Sokan dolgoznak ma Magyarországon: a gazdasági visszaesés ezen a téren nem érezteti a hatását. A friss statisztikai adatok kedvező képet mutatnak a munka világáról.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Idén nyáron, a múlt hónapban a foglalkoztatás továbbra is magas szinte állt a KSH friss adatai szerint. Összesen 4,745 millió fő dolgozott. Ez az adat az egy évvel korábbinál 32 ezer fővel több, míg a júniusinál 21 ezer fővel kevesebb.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint azonban a havi ingadozásokat óvatosan kell kezelni, itt a hibás adatszolgáltatásnak jelentős szerepe lehet, hiszen az előző havi adat 42 ezer fővel nagyobb volt a májusinál, márpedig ekkora havi ingadozás ilyen munkaerőhiányos környezetben nehezen elképzelhető.
Megbízhatóbb mutatónak számít e téren a három havi mozgóátlag, ami az egy hónappal korábbi, hasonló adathoz képest szerencsére kis mértékű növekedést mutat.
Szerencsére jelenleg Magyarországon a foglalkoztatás rekordmagas szinten van, a recesszió itt nem érezteti hatását – ez azt jelenti, hogy ugyan a gazdasági teljesítmény mérséklődik, mégis egyre többen dolgoznak.
Mi lehet ennek az oka?
Egyrészt e trendet megmagyarázza a növekvő munka-aktivitás, mivel az emelkedő megélhetési költségek miatt többen kényszerülnek munkába állni. Másfelől az Ukrajnából hazánkba érkező menekültek munkaerőiaci integrációja is hat a éves összehasonlítást mutató számadatokra. A magas foglalkoztatásban a beruházásokon kívül az is szerepet játszik, hogy a nehezebb helyzetben lévő vállalkozások kétszer meggondolják az elbocsátásokat a munkaerőhiányos helyzetre való tekintettel, illetve a munkaerőhiány is segíti a magas foglalkoztatási szint fenntartását.
Az is látszik, hogy a munkanélküliségi ráta bár alacsony, 3,9 százalék, volt már ennél alacsonyabb is, 3,3 százalék, tehát még lehet tér a foglalkoztatás növelésére. Ezt mutatják a vármegyénkénti adatok is. A második negyedévben a munkanélküliségi ráta viszonylag nagy szórást mutatott: amíg Győr-Moson-Sopron vármegyében 1, addig – szintén a Dunántúlon – Somogy vármegyében 8,8 százalék volt.
A magas foglalkoztatási szint fenntartása a keresetek szempontjából is fontos, mert a reálbérek szemmel is jól látható növekedéséhez szükséges a munkaerőhiány, a dolgozókért való verseny fennmaradása, éleződése. Az sem mindegy, hogy milyen hozzáadott értékű munkahelyek vannak hazánkban, hiszen ez is meghatározza a béreket. A bérek kérdése azért is fontos, mert amint a mai adatok is mutatják, a koronavírus során bekövetkezett visszaesés után
fokozatosan megindult a külföldi munkavállalás emelkedése: 14 ezer fővel többen dolgoztak külföldi telephelyen, mint egy évvel korábban, amely szint azonban még mindig elmarad a járvány előtt tapasztalt mértéktől.
Kapcsolódó cikkeink:
Címlapfotó: shutterstock
Az eredeti cikk megtalálható a Makronóm Blog weboldalán.
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
