A WJP jelentése két pilléren áll: egy általános közvélemény-kutatáson (General Population Poll, GPP), továbbá minősített kérdőíveken (Qualified Respondent’s Questionnaries (QRQ), vagyis a WJP az állampolgárok véleményére kíváncsi, amikor a jogállamiságot méri az egyes országok tekintetében. A kérdőívekben javarészt az emberek tapasztalatait, észleléseit rögzítik, miközben a kérdezők a megkérdezetteknek a kormányhoz fűződő szimpátiájára is kíváncsiak.
Itt rögtön egy problémával szembesülünk. Bizonyos országok esetében a készítők általában három választott (nagy)város lakossága körében érdeklődnek, más országok esetében pedig „országosan reprezentatív” (’nationally representative’) kutatást tesznek közzé.
Léteznek olyan országok, amelyekben csak egy városban kérdeznek meg néhány száz embert (ilyen Ruanda, ahol Kigali városában 316 főtől kérdezték meg, hogy mit gondolnak a jogállamiság helyzetéről). Magyarország esetében 1000 főt kérdezte meg,
a három kiválasztott város Budapest, Szeged, és Debrecen. A címben hivatkozott Botswanára vonatkozó kutatás ellenben „országosan reprezentatív”.
A magyar igazságszolgáltatás a hatékonysági és minőségi mutatók tekintetében még az Európai Bizottság szintén nem túl baráti hangvételű 2021-es igazságügyi összehasonlító elemzése szerint is általában az Európai Unió középmezőnyében teljesít. Bizonyos vizsgálódási tárgykörökben pedig az élen. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Brüsszel igazságszolgáltatási indexe több lenne egy alaposan összerakott kommunikációs eszköznél. Pláne, hogy néhány mérés ebben is a szintén közvélemény-kutatási módszereken alapuló, a Max Planck Institute által uniós propagandaeszköznek tartott Eurobarometer méréseire hagyatkozik.