Nem hagyna kiskapukat az új idegenrendészeti törvény

Kedden éjjel nyújtotta be a parlamentnek a kormány a korábban ígért új idegenrendészeti törvény tervezetét. 

Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában jelentette ki, hogy új jogszabályra van szükség, amely világos és szigorú előírásokat tartalmaz.  

Ennek fényében „A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról” címet viselő törvénytervezet már preambulumában is világossá teszi, hogy „Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség! 

A törvénytervezet bevezetőjében azt is világossá teszik, hogy mindenkitől elvárják a magyar törvények tiszteletben tartását, aki pedig ezt nem teszi meg, annak azonnal el kell hagynia hazánk területét.

Konkrét határidők, Magyar Kártya

A preambulum emellett kimondja, hogy a magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog valamint, hogy vendégmunkásokat Magyarországon csak a legszigorúbb szabályok mellett lehet alkalmazni.

Ezért „minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. Csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van.”

A javaslat szerint a vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén. Az engedély legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg.

A tervezet alapján ugyanakkor a felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező, a harmadik országbeli állampolgár úgynevezett Magyar Kártyát kaphatnak, amely  a Magyarország területén történő tartózkodásra és egyúttal a felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra jogosítja őket. Ebbe a körbe sorolhatók például a hivatásos sportoló edző, illetve az előadóművészek.

Világos üzenet 

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a törvénytervezet kapcsán a Mandinernek kifejtette: az új jogszabály megalkotását az tette szükségessé, hogy a jelenlegi törvény már 17. éve van hatályban, vagyis nagyon sok módosításon átesett, folyamatosan foltozgatták, de most koncepcionális váltásra volt szükség.

Mint mondta, a most benyújtott tervezet a növekvő migrációra válasz, valamint a vendégmunkások jogi helyzetét is rendezi. A jogszabály egészen világos üzenetet hordoz: 

Fontos alapvetésként jelenik meg továbbá, hogy az itt tartózkodás nem alapjog senki számára, hanem feltételei vannak, az nem hozhat magyarokat hátrányos helyzetbe és a magyar társadalom érdekeit kell szolgálja.

A tervezet az itt tartózkodókkal szemben igen szigorú szabályokat fogalmaz meg, így például azt, hogy a tartózkodás nem lehet korlátlan idejű és nem hosszabbítható meg automatikusan. A törvény szerint a külföldi magyarországi tartózkodás lehet: rövid, tartós vagy huzamos. A tartózkodás akkor tekinthető tartósnak, ha egy fél éven belül meghaladja a 90 napot. Ez mindig célhoz rendelt és engedélyköteles a törvény szerint, ilyen cél például a munkavállalás vagy tanulmányok folytatása – magyarázta az elemző.

– húzta alá Dornfeld.

A migránsok nem dolgoznak

Dornfeld szerint nem igazak azok a baloldali vádak, amelyek szerint a külföldi munkavállalók tömeges alkalmazására készül a kormány, hiszen előírás az, hogy először mindenképp magyar munkavállalók számára kell felajánlani a munkahely betöltését, csak ezután lehet másokat keresni. Belőlük is csak annyi alkalmazható, amennyi üres álláshely van, ráadásul a kiadható engedélyek felső számát miniszter határozza meg rendeletben.

A munkavállalás típusától függően legfeljebb három évig tartózkodhat a külföldi az országban. Munkaviszonya megszűnése esetén a foglalkoztató köteles gondoskodni róla, hogy pár napon belül elhagyja az országot, különben megbírságolják.

Az elemző szerint mindez egyértelműen mutatja, hogy a kormány egy igen szigorú rendszerben támogatja csak a külföldi munkavállalók alkalmazását, ami 

„A migránsok ugyanis nem dolgoznak és nem mennek haza, viszont magukkal hozzák a radikális iszlámot” – hívta fel a figyelmet az elemző. „A törvény szigora egyértelmű, hiszen csak megfelelő jogi keretek mentén tartózkodhat itt külföldi tartósan, ennek hiányában akár hatósági eszközök is alkalmazhatók vele szemben” – tette hozzá.  

Az elemző szerint a tervezetet érdemes összehasonlítani a német példával, ahol 200 ezer már jogerősen kiutasított személy van az országban; egy német rendőri vezető szerint viszont 50 ezer jogtalanul ott tartózkodó eltávolítása is mintegy 80 évet venne igénybe.

Nyitókép: Határvadászok járőröznek a magyar-szerb határon, Röszke közelében. (Fotó: MTI/Rosta Tibor)