Támadásba lendült a Politico: nagyon nem tetszik a brüsszeli lapnak Orbán legújabb döntése
A lap meglehetősen szubjektíven számolt be a hírről.
A „függetlenobjektív” médiumok elfelejtették feltenni a kérdést, megbízható-e egy olyan felmérés, mely szerint Ruanda, Namíbia, Botswana, Dél-Afrika, Szenegál, Ghána, továbbá Jordánia, Mongólia és Nepál jogállamisági helyzete jobb, mint Magyarországé. Mi feltettük helyettük.
Nyitókép: Fabrice COFFRINI / AFP
Idén is közzétette jogállamisági rangsorát a World Justice Project (WJP) nemzetközi NGO, amelyben első ránézésre igen meghökkentő eredmények születtek, ugyanis
olyan országok előzik meg Magyarországot, mint Ruanda, Namíbia, Botswana, Dél-Afrika, Szenegál, Ghána, továbbá Jordánia, Mongólia és Nepál.
De csak első ránézésre meghökkentő a látvány, hiszen ha beírjuk a keresőbe a szervezet nevét, azt találjuk, hogy nem ez az első eset, amikor szürreális képet festenek fel a világ jogállamisági helyzetéről a magyarok kárára.
– „Botswanát hozta ki hazánknál »jobb« jogállamként a Soros-index” – számoltunk be 2021-ben a WJP akkori indexéről.
– „Kazahsztán és Koszovó mögé sorolta Magyarországot jogállamiság terén egy amerikai NGO” – írtuk meg egy évvel később.
A meghökkentő rangsorok összeállításában tehát igen következetes a WJP, innen nézve pedig egyáltalán nem meglepő az idei eredmény sem. További komikus elem a történetben, hogy Georgia is igen előkelő helyen végzett, negyvenkilencedik a globális rangsorban, és első a saját régiójában.
Úgy tűnik, amikor a WJP elkészítette az indexet, még nem számoltak azzal, hogy Georgiában nem a progresszív-liberálisok érdekeinek megfelelő jelölt nyeri a választást. Hiszen azóta a nyugati médiában rendre a georgiai demokráciát és jogállamot elsirató tartalmak jelennek meg.
Ezt is ajánljuk a témában
A lap meglehetősen szubjektíven számolt be a hírről.
Látva, hogy milyen országok előznek meg minket, minden épeszű embereben felmerül a kérdés: vajon hogyan, milyen módszertannal születhetett meg ez az eredmény, és mennyire bízhatunk meg a kutatás eredményeiben? Ugye? A magyarországi „függetlenobjektív” médiumok nem így látják,
ezúttal ugyanis nem a kritikus szemüvegükben vizsgálták meg a kérdést, inkább csak üzenőfüzetként lehozták az eredményeket, hogy megint barna viharfelhőket satírozhassanak Magyarország egére.
„Továbbra is lesújtó a magyar jogállamiság helyzete, messze sereghajtók vagyunk az EU-ban” – így szól a HVG címe. Emígy pedig a Telexé: „Beragadtunk Panama mögé a World Justice Project jogállamisági rangsorán”. A 444 tudományosnak szánt fiókoldala, a Qubit pedig úgy címezte a hírt: „A régióban és az egész EU-ban Magyarországon a legrosszabb a jogállamiság helyzete”.
Az idézett orgánumok a kiegyensúlyozottság nevében nem vizsgálták, hogy a WJP módszertanának vannak-e hibái, és azt az örök kérdést sem tették fel, amely úgy szól: „Cui prodest?”.
Mi most megtesszük helyettük.
Ezt is ajánljuk a témában
World Justice Project, Freedom House és Bertelsmann Stiftung. Pár NGO, amely rendszeresen ad ki országjelentéseket, vizsgálva a demokráciák állapotát. De míg az egyik mutató alapján Kazahsztán vagy Koszovó előzi Magyarországot, egy másik index ennek ellenkezőjét mutatja. Nézzük, hol a hiba!
„Az ilyen és ehhez hasonló felméréseket általában a helyükön kell kezelni, ugyanis számos hibát el lehet követni az adatgyűjtés és a feldolgozás során, illetve jelentős körülmények figyelmen kívül hagyása esetén az eredmény messze nem biztos, hogy a valós viszonyokat tükrözi, mint ahogy a konkrét esetben is ez a helyzet” – nyilatkozta a Mandinernek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója.
Lomnici rámutatott, „a World Justice Project jogállamisági indexe azt állítja magáról, hogy a »jogállamiság helyzetét méri« világszerte, többek között Magyarországon is. Az index nyolc tényező alapján értékeli az országokat: a kormányzati hatáskörök korlátozása, a korrupció hiánya, a kormányzat átláthatósága, az alapvető jogok helyzete, a rend és biztonság, a szabályozás végrehajtása, valamint a polgári és büntető igazságszolgáltatás”.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hazánk jogrendszere részletesen szabályozza azokat a területeket (lásd a keretes írást), amelyeket a WJP a jogállamiság értékelése során vizsgál.
„Ennek ellenére a 2024-es jogállamisági indexében Magyarország a 73. helyen végzett a 142 vizsgált ország közül. Ez az eredmény egyértelműen arra utal, hogy a WJP módszertana, amely több mint kétszázezer háztartási és szakértői felmérésre támaszkodik (tehát szubjektív elemekre), nem tükrözi pontosan a jogszabályi kereteket és azok gyakorlati alkalmazását és alkalmatlan egy ország jogállamisági helyzetének valós felmérésére” – fogalmazott.
Lomnici leszögezte:
a WJP indexe szubjektív véleményeken alapul, melyek torzítják a rangsorolás eredményét, így rendkívül széles körben érvényesülhet a hibázás lehetősége. Korábban több szakember is felhívta a figyelmet arra, hogy a jogállamiságot mint elvet valójában nem lehet mérni, ezért csak úgynevezett proxykat (közelítő adatokat) lehet értékelni. A szakértői kör kiválasztása, az általuk felhasznált adatok, az időbeliség, az empirikus alapokon nyugvó elfogultság egy-egy kormányzattal szemben mind-mind olyan létező faktorok, amelyek leküzdése vagy megkerülése, illetve pontosabban ezek hiánya törvényszerűen tette hiteltelenné az elmúlt években az ilyen és hasonló összehasonlító jellegű »kutatásokat«.”
A Lomnici által elmondottak alapján a WJP felmérése hasonló módszertannal készül, mint az Amnesty International korrupciós indexei, amelyek valójában nem a korrupció szintjét, hanem a korrupció érzékelésének szintjét mérik. Ezt a kérdést Hack Péter jogász tette helyre nemrég a Mandinernek nyilatkozva.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha megszüntetnék a tévesen „vétóként” emlegetett együttdöntés intézményét az unióban, akár két erős állam is könnyedén határozhatna Magyarország sorsáról, anélkül, hogy beleszólhatnánk.
A Mandinernek nyilatkozó alkotmányjogász úgy vélekedett, „a szubjektív módszertanon alapuló, komparatív, államokat rangsor alapján felülbecsülő vagy éppen célzottan megbélyegző elemzések kora lejárt, a közbizalom eltűnt az ilyen típusú propagandaanyagok mögül.”
Szerinte
a konkrét fércmű kapcsán például érdemes megvizsgálni a rangsorban előkelőbb helyen végzett államok politikai berendezkedését, külpolitikai kapcsolatait.”
Lomnici rámutatott: „2023. októberi állapot szerint Ghána államadósságának körülbelül 30 százalékát Kína finanszírozza. Nigériával – a régió legnagyobb gazdasági és politikai hatalmával – kifejezetten negatív a viszony, többször konfrontálódnak a felek. Gazdasági versengés figyelhető meg közöttük,
Ghánában egy többszázezres nigériai kisebbség végez részben illegális gazdasági tevékenységet, a nigériai terror kiterjedése pedig szintén a konfliktus melegágyát képezi. Az afrikai ország 2019-ben felkerült az EU pénzmosási feketelistájára”.
De van tovább is.
Japán a lista 14., az Egyesült Arab Emírségek pedig a 39. helyén végzett, miközben a halálbüntetés még mindig a lehetséges büntetések között szerepel mindkét országban, utóbbi állam esetében a homoszexualitásért is kiszabhatják e büntetési nemet.
Hazánkban a halálbüntetés már 34 éve nem létezik, ugyanis az Alkotmánybíróság, 23/1990. (X. 31.) AB határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította azt” – tette hozzá Lomnici.
Az alkotmányjogász hazánkhoz földrajzilag közelebbi példákat is hozott:
Koszovó a lista 58. helyén végzett, pedig az Európai Számvevőszék kifejtette, hogy jogállamisági hiányosságok miatt nem halad a Nyugat-Balkán csatlakozása az Európai Unióhoz.
Az EU óriási mennyiségű pénz fektetett ebbe a térségbe, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségének elősegítésére, a hatalom koncentrációja és a korrupció elleni küzdelembe. Viszont fejlődés ezekben a kérdéskörökben nem történt a Nyugat-Balkánon az Európai Számvevőszék szerint. Körülbelül 700 millió eurót költött az EU ebben az ügyben 2014 és 2020 között hat nyugat-balkáni ország fejlesztésére köztük Észak-Macedóniára is, amely a lista 67. helyén végzett.”
Lomnici rámutatott, „politikai elfogultság is vezethet ahhoz, hogy az eredmény nem felel meg a valóságnak, ugyanakkor a szervezetek finanszírozási forrásai és kapcsolatai befolyásolhatják az értékeléseket”.
Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet: a Nyílt Társadalom Alapítványok kimutatása szerint
„a World Justice Project 2 év alatt összesen 269.701 dollár (mai árfolyamban hozzávetőlegesen 101 860 673 forint) támogatást kapott a Soros György által 1993-ban alapított szervezettől”.
Lomnici szerint „ezen információk alapján egyértelművé válik, hogy ezek a rangsorok nem komolyan vehetőek és nem mutatnak valós képet az államok jogállamisági helyzetéről”.
Soros György idehaza leginkább arról híres, hogy elkötelezett ellenzője a magyar kormány szigorú migrációs politikájának, amelyet az üzletember alapítványa által pénzelt NGO-k is előszeretettel támadnak. Soros emellett rendszeresen támogatja az amerikai Demokrata Pártot, a legutóbbi kampányban Joe Biden visszalépése után szinte azonnal beállt a választáson végül csúfos kudarcot szenvedő Kamala Harris mögé.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nyílt Társadalom Alapítványok közel ötven demokrata politikust támogattak az évek során.
Ahogy arra Lomnici Zoltán is rámutatott, a WJP-index nyolc tényező alapján értékeli az országokat: a kormányzati hatáskörök korlátozása, a korrupció hiánya, a kormányzat átláthatósága, az alapvető jogok helyzete, a rend és biztonság, a szabályozás végrehajtása, valamint a polgári és büntető igazságszolgáltatás. Az alábbiakban az alkotmányjogász részetesen kifejti hogyan érvényesülnek ezen szempontok hazánk jogrendszerében:
„Hazánkban az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése biztosítja a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, azzal, hogy kimondja: »A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.« A Btk. XXVII. fejezete pönalizál minden korrupt magatartást, mellyel igyekszik biztosítani a közélet tisztaságát. A korrupciós bűncselekmények fogalmát a Fidesz-KDNP-kormány alatt elfogadott, jelenleg is hatályos Büntető Törvénykönyv vezette be azzal, hogy külön fejezetbe foglalta e bűncselekményeket »A korrupciós bűncselekmények« címen.
A korrupciós jellegű cselekmények speciál- és generálprevencióját hivatott támogatni a kormány által kidolgozott 2024–2025 közötti időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia. Az Alaptörvény azzal, hogy VI. cikkének (3) bekezdésével nevesíti, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, valamint a közbeszerzésekről szóló törvény és a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény szabályozásaival hozzájárulnak a kormányzat átláthatóságához.
Az alapvető jogokat az Alaptörvény a szabadság és felelősség fejezet alatt nevesíti, valamint az I. cikk (2) bekezdésben kijelenti, hogy Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. Emellett 30. cikkének (1) bekezdésében az alapvető jogok védelmét az alapvető jogok biztosának delegálja, akinek feladat- és hatáskörét az Alapvető Jogok Biztosáról szóló törvény részletesen taglalja. Az alkotmányunk Nemzeti Hitvallásában kifejtésre kerül, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend kiteljesítése, valamint a 46. cikk (1) bekezdése szerint a rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. Látható tehát, hogy az Alaptörvény több ponton is alkotmányos értékké emeli a rendet és a biztonságot. E két érték biztosítását szolgálja a rendőrségről szóló törvény, mely részletesen taglalja, hogy a rendőrség mint rendvédelmi szerv miképp köteles ezeket előmozdítani.
A jogalkotásról szóló törvény ugyan nem expressis verbis, de utal arra, hogy a jogszabályokat végre kell hajtani. A jogszabályok végrehajtásának szükségessége levezethető a 2. § (1) bekezdésből, amely a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. E rendelkezés célja, hogy a jogszabályok gyakorlati alkalmazhatóságot biztosítsanak, azaz a címzettek számára világos legyen, milyen konkrét cselekvésre, magatartásra kötelez vagy jogosít. Így a 2. § (1) bekezdésből következik, hogy a jogszabályokat nemcsak értelmezni, hanem ténylegesen végre is kell hajtani, mivel azok kötelező érvényűek a címzettek számára.
A polgári perrendtartásról szóló törvény a polgári perek lefolytatásának szabályait tartalmazza, biztosítva a polgári jogviták rendezését, a büntetőeljárásról szóló törvény pedig a büntetőeljárások lefolytatásának rendjét szabályozza, biztosítva a büntető igazságszolgáltatás működését.”