Botswanát hozta ki hazánknál „jobb” jogállamként a Soros-index

Közzétette idei jogállamiság-indexét a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványhoz köthető World Justice Project (WJP). A szervezet évente készíti el közvélemény-kutatásait a jogállamiság témájában. A dokumentum súlyát és helyiértékét megfelelően érzékelteti, hogy a 2021-es jelentés közzétételét Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke is videóüzenetben dicsérte.

„A rule of law (jogállamiság, joguralom) fogalma speciális szerepet tölt be, mivel garantálja az emberi mivoltunkhoz fűződő értékek érvényesülését, ideértve a demokrácia és az emberi jogok tiszteletét is”

– fogalmazott ünnepélyes hangvételű beszédében Vera Jourová.

a címben említett Botswana az 51. helyezett, de például Ruanda is a 42.

A WJP jelentése két pilléren áll: egy általános közvélemény-kutatáson (General Population Poll, GPP), továbbá minősített kérdőíveken (Qualified Respondent’s Questionnaries (QRQ), vagyis a WJP az állampolgárok véleményére kíváncsi, amikor a jogállamiságot méri az egyes országok tekintetében. A kérdőívekben javarészt az emberek tapasztalatait, észleléseit rögzítik, miközben a kérdezők a megkérdezetteknek a kormányhoz fűződő szimpátiájára is kíváncsiak. 

Itt rögtön egy problémával szembesülünk. Bizonyos országok esetében a készítők általában három választott (nagy)város lakossága körében érdeklődnek, más országok esetében pedig „országosan reprezentatív” (’nationally representative’) kutatást tesznek közzé.

Léteznek olyan országok, amelyekben csak egy városban kérdeznek meg néhány száz embert (ilyen Ruanda, ahol Kigali városában 316 főtől kérdezték meg, hogy mit gondolnak a jogállamiság helyzetéről). Magyarország esetében 1000 főt kérdezte meg,

A magyar igazságszolgáltatás a hatékonysági és minőségi mutatók tekintetében még az Európai Bizottság szintén nem túl baráti hangvételű 2021-es igazságügyi összehasonlító elemzése szerint is általában az Európai Unió középmezőnyében teljesít. Bizonyos vizsgálódási tárgykörökben pedig az élen. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Brüsszel igazságszolgáltatási indexe több lenne egy alaposan összerakott kommunikációs eszköznél. Pláne, hogy néhány mérés ebben is a szintén közvélemény-kutatási módszereken alapuló, a Max Planck Institute által uniós propagandaeszköznek tartott Eurobarometer méréseire hagyatkozik.

Magyarországon több mint 50 éve nem bűncselekmény a homoszexualitás, a jogfejlesztés eredményeképpen pedig az azonos neműek között létrehozható bejegyzett élettársi kapcsolat pedig közel ugyanazt a jogi státuszt nyújtja az érintetteknek, mint a házasság. Magyarországon már több mint három évtizede nincs halálbüntetés. Magyarországon épp most hirdetett előválasztási győzelmet a baloldal miniszterelnök-jelöltje.

miközben az Amnesty International nevű emberi jogi nem kormányzati szervezet (NGO) idén februárban is a túl sok, nem egyszer önkényesen kiszabott halálbüntetés miatt emelt panaszt – csak hogy az elmúlt háromnegyed év példáit említsük. A WJP olvasatában szintén „jobb” jogállam Ruandában pedig a szintén NGO-ként működő Human Rights Watch hívta fel a figyelmet arra, hogy a hatóságok a kormányellenzék tagjaira vadásznak, több politikust és újságírót is letartóztatva.

Kép: FABRICE COFFRINI / AFP

Dobozi Gergely