Mi lehet ennek az oka?
Egyrészt e trendet megmagyarázza a növekvő munka-aktivitás, mivel az emelkedő megélhetési költségek miatt többen kényszerülnek munkába állni. Másfelől az Ukrajnából hazánkba érkező menekültek munkaerőiaci integrációja is hat a éves összehasonlítást mutató számadatokra. A magas foglalkoztatásban a beruházásokon kívül az is szerepet játszik, hogy a nehezebb helyzetben lévő vállalkozások kétszer meggondolják az elbocsátásokat a munkaerőhiányos helyzetre való tekintettel, illetve a munkaerőhiány is segíti a magas foglalkoztatási szint fenntartását.
Mekkora a munkanélküliség?
Az is látszik, hogy a munkanélküliségi ráta bár alacsony, 3,9 százalék, volt már ennél alacsonyabb is, 3,3 százalék, tehát még lehet tér a foglalkoztatás növelésére. Ezt mutatják a vármegyénkénti adatok is. A második negyedévben a munkanélküliségi ráta viszonylag nagy szórást mutatott: amíg Győr-Moson-Sopron vármegyében 1, addig – szintén a Dunántúlon – Somogy vármegyében 8,8 százalék volt.
A magas foglalkoztatási szint fenntartása a keresetek szempontjából is fontos, mert a reálbérek szemmel is jól látható növekedéséhez szükséges a munkaerőhiány, a dolgozókért való verseny fennmaradása, éleződése. Az sem mindegy, hogy milyen hozzáadott értékű munkahelyek vannak hazánkban, hiszen ez is meghatározza a béreket. A bérek kérdése azért is fontos, mert amint a mai adatok is mutatják, a koronavírus során bekövetkezett visszaesés után
fokozatosan megindult a külföldi munkavállalás emelkedése: 14 ezer fővel többen dolgoztak külföldi telephelyen, mint egy évvel korábban, amely szint azonban még mindig elmarad a járvány előtt tapasztalt mértéktől.