„A közbizalom eltűnt az ilyen típusú propagandaanyagok mögül” – szakértő a hazánkat lepontozó jogállami rangsorról

Nyitókép: Fabrice COFFRINI / AFP

Idén is közzétette jogállamisági rangsorát a World Justice Project (WJP) nemzetközi NGO, amelyben első ránézésre igen meghökkentő eredmények születtek, ugyanis 

De csak első ránézésre meghökkentő a látvány, hiszen ha beírjuk a keresőbe a szervezet nevét, azt találjuk, hogy nem ez az első eset, amikor szürreális képet festenek fel a világ jogállamisági helyzetéről a magyarok kárára.

– „Botswanát hozta ki hazánknál »jobb« jogállamként a Soros-index” – számoltunk be 2021-ben a WJP akkori indexéről.

– „Kazahsztán és Koszovó mögé sorolta Magyarországot jogállamiság terén egy amerikai NGO” – írtuk meg egy évvel később.

A meghökkentő rangsorok összeállításában tehát igen következetes a WJP, innen nézve pedig egyáltalán nem meglepő az idei eredmény sem. További komikus elem a történetben, hogy Georgia is igen előkelő helyen végzett, negyvenkilencedik a globális rangsorban, és első a saját régiójában.

Függetlenobjektív üzenőfüzetek

ezúttal ugyanis nem a kritikus szemüvegükben vizsgálták meg a kérdést, inkább csak üzenőfüzetként lehozták az eredményeket, hogy megint barna viharfelhőket satírozhassanak Magyarország egére.

„Továbbra is lesújtó a magyar jogállamiság helyzete, messze sereghajtók vagyunk az EU-ban” – így szól a HVG címe. Emígy pedig a Telexé: „Beragadtunk Panama mögé a World Justice Project jogállamisági rangsorán”. A 444 tudományosnak szánt fiókoldala, a Qubit pedig úgy címezte a hírt: „A régióban és az egész EU-ban Magyarországon a legrosszabb a jogállamiság helyzete”.

Mi most megtesszük helyettük.

Pont, mint a korrupciós indexek, ez is szubjektív véleményeken alapul

„Az ilyen és ehhez hasonló felméréseket általában a helyükön kell kezelni, ugyanis számos hibát el lehet követni az adatgyűjtés és a feldolgozás során, illetve jelentős körülmények figyelmen kívül hagyása esetén az eredmény messze nem biztos, hogy a valós viszonyokat tükrözi, mint ahogy a konkrét esetben is ez a helyzet” – nyilatkozta a Mandinernek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója.

Lomnici rámutatott, „a World Justice Project jogállamisági indexe azt állítja magáról, hogy a »jogállamiság helyzetét méri« világszerte, többek között Magyarországon is. Az index nyolc tényező alapján értékeli az országokat: a kormányzati hatáskörök korlátozása, a korrupció hiánya, a kormányzat átláthatósága, az alapvető jogok helyzete, a rend és biztonság, a szabályozás végrehajtása, valamint a polgári és büntető igazságszolgáltatás”.

Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hazánk jogrendszere részletesen szabályozza azokat a területeket (lásd a keretes írást), amelyeket a WJP a jogállamiság értékelése során vizsgál.

„Ennek ellenére a 2024-es jogállamisági indexében Magyarország a 73. helyen végzett a 142 vizsgált ország közül. Ez az eredmény egyértelműen arra utal, hogy a WJP módszertana, amely több mint kétszázezer háztartási és szakértői felmérésre támaszkodik (tehát szubjektív elemekre), nem tükrözi pontosan a jogszabályi kereteket és azok gyakorlati alkalmazását és alkalmatlan egy ország jogállamisági helyzetének valós felmérésére” – fogalmazott.

Lomnici leszögezte: 

A Lomnici által elmondottak alapján a WJP felmérése hasonló módszertannal készül, mint az Amnesty International korrupciós indexei, amelyek valójában nem a korrupció szintjét, hanem a korrupció érzékelésének szintjét mérik. Ezt a kérdést Hack Péter jogász tette helyre nemrég a Mandinernek nyilatkozva. 

Kik előztek meg minket?

A Mandinernek nyilatkozó alkotmányjogász úgy vélekedett, „a szubjektív módszertanon alapuló, komparatív, államokat rangsor alapján felülbecsülő vagy éppen célzottan megbélyegző elemzések kora lejárt, a közbizalom eltűnt az ilyen típusú propagandaanyagok mögül.”

Szerinte 

Lomnici rámutatott: „2023. októberi állapot szerint Ghána államadósságának körülbelül 30 százalékát Kína finanszírozza. Nigériával – a régió legnagyobb gazdasági és politikai hatalmával – kifejezetten negatív a viszony, többször konfrontálódnak a felek. Gazdasági versengés figyelhető meg közöttük, 

De van tovább is.

Hazánkban a halálbüntetés már 34 éve nem létezik, ugyanis az Alkotmánybíróság, 23/1990. (X. 31.) AB határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította azt” – tette hozzá Lomnici.

Az alkotmányjogász hazánkhoz földrajzilag közelebbi példákat is hozott: 

Az EU óriási mennyiségű pénz fektetett ebbe a térségbe, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségének elősegítésére, a hatalom koncentrációja és a korrupció elleni küzdelembe. Viszont fejlődés ezekben a kérdéskörökben nem történt a Nyugat-Balkánon az Európai Számvevőszék szerint. Körülbelül 700 millió eurót költött az EU ebben az ügyben 2014 és 2020 között hat nyugat-balkáni ország fejlesztésére köztük Észak-Macedóniára is, amely a lista 67. helyén végzett.”

Hát persze, hogy itt is van Soros-pénz

Lomnici rámutatott, „politikai elfogultság is vezethet ahhoz, hogy az eredmény nem felel meg a valóságnak, ugyanakkor a szervezetek finanszírozási forrásai és kapcsolatai befolyásolhatják az értékeléseket”.

Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet: a Nyílt Társadalom Alapítványok kimutatása szerint

Lomnici szerint „ezen információk alapján egyértelművé válik, hogy ezek a rangsorok nem komolyan vehetőek és nem mutatnak valós képet az államok jogállamisági helyzetéről”.

Soros György idehaza leginkább arról híres, hogy elkötelezett ellenzője a magyar kormány szigorú migrációs politikájának, amelyet az üzletember alapítványa által pénzelt NGO-k is előszeretettel támadnak. Soros emellett rendszeresen támogatja az amerikai Demokrata Pártot, a legutóbbi kampányban Joe Biden visszalépése után szinte azonnal beállt a választáson végül csúfos kudarcot szenvedő Kamala Harris mögé.