Hogyan előzheti Magyarországot Kazahsztán vagy Koszovó? – Itt vannak a demokráciamérés buktatói

Ahány korszak, ahány gondolkodó, annyi demokráciafelfogás. Platón például arról elmélkedett, hogy a demokrácia szükségszerűen átmegy despotizmusba, vagyis az önkényuralomba. Charles Bukowski szerint „a különbség a demokrácia és a diktatúra között az, hogy a demokráciában előbb szavaznak, aztán parancsolnak; a diktatúrában pedig nem vesztegetik az idejüket szavazással”. „A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval” – mondta Winston Churchill. Amerikai kollégája, Franklin D. Roosevelt pedig úgy érvelt: a demokrácia csak akkor lehet sikeres, ha azok, akik kifejezhetik véleményüket, bizony készek bölcsen választani. Nincs ez másképp a jogállamiság, a joguralom esetében sem, ezen fogalmaknak szintén nincsenek kőbe vésett definíciói.

Annak ellenére tehát,

miben is állnak a demokráciák, jogállamok, rendre nagy publicitást kapnak az egyes országok politikai, közjogi teljesítményét mérő nemzetközi indexek.

Ezek a felmérések bizonyos szempontból és nézőpontból igen jól mutatnak. A magyarországi ellenzék perspektívája bizonyosan ide sorolható. Pár napja egy washingtoni székhelyű NGO, a World Justice Project Kazahsztán és Koszovó mögé sorolta a magyar jogállamiságot. Száznegyven ország közül a hetvenharmadik helyre esett vissza Magyarország idén, amely csupán 3 hellyel előzi a háborús jogrendben működő Ukrajnát. E szerint hazánk politikai berendezkedése, közjogi helyzete posztszovjet közép-ázsiai, balkáni színvonalat súrol.

Bizton állítható azonban: túlzás, amit WJP állít. (Szakmai és politikai síkon is.) Sőt. Épp ezek az indexek mutatják meg igazán,

Egyrészt ezeknél a szervezeteknél vannak legitimációs problémák, amint arra a Századvég Alapítvány korábbi tanulmánya is felhívta a figyelmet. Például „a mutatókat elkészítő szervezetek az általuk vizsgált területek szinte egyetlen hiteles szakértőjeként kívánnak feltűnni”.

Legitimációs problémák

„Hitelességük”, „autoritásuk” két tényezőből állhat. Egyrészt az NGO-k (a WJP mellett a Transparency International, a Freedom House, az International IDEA, a Varieties of Democracy, az Economist Intelligence Unit és a Bertelsmann Stiftung) országoktól, politikától független szereplőként állítják be. Másrészt a téma elismert szakértőinek titulálják magukat. Ám, ha e tényezők nem is állnának fenn, továbbra is ott van a szakirodalomban gyakran kifejtett probléma: az elszámoltathatóság hiánya.

„Ezen nemzetközi szervezetek többsége ugyanis egy adott érdek mentén és annak képviseletére jött létre. Épp ezért ezek a szervezetek sosem lehetnek teljesen értéksemlegesek. Mivel nem értéksemlegesek, ezért nem lehetnek előítéletektől sem mentesek, s adott esetben ez rangsoraikban is megmutatkozhat” – olvasható a Századvég tanulmányában. 

Definiálatlan fogalmak

A szakmai aggályokhoz tartozik (erre utal Gerardo L. Munck és Jay Verkuilen elemzése), hogy olyan elvont társadalom-, állam és jogtudományi fogalmak, mint amilyen a demokrácia és jogállam esetében nincs eleve elfogadott definíció, ez tovább nehezíti magát a vizsgálat folyamatát. Ahogy arra a cikk elején is utaltunk.

írták a Századvég kutatói, kiemelve azt is, a nemzetközi mutatók és indexek tartalma, eredménye, értelmezése és információs ereje nagymértékben függ az abban használt adatok mennyiségétől, milyenségétől és minőségétől. Fontos dilemma tehát az adatok és a tényezők kiválasztása.

Objektív, szubjektív adatok

„Ahogyan idővel újabb és újabb elemek és elvárások kerültek a modellekbe, úgy vált egyre kevésbé tarthatóvá a rezsimek bináris felosztogatása demokráciákra és diktatúrákra, és egyre inkább a demokráciák minősége került fókuszba” – fogalmazott Benedek István kutató kapcsolódó tanulmányában. Jelezte, míg például a Freedom House vagy az International IDEA mutatói a „minimalistább” irányt képviselik, addig az Economist Intelligence Unit demokrácia- vagy a Bertelsmann Stiftung transzformációs indexe a demokrácia tágabb értelmezését veszi górcső alá.

De a legtöbbet emlegetett módszertani probléma az adatok úgynevezett aggregálása (dimenziócsökkentés). Egyrészt az eltérő aggregációs módszereknek köszönhetően extrém esetekben megtörténhet, hogy az elméletben ugyanazt mérő, nagyjából ugyanolyan adatokkal dolgozó index más eredményt ér el ugyanazon ország esetében. Másrészt

ezzel gyengítve a kész mutatószám objektivitását és hitelességét. Harmadrészt pedig az adatok aggregálása függ az azt végző személyektől is, jegyzik meg például a Századvég kutatói. További adalék: ezen szervezetek mögött finanszírozóként rendszeresen feltűnik Soros György donorként.

Példák

Látható, a mutatók magas nemzetközi reputációval, autoritással rendelkeznek, vagyis alkalmasak arra, hogy hatást gyakoroljanak gazdasági, politikai döntéshozók viselkedésére,

De hogy a mutatók figyelemre méltó része jelentős mértékben alapul mégis definiálatlan, szubjektív elemeken, az bizony komoly kérdéseket vet fel. Nem mindegy, hogy Magyarország csak részben minősül „szabad országnak? Hogy akkor most vannak vagy nincsenek idehaza szabad választások, de nem teljesülnek a liberális komponensek? Vagy hogy akkor most kik is előzik Magyarországot: Koszovó, Románia, netalántán Kazahsztán?

Nyitókép: Facebook