A Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint akár jogi kérdéseket is felvethet a szakértő eljárása.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány legújabb elemzése Rácz András „Oroszország-szakértő” munkásságával foglalkozik. Az elemzés szerint Rácz az orosz-ukrán háború kitörése óta vált ismertté, főként Ukrajnáról szóló, a kijevi vezetés narratívájával összhangban lévő elemzéseivel. 2025 júliusában azonban elfogultsága új szintre lépett két kárpátaljai ügyben: Sebestyén József halálával kapcsolatban bizonyítékok hiányára hivatkozva óvatosságra intett, míg a palágykomoróci görögkatolikus templom felgyújtása kapcsán bizonyítékok nélkül is a magyar kormány bűnösségét sejtette, sőt háborús diverzáns akciót vizionált. Ez a kettős mérce – óvatosság az egyik esetben, merész vádaskodás a másikban – az elemzés szerint retorikai eszköz, amellyel Rácz szelektíven alkalmazza a forráskritikát.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ügyvéd azt fejtegette, vajon mi lehet Rácz András motivációja, amikor olyan felelőtlen állításokat tesz szakértői pecséttel, hogy a magyar kormány porovokációja volt a kárpátaljai templomgyújtogatás.
Az Alapítvány szerint Rácz médiamegjelenései a „független szakértő” imázst próbálják erősíteni, ám kijelentései – például a Mandinert „propagandának”, az ukrán Pravdát „igazi újságnak” minősítése – politikai elfogultságot mutatnak. A kijevi propaganda sztárelemzővé tette, ami táplálja a „bértudós” narratívát. Sebestyén József ügyében a bizonyítékok hiányát hangsúlyozta, a templomgyújtogatásnál viszont bizonyíték nélkül vádolta a magyar kormányt, akár orosz titkosszolgálati közreműködést is feltételezve.
Az elemzés szerint Rácz András kommunikációja egyértelmű politikai mintázatot követ: gyors, erős állítások, szelektív bizonytalanság, majd az áldozatszerep felétele, ha kritikákkal találkozik. Ez növeli ismertségét és kiszolgálja a balliberális médiát is, de a szakértői hitelességet aláássa, ha a saját sejtetéseit nem méri ugyanazon mércével, mint mások állításait.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint a jogi felelősség is felmerül Rácz András „elemzéseivel” kapcsolatban, mivel vádjai akár rágalmazásnak minősülhetnek, ha nem támasztja alá őket bizonyítékokkal. Rácz korábbi megszólalásai, például a magyar hírszerzés orosz kapcsolatokkal való vádolása, tovább erősítik elfogultságát. Az elemzés szerint Rácz András a szakértői szerep helyett politikai agitációt folytat, ez pedig nemcsak szakmai, hanem morális kérdéseket is felvet.
A közvéleménynek a bizonyítékokat és a koherenciát kell keresnie a sejtetések és önellentmondások helyett – zárul az elemzés.
Ezt is ajánljuk a témában
A valóság ezzel szemben az, hogy az ukrán háborús erőfeszítések bukdácsolnak, a korrupció nem szűnt meg, és nyugati típusú jogállam sem lett Ukrajna. Rimóczi Norbert írása.
Nyitókép forrása: Transzparens Újságírásért Alapítvány
***
Fontos kérést fogalmaztak meg.
A Moldova keleti peremén több mint harminc éve létező orosz szeparatista területen ma is érvényes a mondás: vagy megszoksz, vagy megszöksz. Boris Kálnoky írása.
Az orosz központi bank nem várt: azonnal pert indított, amire a belgák vészfékezéssel reagáltak. Brüsszel most példátlan ultimátumot adott a többi tagállamnak.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Mohácson megerősítették: ez a helyes út.
Az ukrán elnök videója és az orosz reakciók eltérő képet festenek a terepen zajló műveletekről.
Az ukrán miniszterelnök áttörésként üdvözölte a lépést.
A győzelem ellenére van miért aggódniuk.
