Ami kezdetben divatos játéknak, menő szabadidős eszköznek tűnt, mára súlyos közlekedési és egészségügyi problémává vált. A kis kerekek és a nagy sebesség rossz párosítás: a végállomás gyakran a kórházi ágy, nem pedig a kiválasztott úti cél.
A minimobilitási eszközök – az elektromos rollerek és kerékpárok, valamint az önkiegyensúlyozó járművek, mint a Segway – legnagyobb vonzereje, hogy felkaphatók, összecsukhatók, bárhová magunkkal vihetők. Ezek alapvetően jó dolgok lennének, ha tudnánk őket használni. Sajnos azonban nem tudjuk.
Az elektromos rollerek mindenütt ott vannak, gyorsan, hangtalanul suhannak el a gyalogosok mellett – sokszor a járdán, máskor a bicikliúton, s akad, aki a forgalmas főútvonalon próbál szerencsét. Némelyik típus akár 60 kilométer per órás sebességre is képes, ami már a kismotorok kategóriájának felel meg.
Az utóbbi években olyan gyorsan terjedtek el a városokban, hogy sem az infrastruktúra, sem a jogszabályok, sem a társadalmi szemlélet nem tudott alkalmazkodni hozzájuk. A védőfelszerelés hiánya, a nagy sebesség és a rendezetlen szabályozás együtt olyan kockázati tényezőt jelent, amelynek következményeit naponta látjuk a kórházakban.
A hazai traumatológiák évente 410 ezer frissen sérült gyermeket látnak el, ebből 14-15 ezer esetben kórházi kezelésre is szükség van. Egyre több közöttük a rolleres. A nyári időszakban országosan 300-400 ilyen baleset történik, több tucat esetben műtéti következménnyel. Váll-, könyök- és térdsérülés, vesezúzódás, máj- vagy léprepedés, életveszélyes belső vérzés – a gyermek- és felnőtt-traumatológiák is tele vannak ilyen esetekkel. A gyermekeknél különösen veszélyesek a növekedési zónák sérülései, ezek maradandó deformitáshoz vezethetnek. A statisztikák élén a fej- és arcsérülések állnak; a bukósisak használata ritka, pedig a súlyos koponyasérülés, az arccsonttörés és az agyrázkódás maradandó következményekkel járhat.
Az elektromos roller kerekei aprók. A járdaszegély, egy úthiba vagy akár egy kavics is elég, hogy megakassza vagy kibillentse egyensúlyából a járművet. Ha a vezető elveszti egyensúlyát, szinte biztosan elbukik.
Mivel Magyarországon nincs életkori korlátozás, gyakran látni 10-12 éves gyerekeket rolleren, és sokszor ketten-hárman utaznak egy eszközön. Ez olyan, mintha motorozni engednénk őket jogosítvány, felelősségérzet és védőfelszerelés nélkül. A legnagyobb kockázatot a tinédzserekre jelenti a megváltozott mobilitás, akik buliból hazafelé gyakran alkohol vagy más tudatmódosító szerek hatása alatt pattannak rollerre. Autót és motort így nem vezethetnek, de rollerre még felállhatnak. Ez a baleset vagy akár a tragédia tökéletes receptje: bódult állapot, nagy sebesség, nulla védelem – sokszor a kórházi ágyon ébrednek reggel.
Nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak a rollerezők vannak veszélyben, hanem a környezetük is. Egy 50 kilós rollerező fékezés nélkül ütközve súlyos sérülést okozhat egy gyalogosnak. Az autósok pedig rettegnek tőlük, mert kiszámíthatatlan a mozgásuk: hirtelen irányt váltanak, átmennek a zebrán, felhajtanak a járdára. Biztosítás hiányában pedig a balesetek után gyakran nincs felelősségvállalás, a károsult magára marad.
Európa-szerte számos ország próbálkozik a szabályozással, de egységes rendszer még sehol nincs. A Magyar Gyermektraumatológus Társasággal közösen dolgozunk egy javaslatcsomagon, amely tartalmaz életkori korlátozást, a motorerő és teljesítmény szerinti kategorizálást, a sisakhasználat kötelezővé tételét, zéró toleranciát az alkohollal és más tudatmódosító szerekkel szemben, valamint a KRESZ-alapismeretek oktatását az iskolákban. Emellett szükség lenne sebességkorlátozásra és útvonal-szabályozásra: járdán ne közlekedhessen 30 kilométer per óránál nagyobb sebességre alkalmas eszköz.
A jogszabály azonban önmagában nem elég. Ahogyan ma már egyre természetesebb, hogy a gyerekek kerékpározás közben sisakot hordanak, úgy el kell érni, hogy a fentiek szerint rollerezni is csak védőfelszereléssel és a szabályok ismeretében lehessen. Ehhez társadalmi kampányokra, figyelemfelkeltő programokra, iskolai oktatásra van szükség. A szülők felelőssége óriási: nem engedhetjük, hogy egy 12 éves gyermek felnőtteknek tervezett eszközön, védőfelszerelés nélkül száguldozzon a forgalomban.
Meggyőződésem, hogy az elektromos roller a városkép része marad. Nem az a cél, hogy leállítsuk, hanem hogy biztonságossá tegyük. Amíg azonban nincs egyértelmű szabályozás és szemléletváltás, a mentők naponta visznek újabb sérülteket a kórházakba. Egészségek, életek, sorsok függnek attól, hogy mit kezdünk a helyzettel.
Magyarországon minden adva van ahhoz, hogy elsőként alkossunk valóban átgondolt, emberközpontú rollerszabályrendszert
– olyat, amely nem elveszi a szabadságot, hanem megóvja az életet.
Bízom benne, hogy tavaszra nemcsak a jó idő, hanem a józan szabályozás is megérkezik.
A szerző gyermektraumatológus, miniszterelnöki biztos
Nyitókép: Shutterstock
Az észak-macedón közlekedési minisztérium 150 elektromos városi autóbuszra és a kapcsolódó töltőinfrastruktúrára kiírt közbeszerzési eljárása körül jogi vita bontakozott ki. Gondban az Ikarus?
Valóban fontos kérdés, hogyan kommunikálunk a gyerekek rettenetes helyzetéről.
Valter Attila összetett top 10-esként, Fetter Erik piros trikósként zárt.
Mindemellett Valter Attila megszerezte a fehér trikót.
Picit lassú vonattal az út.
A Bartók-örökségtől Afrikán át Amerikáig: Daniel Mamah regényében nemcsak a szülei csodálatos szerelméről mesél, hanem arról is, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a múlt század második felében egy magyar–afrikai házaspárnak. Interjúnk a Bartók-leszármazott pszichiáterrel.
Nem ilyen búcsút képzelt el magának…
A sokszor „feljelentőemberként” emlegetett Tényi bejelentése mentén ismeretlen elkövető ellen nyomoz a hatóság.
