Az Alapítvány szerint Rácz médiamegjelenései a „független szakértő” imázst próbálják erősíteni, ám kijelentései – például a Mandinert „propagandának”, az ukrán Pravdát „igazi újságnak” minősítése – politikai elfogultságot mutatnak. A kijevi propaganda sztárelemzővé tette, ami táplálja a „bértudós” narratívát. Sebestyén József ügyében a bizonyítékok hiányát hangsúlyozta, a templomgyújtogatásnál viszont bizonyíték nélkül vádolta a magyar kormányt, akár orosz titkosszolgálati közreműködést is feltételezve.
Az elemzés szerint Rácz András kommunikációja egyértelmű politikai mintázatot követ: gyors, erős állítások, szelektív bizonytalanság, majd az áldozatszerep felétele, ha kritikákkal találkozik. Ez növeli ismertségét és kiszolgálja a balliberális médiát is, de a szakértői hitelességet aláássa, ha a saját sejtetéseit nem méri ugyanazon mércével, mint mások állításait.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint a jogi felelősség is felmerül Rácz András „elemzéseivel” kapcsolatban, mivel vádjai akár rágalmazásnak minősülhetnek, ha nem támasztja alá őket bizonyítékokkal. Rácz korábbi megszólalásai, például a magyar hírszerzés orosz kapcsolatokkal való vádolása, tovább erősítik elfogultságát. Az elemzés szerint Rácz András a szakértői szerep helyett politikai agitációt folytat, ez pedig nemcsak szakmai, hanem morális kérdéseket is felvet.
A közvéleménynek a bizonyítékokat és a koherenciát kell keresnie a sejtetések és önellentmondások helyett – zárul az elemzés.