A világrégiók közül Európában a legmagasabb az infláció. A különböző országok eltérő inflációs rátáit nagy mértékben a háború közelsége és a piacgazdaság érettsége határozza meg. Ezért a háborúhoz közelebb eső, és kevésbé érett piacgazdasággal rendelkező kelet-közép-európai régióban – így Magyarországon is – sokkal magasabb a pénzromlás üteme, mint Nyugat-Európában.
Következzen az inflációt okozó tényezők elemzése közül a harmadik fő összetevő, mégpedig a háború közelsége és a piacgazdaság érettsége.
Az infláció egész Európában magas. Ha csak a magyar kormány lenne a felelős érte, akkor az EU-ban csak nálunk kellene, hogy magas legyen az infláció.
Az inflációs rátákban emellett látható egy regionális törés is: a legmagasabb áremelkedéssel rendelkező országok kivétel nélkül a kelet-közép-európai régióból kerülnek ki, függetlenül attól, hogy eurót vagy nemzeti valutát használnak.
Ennek egyik magyarázata, hogy ezekben az országokban a piacgazdaság még viszonylag fiatal. Emiatt a vállalatok közötti verseny kevésbé erős, nagyobb terük van a cégeknek a költségsokkok áthárítására a fogyasztók felé, míg Nyugat-Európában ezt a vállalatok nagyobb arányban kénytelenek „lenyelni”.
Az infláció alakulásában a két legfontosabb tényező minden uniós országban az élelmiszerek és az energia ára.
Ehhez adódik hozzá
Tavaly novemberben például az előbbi két tétel nélkül a pénzromlás üteme az EU egészében 11,1 százalék helyett 6 százalék lett volna csupán, miközben Magyarországon 23,1 százalék helyett 14,8 százalék.
Az energiaár emelkedése a háborúval, az uniós szankciós politikával, az arra adott orosz válasszal (szállítások csökkentése), a kínálati problémákkal, valamint a piaci bizonytalansággal magyarázható. Ám mivel az unió nagy része energiaimportőr, ezért számára ez külső adottság.
Az élelmiszerek árában is nagy szerepe van a háborúnak, hiszen Ukrajna jelentős élelmiszer-exportőr, kiesése a világpiacról felhajtotta az élelmiszerárakat, amit az energia áremelkedésének begyűrűzése, például a műtrágya drágulásán keresztül tovább fokozott.
Emlékeztetőül tehát az a 6 tényező, ami az árak emelkedésére hat, és amelyekkel korábbi cikkeinkben is írtunk, illetve a további írásainkban is foglalkozunk majd:
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
2. Az energiaárak emelkedése
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam
6. Agresszív árazás
és a 7. pontban:
A kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat megtámasztó hatása
Cikksorozatunk első részében olvashat arról, hogy mindenki a saját bőrén és pénztárcáján érzi: hosszú ideje csak nőnek és nőnek az árak. Fejkapkodás helyett a Makronóm Intézet nekilátott, és legfrissebb elemzésében végigvette, milyen folyamatok okozzák a rekordmértékű inflációt és főleg a hazai áremelkedést. A cikkből kiderül az is, hogy a 2022. évi magyar költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.
Cikksorozatunk második részében arról olvashat, hogy a világgazdaság a járványt követő időszakban súlyos problémákkal és új kihívásokkal nézett szembe, mégpedig az értéklánc számos pontján. Ebben a részben a járvány utáni újraindulásból adódó, globális árnövelő hatásokat vesszük sorra.
Cikksorozatunk harmadik részében az energiaárak inflációra gyakorolt hatását elemeztük. Ebben a részben kifejtjük, hogy az amerikainál is magasabb európai és magyar inflációért jelentős részben az energiaárak emelkedése felelős.
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
A résztvevők egymásnak estek azon, mi is a különbség a szankció és a megtorlás között.
Az egyik ukrán portál tényszerűen számolt be a magyar miniszterelnök véleményéről.
Johann Wadephul külügyminiszter a túszokról és a nyugati támogatásról is beszélt.
A válasz nem bonyolult, csak kellemetlen. Mert senki nem mondta, mutatta meg nekik, miért érdemes.
Orbán Viktor kijelentése egy háborús aggodalomról szólt, nem diplomáciai állásfoglalásról.
Ukrajna szinte bármire képes lehet az uniós tagság érdekében.
Országh Kornél ellen eddig két jogerős bírósági ítélet született, ittas járművezetés vétsége és kábítószer birtoklásának bűntette miatt.
