A világrégiók közül Európában a legmagasabb az infláció. A különböző országok eltérő inflációs rátáit nagy mértékben a háború közelsége és a piacgazdaság érettsége határozza meg. Ezért a háborúhoz közelebb eső, és kevésbé érett piacgazdasággal rendelkező kelet-közép-európai régióban – így Magyarországon is – sokkal magasabb a pénzromlás üteme, mint Nyugat-Európában.
Következzen az inflációt okozó tényezők elemzése közül a harmadik fő összetevő, mégpedig a háború közelsége és a piacgazdaság érettsége.
Az infláció egész Európában magas. Ha csak a magyar kormány lenne a felelős érte, akkor az EU-ban csak nálunk kellene, hogy magas legyen az infláció.
Az inflációs rátákban emellett látható egy regionális törés is: a legmagasabb áremelkedéssel rendelkező országok kivétel nélkül a kelet-közép-európai régióból kerülnek ki, függetlenül attól, hogy eurót vagy nemzeti valutát használnak.
Ennek egyik magyarázata, hogy ezekben az országokban a piacgazdaság még viszonylag fiatal. Emiatt a vállalatok közötti verseny kevésbé erős, nagyobb terük van a cégeknek a költségsokkok áthárítására a fogyasztók felé, míg Nyugat-Európában ezt a vállalatok nagyobb arányban kénytelenek „lenyelni”.
Az infláció alakulásában a két legfontosabb tényező minden uniós országban az élelmiszerek és az energia ára.
Ehhez adódik hozzá
Tavaly novemberben például az előbbi két tétel nélkül a pénzromlás üteme az EU egészében 11,1 százalék helyett 6 százalék lett volna csupán, miközben Magyarországon 23,1 százalék helyett 14,8 százalék.
Az energiaár emelkedése a háborúval, az uniós szankciós politikával, az arra adott orosz válasszal (szállítások csökkentése), a kínálati problémákkal, valamint a piaci bizonytalansággal magyarázható. Ám mivel az unió nagy része energiaimportőr, ezért számára ez külső adottság.
Az élelmiszerek árában is nagy szerepe van a háborúnak, hiszen Ukrajna jelentős élelmiszer-exportőr, kiesése a világpiacról felhajtotta az élelmiszerárakat, amit az energia áremelkedésének begyűrűzése, például a műtrágya drágulásán keresztül tovább fokozott.
Emlékeztetőül tehát az a 6 tényező, ami az árak emelkedésére hat, és amelyekkel korábbi cikkeinkben is írtunk, illetve a további írásainkban is foglalkozunk majd:
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
2. Az energiaárak emelkedése
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam
6. Agresszív árazás
és a 7. pontban:
A kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat megtámasztó hatása
Cikksorozatunk első részében olvashat arról, hogy mindenki a saját bőrén és pénztárcáján érzi: hosszú ideje csak nőnek és nőnek az árak. Fejkapkodás helyett a Makronóm Intézet nekilátott, és legfrissebb elemzésében végigvette, milyen folyamatok okozzák a rekordmértékű inflációt és főleg a hazai áremelkedést. A cikkből kiderül az is, hogy a 2022. évi magyar költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.
Cikksorozatunk második részében arról olvashat, hogy a világgazdaság a járványt követő időszakban súlyos problémákkal és új kihívásokkal nézett szembe, mégpedig az értéklánc számos pontján. Ebben a részben a járvány utáni újraindulásból adódó, globális árnövelő hatásokat vesszük sorra.
Cikksorozatunk harmadik részében az energiaárak inflációra gyakorolt hatását elemeztük. Ebben a részben kifejtjük, hogy az amerikainál is magasabb európai és magyar inflációért jelentős részben az energiaárak emelkedése felelős.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A mi történetünk második részében két olyan asszonyt ismerhetünk meg, akik nemcsak túlélték az elképzelhetetlent, de képesek voltak a közösségük számára is termőre fordítani a személyes tragédiáikat.
Ha a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad, már a május is komoly kihívások elé állíthatja a légitársaságokat.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
A hatósági tiltás sérti a gyülekezési jogot.
A zöld-fehérek ellen szakadt meg a bennmaradásért küzdő Farkasok nyeretlenségi sorozata.
