Változnak az önkormányzati választás szabályai, és nem lehet majd büntetlenül kampánytámogatást elfogadni külföldről.
Idén is egy sor meghatározó jelentőségű új jogszabályt és törvénymódosítást fogadott el a magyar törvényhozás, amely az élet több területét is érintik.
A parlament még márciusban szavazta meg a költségvetés módosítását, amely
négyszeresére emelte a Rezsivédelmi Alap összegét, ezzel biztosítva, hogy minden magyar család továbbra is a rezsicsökkentett árat kapja az átlagfogyasztás mértékéig.
A kormány az alap korábbi, 670 milliárd forintos keretét közel négyszeresére, 2580 milliárd forintra emelte.
Ezzel együtt júliusban elfogadták a 2024-es büdzsét is, amely több forrást biztosít a védelmi kiadásokra, biztosítja a családtámogatási rendszer megújítását, megtartja a családi adókedvezményeket és biztosítja a már említett a Rezsivédelmi Alap forrásait.
A parlament júliusban szavazott a pedagógusok státusztörvényéről, amely 2024-től vezet be jelentős változásokat. A törvény jövő évtől teljesítményalapú bérrendszer jön létre, változik a tanárok jogviszonya és óraszáma, továbbá emelkedik szabadnapjaik száma.
A pedagógusok fizetését sávos rendszerben határozták meg a különböző fokozatok alapján, de figyelembe veszik a szakmai gyakorlati időt és az önként vállalt többletfeladatokat is.
A törvény értelmében a munkáltatók minden évben kötelesek értékelni a pedagógus teljesítményét, amely hatással lehet bérezésükre.
Nyáron hozott döntést az Országgyűlés a jövő évi adócsomagról is, amelynek fókuszában a családi adórendszer védelme, a munkát és a gazdaságot terhelő adók alacsonyan tartása, az egyszerűsítés, a dereguláció és a gazdaság fehérítése áll. A törvény többek között kiterjesztette a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának kedvezményeit, csökkentette az adminisztrációt és egyszerűsítette a gépjárműadó szabályait.
Az év végén egy sor további fontos jogszabályról határozott a Ház, így elfogadták digitális állampolgárságról szóló előterjesztést, amely tovább egyszerűsíti majd az állampolgári ügyintézést az okoseszközökön keresztül.
Az Országgyűlés döntése értelmében módosultak önkormányzati választásra vonatkozó szabályok, így jövőre a fővárosban visszavezetik a listás rendszert. Ennek folyományaként
nem a kerületi polgármesterek alkotják majd a Fővárosi Közgyűlést, hanem a pártlistákon bejutó képviselők.
A parlament döntött a harmadik országbeli polgárok beutazásáról és itt tartózkodásáról szóló új idegenrendészeti törvényről is, amely szigorú kereteket szab a vendégmunkások Magyarországon tartózkodására és munkavállalására.
A jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van és külföldi munkavállalók csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.
December 12-én fogadták el talán az idei év legfontosabb jogszabályát, a szuverenitásvédelmi törvényt, amely egyebek mellett deklarálja, hogy minden választáson induló szervezetre ugyanazok a szabályok vonatkoznak,
szabadságvesztéssel lesz büntetendő, ha valaki külföldi pénzt használ fel a kampányban
A jogszabállyal létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely vizsgálja a külföldi befolyásolási kísérleteket.
Nyitókép: a parlament plenáris ülése 2023 november 21-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az ukránok nyíltan fenyegetik a magyar kormányt és személyesen annak vezetőit is, de a nemzeti kormány nem enged semmilyen zsarolásnak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt. Orbán Viktor kiemelte: Brüsszelnek kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi.
Emelkednek a nevelőszülői díjak, új kiberbiztonsági törvény lép életbe és újabb népszámlálás jön.
A kormányfő a parlament délelőtti ülésének örült így közösségi oldalán.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Tordai a jelek szerint nem a magyar energiabiztonság oldalán áll.
Az amerikai elnök szerint a felek több alkalommal is közel kerültek a megállapodáshoz, de végül mindig valamelyik fél visszalépett.
Alexander Kots szerint nem véletlen, hogy ilyen agresszíven reagált Kijev a magyar hatóságok lépésére.
