobb lett-e a nők számára Németország, abban talán joggal kételkedhetünk (különös tekintettel a Münchenben halálra gázolt anyára és lányára vagy az Aschaffenburgban megölt családapa özvegyére, illetve a megkéselt bölcsődés kisfiú édesanyjára, hogy csak a legutóbbiakat idézzük fel), de az EIGE mennyiségi mutatója alapján valóban szinte pazar ott a politikai döntéshozatalban a helyzet.

Ezt is ajánljuk a témában

Mindenesetre Magyarországtól az uniós ügynökség elsősorban két területen vár előrelépést: a nők politikai-gazdasági döntéshozatalban való részvétele, valamint a nők rendelkezésre álló jövedelme terén, az ugyanis 2021 óta állítólag valamivel kevésbé nőtt, mint a férfiaké.

Nos, a két- és háromgyermekes anyák jövedelemadó-mentességével az utóbbit illetően borítékolható a javulás;

a politikai részvétel tekintetében pedig mostanra szintén beljebb lettünk: hiszen az hagyján, hogy Tolna 2-ben az időközin a szavazatok 64 százalékával egy nő győzedelmeskedett a Fidesz színeiben, de Fekete-Győr Andrást is egy Cseh Katalin váltotta az Országgyűlésben.

***

Ezt is ajánljuk a témában

(Nyitókép: Vasvári Tamás / MTI/MTVA/MTVA)

Ezt is ajánljuk a témában

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 157 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Obsitos Technikus
2025. március 05. 16:57
"Fussatok bolondok!"
lesmiserables
2025. március 05. 15:39
Nem úgy volt hogy Isztambul elnyomja a nőket? Csak mert isztambuli egyezményre hivatkoznak.
fogas paduc
2025. március 05. 15:06 Szerkesztve
A feleségem szerint nem szabad a nőket a politika közelébe engedni. Erre nagyon típusos példa az eu. Ennyi böszmeséget ritkán raktak még össze a történelemben, mint az eu-s politikus nők. Persze van néhány kivétel: Budica, Kleoapátra, I Erzsébet angol királynő, Nagy Katalin cárnő, Margareth Tather.. de, kb ennyi.
kekszalagosautistamarki-szorostalpramagyarok
2025. március 05. 14:26
"A svéd, a finn, a dán és pláne a belga vagy holland asszonyok mind-mind jóval inkább sürögnek-forognak a tűzhely körül, az olaszokról és a horvátokról meg már ne is beszéljünk" Az miért van, hogy ezeknek az országoknak kb nincs konyhakultúrája? Leszámítva az olaszokat. A holland nemzeti étel a krumplipüré.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!