Mintha a kormány suttyomban civileket bérelne fel, hogy kössenek bele valamely település saját, legitim beruházásaiba.
Méltatlanul kevés figyelmet kapott a Die Welt tényfeltáró cikke, amely szerint
az Európai Bizottság titkos szerződéseket kötöget nem kormányzati szervezetekkel
és eurószázezreket fizet nekik annak érdekében, hogy konkrét ügyekben a számára kívánatos módon befolyásolják az európai parlamenti képviselőket, sőt, magának a Bizottságnak a tisztviselőit; vagy éppenséggel bírósághoz forduljanak különféle uniós vállalatokkal szemben. Ellenzéki barátaink ne is ostorozzák magukat, ha gőzük sincs, miről van szó:
az Európai Bizottság által is finanszírozott kedvenc hírportáljaik csuda szemérmesen hallgatnak a dologról.
Kínos is az, ismerjük el. Még ha nem is teljesen példa nélküli: januárban a De Telegraaf ablakán fújt be a szél hasonló dokumentumokat a rejtett lobbitevékenységekről, sőt, egy német néppárti EP-képviselő már évek óta kutakodik az adófizetői eurók efféle fura felhasználásának ügyében.
A most kiszivárgott új információk szerint „A Föld Barátai” nevű szervezet például arra kapott 280 millió forintnyi pénzt a Bizottság egyik főigazgatóságától, hogy ügyesen lebeszéljék ugyanazon Bizottság másik főigazgatóságát a dél-amerikai Mercosurral tervezett szabadkereskedelmi megállapodásról –
amely tranzakcióban Daniel Freund árgus szemei természetesen semmiféle kivetnivalót nem találnak.
Kábé mintha Magyarországon az Energiaügyi Minisztérium civil szerezeteket bérelne fel arra, hogy keresztbe tegyenek a Külgazdasági Minisztérium valamely projektjének. Nem az lenne a hatékony kormányzás és a felelős közpénzfelhasználás első számú bizonyítéka, valljuk be.
Egy másik, környezetvédelmi-egészségügyi NGO-nak hasonló összegű támogatás fejében 50 és 80 közötti mennyiségű Twitter-bejegyzést kellett felmutatnia, továbbá négy–hat EP-képviselővel kellett találkoznia bizonyos plenáris szavazások előtt (a 720 tagú Európai Parlamenthez viszonyítva ez olyan, mintha egy civil szervezet arra kapna pénzt a magyar kormánytól, hogy beszélgessen el egy vagy két országgyűlési képviselővel).
Ha én lennék „kiábrándult fideszesekre” vadászó néppárti EP-képviselő, biztosan rámozdulnék a témára,
kanyarítva néhány elhatárolódó sort, amelyben leszögezem, hogy megkérdőjelezhetetlen européerségem mellett az efféle obskurus pénzmozgások és nyomásgyakorlások számomra is tűrhetetlenek, engem ilyen módszerekkel ugyan be nem cserkésznének soha – de elismerem, nem megfelelő az időpont a brüsszeli ügyek figyelésére és kommentálására, ha az EP-képviselő épp beénekel, hogy Jakab Péterrel versengjen a politikai celebek X-Faktorában.
Persze tény, hogy elvont dolog a hatalmi ágak szétválasztása, és akár elméleti problémának is tűnhet, hogy
a végrehajtó hatalomnak minősülő Bizottság igyekszik befolyást gyakorolni a törvényhozó hatalomnak minősülő Parlamentre
– a képviseleti demokrácia barátainak és az autoriter hatalomgyakorlás megvetőinek mégis minimum pikánsnak kellene érezniük a helyzetet. Miután a választott politikusok alkotta Bundestag döntött arról, hogy Németország legkésőbb 2038-tól nem termel többé szénből villamos energiát, az Európai Bizottság kinevezett brüsszeli tisztviselői megbíztak egy civil szervezetet, hogy a klímavédőkkel együttműködve hasson oda a dolgok felgyorsítása érdekében (többek között a különféle engedélyek megtámadása, valamint német cégekkel szembeni fellépések révén, mondván, ha vegzálják a vállalatokat, majd elmegy a kedvük a szénerőműbiznisztől).
Mintha a magyar kormány suttyomban civileket bérelne fel, hogy menjenek és kössenek bele valamely település saját, legitim beruházásaiba.
Magyar szemmel persze nem újdonság, hogy az Európai Bizottság nagy erőkkel igyekszik felülírni a választói akaratot, a naivabbak azonban ezen a ponton mégis rácsodálkozhatnak arra, hogy a jelek szerint e tekintetben még Németország és a mégoly eminens zöldpolitikája sincs biztonságban.
Érdekesség, hogy cikkének közzététele előtt a Welt természetesen megkereste az Európai Bizottságot, választ azonban nem kapott; a cikk megjelenése után viszont szólásra emelkedett Brüsszel, kijelentvén:
„Nincsenek NGO-kkal kötött titkos szerződések”. Hanem csupán „támogatási megállapodások” vannak
(amelyeket viszont a Bizottság máig sem tett közzé, ergo titkosak). Hogy ez mennyiben releváns terminológiai distinkció egy olyan intézmény esetében, amelynek az se okoz gondot, hogy sms-ekben boltoljon le nagyszabású ügyleteket, az nem teljesen egyértelmű; még izgalmasabb azonban a Welt által megnevezett „nem kormányzati” szervezetek reagálása: helyenként szóról szóra megegyező közleményeket adtak ki ugyanis.
„A Föld Barátai” nevű szervezetnek Amszterdamban van egy titkársága, de egyébként decentralizált, alulról építkező hálózatról van szó,
míg az említett környezetvédelmi- egészségügyi NGO brüsszeli székhellyel fog össze különféle tagszervezeteket – ehhez képest egyik is, másik is egyformán érvel: hivatkoznak arra, hogy a nagyvállalatokhoz képest a civil szervezetek milyen elenyésző összegből gazdálkodhatnak, továbbá sérelmezik a hónapok óta zajló „lejárató” kampányt.
„Saját” nyilatkozataik olyanok, mint amikor a diák a szünetben osztálytársáról másolja le sebtiben a házi feladatot:
az elején néhol még változtatgat egy-két apróságon, szinonimát keres vagy tömörít, a becsöngetés közeledtével azonban már szolgaian átvezeti az eredeti fogalmazást, betűről betűre. Az már a mi fantáziánkra van bízva, hogy az NGO-k esetében mi a valószínűbb: hogy egyik szervezet másolt a másikról, forrásmegjelölés nélkül, sajátjaként adva el mások szellemi termékét,
vagy mindkét szervezet azonos sillabuszt kapott, ugyanonnan, ahonnan a támogatás érkezett.
Hogy egy picike kis szuverenitáskáról lemondva egy az egyben azt vallják magukénak és azt hirdessék, amit nekik egy brüsszeli irodában, odafent megírtak.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Tudta ön, hogy ma Magyarországon zászlót csak fideszes magszavazó lengethet? Nem? Pedig a közel egymillió polgár által követett influenszer is megmondta.
(Nyitókép: Jade Gao / AFP)
Ezt is ajánljuk a témában
Régi nagy barátunk megint elfelejtett a saját háza táján söprögetni. Francesca Rivafinoli írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Minden magyarnak hasznos a 4iG robbanásszerű fejlődése, de dr. Magyarnak különösen hasznos: egy nap alatt hetvenmilliót kaszált rajta. Kohán Mátyás írása.
„Egyetlen dolgot tud jól csinálni, de azt csak a Herthánál.”
Eurómilliárdokkal akarják megrövidíteni hazánkat, és még csak nem is titkolják.
Féljünk-e a kínai mérnököktől? Vagy inkább attól féljünk, hogy tizenévesek tömegével vannak kiszolgáltatva vadidegeneknek? Francesca Rivafinoli írása.
Csak nehogy, miként Sámson, a végüket érző posztmodern frakciók az egész építményt magukra döntsék, és mi is ott ragadjunk velük együtt.
Létrehoznak egy uniós tőkealapot, amellyel újjáépítenék Ukrajnát – természetesen az utolsó centig európai pénzből.
„Ha ott középen a weberi néppárt képviselői, Magyar Péter főnökei nem a baloldallal szavaznának, Európa nem itt tartana” – hangsúlyozta Dömötör Csaba közösségi oldalán.
Ha bebizonyosodik, hogy Ukrajna meghamisította a körülményeket, akkor jogos a magyar felháborodás.
Három dolgot is említett.
