Sokan dolgoznak ma Magyarországon: a gazdasági visszaesés ezen a téren nem érezteti a hatását. A friss statisztikai adatok kedvező képet mutatnak a munka világáról.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Idén nyáron, a múlt hónapban a foglalkoztatás továbbra is magas szinte állt a KSH friss adatai szerint. Összesen 4,745 millió fő dolgozott. Ez az adat az egy évvel korábbinál 32 ezer fővel több, míg a júniusinál 21 ezer fővel kevesebb.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint azonban a havi ingadozásokat óvatosan kell kezelni, itt a hibás adatszolgáltatásnak jelentős szerepe lehet, hiszen az előző havi adat 42 ezer fővel nagyobb volt a májusinál, márpedig ekkora havi ingadozás ilyen munkaerőhiányos környezetben nehezen elképzelhető.
Megbízhatóbb mutatónak számít e téren a három havi mozgóátlag, ami az egy hónappal korábbi, hasonló adathoz képest szerencsére kis mértékű növekedést mutat.
Szerencsére jelenleg Magyarországon a foglalkoztatás rekordmagas szinten van, a recesszió itt nem érezteti hatását – ez azt jelenti, hogy ugyan a gazdasági teljesítmény mérséklődik, mégis egyre többen dolgoznak.
Mi lehet ennek az oka?
Egyrészt e trendet megmagyarázza a növekvő munka-aktivitás, mivel az emelkedő megélhetési költségek miatt többen kényszerülnek munkába állni. Másfelől az Ukrajnából hazánkba érkező menekültek munkaerőiaci integrációja is hat a éves összehasonlítást mutató számadatokra. A magas foglalkoztatásban a beruházásokon kívül az is szerepet játszik, hogy a nehezebb helyzetben lévő vállalkozások kétszer meggondolják az elbocsátásokat a munkaerőhiányos helyzetre való tekintettel, illetve a munkaerőhiány is segíti a magas foglalkoztatási szint fenntartását.
Az is látszik, hogy a munkanélküliségi ráta bár alacsony, 3,9 százalék, volt már ennél alacsonyabb is, 3,3 százalék, tehát még lehet tér a foglalkoztatás növelésére. Ezt mutatják a vármegyénkénti adatok is. A második negyedévben a munkanélküliségi ráta viszonylag nagy szórást mutatott: amíg Győr-Moson-Sopron vármegyében 1, addig – szintén a Dunántúlon – Somogy vármegyében 8,8 százalék volt.
A magas foglalkoztatási szint fenntartása a keresetek szempontjából is fontos, mert a reálbérek szemmel is jól látható növekedéséhez szükséges a munkaerőhiány, a dolgozókért való verseny fennmaradása, éleződése. Az sem mindegy, hogy milyen hozzáadott értékű munkahelyek vannak hazánkban, hiszen ez is meghatározza a béreket. A bérek kérdése azért is fontos, mert amint a mai adatok is mutatják, a koronavírus során bekövetkezett visszaesés után
fokozatosan megindult a külföldi munkavállalás emelkedése: 14 ezer fővel többen dolgoztak külföldi telephelyen, mint egy évvel korábban, amely szint azonban még mindig elmarad a járvány előtt tapasztalt mértéktől.
Kapcsolódó cikkeink:
Címlapfotó: shutterstock
Az eredeti cikk megtalálható a Makronóm Blog weboldalán.
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
Elindultak az egyeztetések a kötelező legkisebb keresetek jövő évi emeléséről.
Mi az igazság a magyar gazdaság helyzetét tekintve? Recesszió van vagy növekedés? Mennyit takarítanak meg a magyar családok? Miért fogyaszt többet Luxemburg? Mit jelent a magyar gazdaság kitettsége, miért jó keleti nyitás, és mire számíthatunk? A magyar gazdaság forró kérdéseit vitatták meg Tusványoson.
Egy utánfutóra épített, töredékáron működő mobil IVF-labor is képes arra, amire eddig csak a drága termékenységi klinikák voltak.
A kormány döntése értelmében július elsejétől emelkedik a 10 ezer fő alatti településeken dolgozó köztisztviselők bére, melyet januárban egy újabb emelés követ. Navracsics Tibor miniszter jó hírekkel szolgált a 30 ezer fő alatti települések köztisztviselőinek is. Hogy fogadták mindezt az érintettek? Mennyire elégedett a szakszervezet? Utánajártunk.
Lapunk új kvízzel jelentkezik: ezúttal az olvasók Tarr Zoltán EP-képviselő és Dálnoki Áron, a Tisza Párt gazdasági munkacsoport-vezetőjének botrányos kijelentéseit egészíthetik ki.
Andrij Szibiha írásában hosszan bizonygatta, hogy Ukrajna EU-csatlakozása Magyarország nemzeti és biztonsági érdekeit szolgálja.
