A Gyurcsány-benchmarktól a 80 százalékos SUV-különadóig – így áll most a magyar gazdaság

Nyitókép: Gyurcsány Ferenc Facebook-oldala

***

Aki azt állítja, hogy nincs háborús infláció, az nem ebben a világban él – jelentette ki Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense a Mathias Corvinus Collegium által szervezett gazdaságpolitikai ütközőn. A szakértő szerint a számok azt bizonyítják, hogy minden EU-s országban jelentősen emelkedtek az árak az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta, de az is fontos, hogy megértsük, miért volt ilyen magas a magyarországi adat – ő főképp a gyenge forintárfolyammal és az orosz energiától való függőséggel magyarázza mindezt.

Hozzátette, a nagy kép az előző válságokhoz képest meglepően kedvező, kevésbé romlott a lakosság gazdasági helyzete, őt például váratlanul érte, hogy bár Magyarországon csupán a munkavállalók kilenc százaléka szakszervezeti tag, ki tudták harcolni a nominálbéremelkedést.

Nem Gyurcsány Ferenc a legjobb benchmark a világon

Pogátsa Zoltán az áfabevétel-hangsúlyos központi költségvetéssel kapcsolatban felvetette az áfakulcsok „szétszórását”,

miközben nullára csökkentené mondjuk a tejét, ha lehetne. Emellett a többkulcsos szja-t is szorgalmazná, ám ezzel nem értett egyet Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője, aki emlékeztetett, korábban viszonylag alacsony jövedelemmel is át lehetett csúszni a 38 százalékos adót tartalmazó csoportba.

Az ismert példát felidézve Sebestyén Géza rámutatott, a magyar kormány nem halat adott, hanem horgászni tanított, így 1 millió ember jelent meg a munkaerőpiacon. Ez az átlagbért lejjebb vitte, hiszen többnyire minimálbért kereső, képzetlen dolgozók kerültek a rendszerbe, ám ettől még fontos változást jelentett, hiszen az adókulcs egyáltalán nem érdekes, ha az embernek nincs munkahelye és bevétele.

A Soproni Egyetem docense félig-meddig viccesen megjegyezte, nem biztos, hogy Gyurcsány Ferenc a legjobb benchmark a világon, de Sebestyén Géza gyorsan hozzátette, ő azt emelte ki, hogy soha ennyien nem dolgoztak még Magyarországon, mint az elmúlt időszakban, tehát nem csupán a 2010 előtti éveket vette alapul.

Szükség van a kormány és az MNB szakmai vitáira

A műhelyvezető szerint a 2023-as év adataiból félrevezető következtetéseket lehet levonni, ha kizárólag a kiemelkedő 2022-es évvel hasonlítjuk össze, a következő hónapoktól pedig azt várja, hogy a magyar inflációs adat kedvezőbb lesz a legtöbb uniós országhoz képest.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója jelezte, bár szélsőséges vélemények jelentek meg az oldallal kapcsolatban, hogy mennyien is követik, valójában nem is feltétlenül a fogyasztóknak kell nézniük, hanem a kiskereskedelmi láncoknak, amelyek az árverseny érdekében lefelé korrigálhatják az árakat.

Váczi István, a G7 főszerkesztője is úgy véli, az Árfigyelővel járó átláthatóság segítette az áremelkedés ütemének csökkenését, ám azt is hozzátette, régi mondás, hogy a magas árak ellenszere a magas ár.

Természetesen a drágulás témakörében a szakértők beszéltek a kormány és a Magyar Nemzeti Bank konfliktusáról is, de abban maximálisan egyetértettek, hogy ezekre a szakmai vitákra igenis szükség van, sőt, aggasztó lenne, ha nem kerülnének ilyenek a felszínre. Példaként említették Törökországot, ahol elmaradt a vita, „cserébe” 70 százalék környéki inflációtól és 50 százalékot megközelítő alapkamattól szenved a gazdaság.

Totális vakrepülés a magyar mezőgazdaságban

Pogátsa Zoltán azt is megjegyezte, hogy szerinte bizonyos esetekben olyan gazdasági folyamatokról vitatkoznak a politikai oldalak Magyarországon, amelyek nem is léteznek. Példaként említette a magasnyomású gazdaság kérdését, tehát azt a politikát, amikor a gazdaság növekedését az állam plusz forrással tovább pörgeti. Szerinte a számok azt mutatják, hogy ilyen nem történt Magyarországon, ám a két tábor elvi vitát vív: a liberális közgazdászok szerint minden, ami a piac, az jó, minden, ami az állam, az rossz, míg a jobboldalon támogatják, hogy a Fidesz bátran használja az államot.

Váczi István hozzátette, az építőiparban nem szerencsés az állami megrendelések túlsúlya, ha egyébként a magánszektorban is bőven van munka, ellenben Pásztor Szabolcs úgy véli, igenis érdemes a jobb években „még több szenet pakolni”. A kutatási igazgató 2024-re 2-3 százalékos növekedést vár, és azt, hogy a fogyasztás emelkedésével helyreállnak az áfabevételek és így a költségvetés egyensúlya – a jegybank adatai alapján nőtt a háztartások megtakarítása, azaz lenne forrás a fogyasztásra is.

A G7 főszerkesztője szerint is más típusú problémákat kell majd megoldani, mint tavaly, az inflációs gondokat magunk mögött hagytuk, de a kereslet csökkenése és a gyengélkedő forint okozhat nehézségeket. Sebestyén Géza optimistán tekint a 2024-es várható gazdasági folyamatokra, míg Pogátsa Zoltán úgy véli, átmeneti év lesz, majd 2025-ben az autóipari beruházások megvalósulása nagyot lendít a központi költségvetésen.

A Soproni Egyetem docense egyébként éles kritikát fogalmazott meg a magyar mezőgazdasággal szemben, szerinte nincsenek mély elemzések, senki sem tudja, mi zajlik a szektorban, hogyan hasznosulnak az uniós források.

– fogalmazott Pogátsa Zoltán.