Ezrével indulnak Németország felé az ukrán fiatalok

A német belügyminisztérium adatai szerint a növekedés közvetlenül azután indult meg, miután Ukrajna augusztus 28-án feloldotta a 18-22 év közötti férfiak kiutazási tilalmát.

Az érintettek közül sokan a kárpátaljai ukrán-magyar határvidékről származnak.
A német hatóságok több száz olyan embert azonosítottak, akik az ukrajnai háború elől menekültek, de az ukrán mellett magyar útlevéllel is rendelkeznek, ami EU-s polgárként megfosztja őket a menekültstátusztól – írta a Die Welt cikke alapján az Index.
2023 májusa és 2025 októbere között a német tartományok 9640 gyanús esetet jelentettek a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalnak. Bár sok gyanú alaptalannak bizonyult,
a hatóságok 568 személynél igazolták, hogy magyar állampolgársággal rendelkeznek, akár kizárólag, akár az ukrán mellett.
A cikk szerint a probléma először 2022–2023 telén tűnt fel, amikor a Baden-Württemberg tartományi bevándorlási hatóság azt vette észre, hogy az ukrán háborús menekültek között sok olyan volt, akik nem is beszéltek ukránul.
Ezek a személyek a kommunikációhoz gyakran szinte kizárólag a magyar nyelvet használják, illetve magyar tolmácsot igényelnek – jegyezte meg egy hivatalos körlevélben a tartomány belügyminisztériuma.
Ezt is ajánljuk a témában
A német belügyminisztérium adatai szerint a növekedés közvetlenül azután indult meg, miután Ukrajna augusztus 28-án feloldotta a 18-22 év közötti férfiak kiutazási tilalmát.
A meghallgatásokon néhány menedékkérő azt nyilatkozta, hogy Magyarországon a pénzügyi helyzetük rossz volt, ami arra vezette a hatóságokat, hogy kettős állampolgárokról lehet szó, akik német szociális juttatásokra pályáznak.
Mint írják,
uniós polgárként a magyarok nem jogosultak ideiglenes védelemre. Az ukrán háborús menekülteknek járó támogatás így nem jár nekik automatikusan.
„Az EU-polgároknak, akik hosszabb ideig akarnak itt maradni, dolgozniuk kell – vagy a saját pénzükből kell élniük” – magyarázta egy minisztériumi tisztviselő, utalva arra, hogy ez az ügy részben a szociális ellátással való visszaélésről szól.
A Die Welt cikke idézi Balogh Pétert, az ELTE kutatóját, aki szerint az érintettek közül sokan a kárpátaljai ukrán-magyar határvidékről származnak, ahol magyar ajkú kisebbség él. Ők 2010 óta viszonylag könnyen megszerezhették a magyar állampolgárságot is.
Sokan közülük roma származásúak, akik a háború előtt Ukrajnában éltek kettős állampolgársággal. Az orosz–ukrán háború kezdete után azonban nem Magyarországra menekültek, hanem nyugatra indultak.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ország megosztott a kérdésben.
Ahogy a cikk emlékeztet, 2023 ősze óta a német belügyminisztérium felkérte a tartományokat, hogy jelentsenek minden olyan esetet a BAMF-nak, ahol ukránoknak esetleg magyar állampolgárságuk is van. Miután a magyar állampolgárság igazolódik, az érintetteknek el kell hagyniuk Németországot – kivéve, ha munkával rendelkeznek vagy saját maguk tudják fedezni a megélhetésüket.
A távozás kikényszerítése azonban a gyakorlatban nehezen ellenőrizhető. Egyesek önkéntesen visszatérhetnek, mások továbbvándorolnak vagy eltűnnek
– írta a cikk.
Nyitókép: Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (Fotó: welt.de)