A volt CDU-s politikus kíméletlen őszinteséggel értékelte a saját szerepét, és vállalta a felelősséget az elhibázott integrációért. A Mandiner exkluzív interjúja Hans-Georg Maaßennel.
„A párhuzamos társadalmak kérdésköre nem számít újdonságnak Németországban, ezt már a '90-es évek óta velünk élő probléma” – fogalmazott a tömeges illegális migráció negatívumai kapcsán a Mandinernek Hans-Georg Maaßen.
A bevándorláskritikus álláspontja miatt gyakran támadott jogász a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egykori politikusaként és a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) egykori vezetőjeként talán mindenkinél közelebbi rálátással rendelkezett Európa egyik legerősebb tagállamának belső folyamataira és azokra a társadalmi kockázatokra, amelyeknek sok esetben önként tette ki magát a német állam.
A saját szerepét is kendőzetlen éleslátással és kíméletlen őszinteséggel ítélte meg abban a beszélgetésben, amelyre a Migrációkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szeptember 24–25-én közösen tartott szegedi konferenciáján kerület sor.
Ezt is ajánljuk a témában
Tízéves a modern kori Európa legnagyobb krízise, a tömeges illegális bevándorlás, erről szól a Migrációkutató Központ és az MCC szegedi konferenciája.
A 2000-es évek elején én voltam a migrációs politika felelőse a német szövetségi kormányban. Ekkor alkottuk meg a külföldiek integrációjáról szóló szabályozást”
– árulta el a Hans-Georg Maaßen, hozzátéve, hogy már akkor látták, hogyha az állam nem avatkozik be a folyamatokba, akkor a párhuzamos társadalmak egyre nagyobb méreteket öltenek majd. Utólag ugyanakkor már úgy látja, hibát követtek el, és „a követő években a helyzet nemhogy nem javult, de sokkal rosszabb lett”.
Ennek fő oka, hogy az állam részéről hiányzik az a kényszer, hogy az emberek beilleszkedjenek a társadalomba.”
Kiemelte, hogy 2015 óta Németország több millió olyan migránst fogadott be, akik többnyire nem hajlandóak a németség részévé válni:
részesítik előnyben, és azokkal akarnak együtt élni, akikkel megértik és meg tudják értetni magukat.
Nagyon sok bevándorló tehát egyáltalán nem kénytelen megtanulni a német nyelvet: orvosok, kereskedők, jogászok vannak közöttük, akik csak a saját anyanyelvüket ismerik”
– árulta el a politikus, aki szerint a migránsoknak már nincs is szükségük arra, hogy megtanulják a befogadó ország nyelvét vagy szokásait.
„Ráadásul széles körben elterjedt hozzáállás, hogy lenézik a nyugati társadalmainkat, és fölötte állónak gondolják magukat” – emelte ki a beilleszkedés másik nagy akadályát Maaßen, aki nem kertelt a felelősség kérdésében:
Annak ellenére, hogy én alkottam meg, a német integrációs politika csődöt mondott.”
Ennek szerinte két, jól körülírható oka van.
Az egyik a probléma „teljesen elhibázott politikai megközelítése”, aminek keretében rengeteg forrást költenek arra, hogy az új jövevényeket nyelvtanfolyamok keretében tanítsák meg németül: „Ennek kizárólag az lett a következménye, hogy sok migráns ugyan valamennyire már beszéli a nyelvünket, de integrálódni továbbra sem akarnak.”
Ez a megközelítés Hans-Georg Maaßen szerint teljesen figyelmen kívül hagyta a migránsok Németországhoz való hozzáállását:
Ha valaki azt gondolja, hogy az iszlám jogrenden alapuló államrend felsőrendűbb a mi berendezkedésünknél, ő akkor sem tekinthető integrálódottnak, ha kiválóan megtanult németül.”
A másik fontos szempont szerinte a befogadott migránsok hihetetlenül nagy száma, amely eleve kizárja az integráció lehetőségét.
Ezt is ajánljuk a témában
A CDU-ból kilépett, Werteunion néven új, konzervatív pártot alapító Hans-Georg Maaßent szélsőjobboldaliként tartják számon. A volt titkosszolgálati elnök alaptalannak nevezi a vádakat.
Európa-szerte 2015-ben történt a legtöbb terrortámadás, a menedékkérők között pedig az Iszlám Állam több ezer harcosa, terroristája érkezett”
– idézte fel az Alkotmányvédelmi Hivatal volt igazgatója, hozzátéve, hogy az erőszakos cselekmények túlnyomó hányadát pont a menedékkérőként érkezők követték el. Ezen felül a migránsok a mindennapi életben sem nagyon találták a közös hangot az európai és a német jogrendszerrel:
Ha egy európainak vitás ügye támad valakivel, akkor a legtöbb esetben a bírósághoz fordul. Egy arab férfi inkább hajlamos a saját kezébe venni a dolgokat, és erőszakhoz folyamodni.”
Hans-Georg Maaßen arra is kitért, hogy az erőszakos bűncselekmények száma jelentősen megnőtt:
a migránsokhoz köthető gyilkosságok és a szexuális bűncselekmények száma 40–40 százalékkal ugrott meg.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozott jelentése elismerte, hogy Európa-szerte 7 millió olyan migráns él, aki egyáltalán nem dolgozik, a politikus kifejtette:
A munkanélküli bevándorlók ilyen jelentős száma óriási mértékben megterheli a társadalombiztosítási és a szociális ellátórendszerünket.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Bizottság jelenéséből az is kiderül, miért erőlteti az EU vezetése a többkulcsos adórendszert.
Szerinte sok migráns azért képtelen álláshoz jutni, mert nem rendelkezik a megfelelő képesítéssel, amely hasznosítható lehetne a munkaerőpiacon, vagy egyáltalán nem is akarnak munkát vállalni.
Szerinte ez egyben azt is eredményezi, hogy Németországban szép számmal akadnak olyan bevándorlók, akik soha, egyetlen fillért sem fizettek sem az adóbevételekbe, sem a társadalombiztosítási alapba. Ugyanakkor éppúgy részesülnek a szociális rendszer juttatásaiból, mint bármely más német állampolgár.
A politikus szerint ez különösen az egészségügyi rendszerre nézve jelent nagy terhet, hiszen a német egészségügyi intézmények jelentős részét a munkavállalók által finanszírozott betegbiztosító pénztárak működtetik: „A migránsok különböző juttatásokban és ellátásokban részesülnek ezekben az intézményekben, amelynek terhét a járulékbefizetők viselik.”
A dolgozó emberek értelemszerűen nem érzik igazságosnak ezt a helyzetet.”
Maaßen szerint ugyanakkor létezik megoldás az áldatlan németországi állapotokra, csak a politikai akarat kellene hozzá:
„Minden nappal, ameddig nem cselekszünk, egyre drágább és fájdalmasabb lesz a megoldás, de ezekre a viszonyokra is létezik gyógyír.”
A politikus szerint ugyanakkor nemcsak pénzben kell majd megfizetni ennek az árát, hanem bizonyos emberi jogokba is be kell majd avatkozni: „A kitoloncolások terén például számos visszásság terheli a jogrendszerünket. Azokat a migránsokat, akiket ki kellene tiltani az országból, számos jogi szabályozás védi. Ilyen például a család egységéhez való jog, de akad számos fellebbviteli, fellebbezési és jogorvoslati lehetőség a kitoloncoló határozatok ellen.” Kiemelte:
A hatékony kitoloncolásokhoz ezekbe a jogrendi kérdésekbe mindenképp bele kellene nyúlni.”
Arra a kérdésre, hogy van-e jelenleg olyan politikai erő Németországban, amely hajlandó lenne erre, úgy felelt:
Attól tartok, hogy Németország még nem érett meg erre, hiszen ez a migrációs politika mellett a gazdasági berendezkedés és számos egyéb terület átalakítását is maga után vonná.”
Hangsúlyozta, hogy bár a társadalmi igény megvan a változásra, a helyzetet nehezíti a németek általános, „a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon” hozzáállása: „Bár a konzervatívnak mondható pártok hajandóak lennének változtatni, de csak nagyon ki lépésekben, enyhe mértékű reformokra van bennük nyitottság.”
„Valós és radikális változások e tekintetben nem várhatók.”
Rámutatott:
Egy évtizeddel ezelőtt lehet, hogy egy fájdalomcsillapító elegendő gyógymód lett volna a bajokra, mára nem kizárt, hogy inkább kemoterápiára van szükség.”
Hans-Georg Maaßent röviden a jelenleg legnépszerűbb német pártról is kérdeztük. Az Alternatíva Németországnak (AfD) kapcsán hangsúlyozta, ő a BfV élén a saját hatáskörében beszüntette a politikai pártok megfigyelését. Személyes meggyőződése volt, hogy a testület „nem arra hivatott, hogy az ellenzéki pártokat felügyelje”.
A AfD-ről rendelkezésre álló adatok áttekintése után pedig egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a párt se nem szélsőjobboldali, se az alkotmányos rendre nem jelent veszélyt.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Uniónak milyen feladatai lennének a tömeges illegális migráció megfékezésében, a következőket mondta el a politikus:
A rengeteg, jelenleg a bevándorlók érdekeit védő európai szabályozás helyett olyan törvényekre lenne szükség, amelyek a nemzetek biztonságát helyezik előtérbe.”
Hans-Georg Maaßen szerint azt is őszintén ki kell jelenteni, hogy
rengeteg létező jogi szabályozást egyszerűen nem alkalmaznak európai szinten ebben a kérdésben.
Többek között ilyennek nevezte az 1990-es dublini egyezményt is. Kiemelte, hogyha ezeknek nem szereznek érvényt Európa-szerte, akkor nincs más választás – Görögország vagy Magyarország példáján okulva –,
minthogy az országok a saját nemzeti törvényhozásuk szintjén hozzák meg a saját biztonságukhoz szükséges intézkedéseket”.
A magyar határvédelmi intézkedéseket és a migráció ellen hozott jogi lépéseket érő kritikákkal, illetve a Magyarországot sújtó napi egymillió eurós bírsággal kapcsolatban kifejtette, hogy történelmi léptékben a németek két okból is hálásak lehetnek hazánknak:
Egyrészt azért, mert Magyarország 1989-ben megnyitotta, másrészt azért, mert 2015-ben lezárta a határait.”
Maaßen kiemelte, hogy Magyarországnak – ahogy az összes, hasonló helyzetben lévő tagállamnak – feladata, hogy „észszerűen és hatékonyan védje az Európai Unió külső határait”. Az ő meglátása szerint hazánk eleget is tesz ennek a kötelességének. Mint fogalmazott:
Az Európai Bizottság migrációs és határpolitikáját nemcsak elhibázottnak, hanem egyenesen jogellenesnek tartom, amely nemcsak Európának, hanem a nemzetállamoknak is árt.”
Ezt is ajánljuk a témában
Manuel Ostermann a 2015-ös migránsválságot is sűrűn emlegette, emellett arról is beszélt, hogyan látja az átlagnémet Magyarországot – nos, teljesen máshogy, mint gondolnánk. Exkluzív interjúnk!
Hans-Georg Maaßen 63 éves német jogász, volt CDU-s politikus és közigazgatási szakember, aki 2012–18 között a BfV elnöke volt. Nevéhez fűződik több terrorellenes, biztonságpolitikai és migrációs intézkedés kidolgozása. Hivatali idejét viták kísérték, végül a 2018-as chemnitzi bevándorlásellenes tüntetések értékelése miatt kellett távoznia. Maaßen ezt követően egyre nyíltabban bírálta a Merkel– és a Scholz-kormány migrációs és belpolitikai irányvonalát, valamint azt, hogy a CDU feladta a konzervatív alapértékeket. 2023-ban új politikai mozgalmat és pártot alapított WerteUnion néven, amely a klasszikus jobboldali értékek képviseletét és a migráció szigorúbb kezelését tűzte zászlajára.
***
Fotó: Sahin-Tóth István
„Magyar Péter felhajtóereje elfogyóban van” – állapította meg a politológus.
„Ezt a jogot senki sem vitathatja el tőlünk, és ezért nem fogunk elnézést kérni senkitől” – fogalmazott Bóka János.
Lezárult egy korszak.
A Maxima legújabb adásában Alice Weidel és Szalai Zoltán őszintén beszél Németország válságáról, Európa jövőjéről és a patrióta politika lehetőségeiről.
A brüsszeli közlemény szerint a tavaly feljegyezett 443 milliárd utaskilométer az eddigi legmagasabb szám a vonatkozó adatgyűjtés 2004-es kezdete óta.
A címvédő Ferencváros 4–1-re győzött az MTK Budapest ellen a labdarúgó NB I 12. fordulójának szombat esti örökrangadóján.
A november elsejétől életbe lépő szabályok a helyiek mellett a turistákra is érvényesek.
