Nem meglepő, hogy a legmegosztóbb kérdés a migráció. De Németország jó részének a klímaőrületből és az LMBTQ-ból is elege van.
A németek négyötöde úgy érzi, hogy az ország mélyen megosztott. A polarizáció legerősebben a bevándorlás, a klímavédelem és a háborús segítség kérdéseiben mutatkozik meg Németországban – derül ki a Welt beszámolója szerint a Drezdai Műszaki Egyetem friss Polarisierungsbarometeréből.
A TU Dresden Mercator Forum Migration und Demokratie (MIDEM) kutatóintézetének felmérése szerint a megkérdezettek
Ezt is ajánljuk a témában
A nemrég Magyarországon is bemutatott Merkel-sikerkönyv szerzőjével az exkancellár örökségéről, európai hatásairól és az osztrák gazdaság állapotáról is beszélgettünk.
Hans Vorländer, a MIDEM igazgatója szerint ez az értelmezés
tükrözi a közbeszédet, amelyben nap mint nap a megosztottságról és polarizációról esik szó”.
Ugyanakkor hozzátette: a helyzet árnyaltabb, mert „vannak témák, amelyek valóban megosztóak, és olyanok is, ahol a véleménykülönbségek kisebbek”.
Cseppet sem meglepő módon a legélesebb ellentétek a bevándorlás kérdésében mutatkoznak meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Manuel Ostermann a 2015-ös migránsválságot is sűrűn emlegette, emellett arról is beszélt, hogyan látja az átlagnémet Magyarországot – nos, teljesen máshogy, mint gondolnánk. Exkluzív interjúnk!
A németek kétharmada (66 százalék) támogatná a bevándorlás korlátozását, miközben az uniós átlag ebben a kérdésben mindössze 28 százalék.
A válaszadók 40 százaléka elvárná a „kulturális beilleszkedést” a migránsoktól, míg 47 százalék számára a nyelvtanulás és a törvények tisztelete is elegendő feltétel.
Más a helyzet azonban, ha szakképzett munkaerőről van szó:
az ilyen célú bevándorlást több mint 60 százalék támogatja.
A Welt szerint ez a német közvélemény pragmatikus hozzáállását mutatja,, illetve azt, hogy „a gazdasági szükségletek felülírják az ideológiai ellenérzéseket”.
Ezt is ajánljuk a témában
Hans-Georg Maaßen volt CDU-s politikus kíméletlen őszinteséggel értékelte a saját szerepét, és vállalta a felelősséget az elhibázott integrációért a Mandinernek adott exkluzív interjúban.
A klímakérdés a másik leghevesebb ütközőpont:
Ezt is ajánljuk a témában
Mintha a kormány suttyomban civileket bérelne fel, hogy kössenek bele valamely település saját, legitim beruházásaiba. Francesca Rivafinoli írása.
A válaszokból az is kiderül, hogy a gazdasági növekedés előtérbe helyezése sokak számára fontosabb, mint a szigorú környezetvédelmi célok.
A németek számára most az a fontos, hogy a gazdaság újra dübörögjön, mondhatni: inkább maradjanak még a belső égésű motorok”
– fogalmazott Vorländer, utalva a változó közhangulatra.
A szexuális kisebbségek védelmével kapcsolatban a többség úgy véli, többet kellene tenni a diszkrimináció ellen, ám
30 százalék szerint már így is túl messzire mentek a jogkiterjesztések.
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy megmozdulások zajlanak Németországban.
A szivárványzászló közterületi használatát
Ezt is ajánljuk a témában
A német kancellár szerint a Pride alatt nincs helye a szivárványzászlónak a parlament épületén.
A kutatás szerint
Különösen szembetűnő, hogy
az AfD és a Zöldek szavazói a leginkább elutasítóak az eltérő nézetekkel szemben.
A Welt szerint ez a „két tábor, paradox módon hasonlít egymásra”. A CDU-CSU, SPD és FDP híveinek többsége azonosul a mainstream politikai alapvetésekkel és mérsékelt attitűdöt tanúsít.
Hans Vorländer szerint az eredmények azt üzeni a közbeszéd vezetőinek, hogy a politikusoknak „verbálisan le kellene fegyverezniük” a híveiket:
Az empátia és a párbeszéd képessége a kulcs. Nem szabad a felháborodás vámszedőinek csapdájába esni, hanem meg kell oldani a problémákat. Még akkor is, ha ez bátorságot kíván.”
A közvélemény-kutatást a YouGov végezte február 12–27. között, csaknem 4400 német válaszadó részvételével. Az eredmények reprezentatívak, és nyolc EU-tagállamot is vizsgáltak, ám a mostani közlés középpontjában a németországi adatok állnak.
***
Fotó: RALF HIRSCHBERGER / AFP
Lakolnia kell az elejtett igazságmorzsákért, már csak azért is, mert jelenleg Németországban tízből már három ember bevándorló, jelentős részük pedig szavazati joggal rendelkező állampolgár is.
A Welt újságírójához egy ironikus komment miatt vonult ki a rendőrség.
Ezzel szemben az osztrákok 4 százaléka kap szociális segélyt.
Minden eddiginél nagyobb az érdeklődés.
Ha Oroszország nem fogadja el feltétel nélkül Ukrajna és az EU feltételeit, akkor részükről – úgy tűnik – tárgytalan lesz bármilyen béketárgyalás.
A Munkáspárt könnyen ráfázhat, ha tényleg 16 évre szállítja le a szavazati jog korhatárát.
Belenyúlt a sorsolásba a magyar válogatott.
A nyugati vezetők a béke helyett a nyomásgyakorlásban látják a megoldást, miközben Ukrajna városai ismét sötétbe borulnak az orosz légicsapások után.
