Néhány napja már elérhető a boltokban a magyar dinnye: először a déli országrészből, Békésből, Tolnából és Baranyából, majd a hevesi régióból és Szabolcs-Szatmár-Beregből kerül a fogyasztókhoz a gyümölcs, amely kedvező időjárás esetén szeptember közepéig-végéig elérhető lesz.
Mára jelentősen megváltozott hazánkban a dinnyetermelés, hiszen míg korábban „konzervatív technológiával” zajlott a gyümölcs termesztése, addig ma már körülbelül feleakkora területen, de hasonló mennyiségben termelnek dinnyét. Az agrárkamara korábbi „dinnyeszezonnyitó” rendezvényén ugyanakkor elhangzott, hogy ezzel párhuzamosan ismét nő a termőterület, a tavalyi 2600-hoz képest idén 2900 hektáron termelnek dinnyét Magyarországon. A szakemberek 140-160 ezer tonna termésre számítanak 2023-ban: ebből mintegy 15 ezer tonna sárgadinnye, a többi görögdinnye.
Magyarországon az egy főre eső évi átlagos görögdinnye-fogyasztás 10 kilogramm, sárgadinnyéből 1,5-2 kilogramm. Utóbbi messze elmarad a nyugat-európai átlagfogyasztástól, ezért a sárgadinnye népszerűsítésében érdemi előrelépésre van lehetőség.
– mondta el Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy az importot sikerül mérsékelni, az exportot pedig növelni.
A magyar termelők már februárban megkezdték a munkát, a palántanevelést és -ültetést, a növények gondozását, öntözését, védelmét, majd most következik a betakarítás. Az idei termelési szezon „normális rendben” zajlott, jelentős fagykárok nem sújtották a dinnyét, így „minden adott a jó minőséghez” – mondta Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke, aki kiemelte, hogy észszerű bolti akciókra ugyan szükség van, de a túlságosan vevőcsalogató árak károkat okoznak a termelőknek. Az áruházláncokat arra kérte, a napokban csökkentsék az importdinnye mennyiségét, hogy legyen hely a hazai gyümölcsnek.
A várható árakról Göcző Mátyás úgy fogalmazott:
s ha a nagybanin ez a 300-350 forintos induló ár június végére és július elejére is megmaradna, „ebből ki lehetne indulni”. Megjegyezte: a bekerülési költségek tavalyhoz képest is tovább emelkedtek.
Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a Mandinernek arról beszélt, hogy a hazai zöldség-gyümölcs ágazatban szinte minden növény termőterületének a mérete stagnál vagy csökken, de a technológiafejlődéssel biztosíthatók, sőt akár növelhetők is a termésátlagok.
Az árakról szólva a szakember elmondta: a fogyasztóknak természetes elvárásuk, hogy a legolcsóbban kapják meg a zöldséget és a gyümölcsöt, de rámutatott, hogy az árat jórészt nem a termelők, hanem a piac alakítja ki – a kereslet-kínálat alapján.
A zöldség-gyümölcs termelés hektáronkénti költségei az elmúlt öt évben átlagosan drasztikusan nőttek, de az időjárási csapások sokasága is szerepet játszik a drágulásban – fejtette ki Apáti Ferenc.
Nyitókép: MTI/Vajda János
Egyértelmű sikerként értékelték egy ukrán gazdasági lapban, hogy az elmúlt napok súlyos csapásai után emelkedésnek indult az olaj világpiaci ára. A drágulást márpedig mi is megérezzük majd előbb-utóbb, lehet, hogy az ukránok dróntámadásai miatt egy időre búcsút mondhatunk a 600 forint alatti üzemanyagáraknak
Az albérletárak augusztusban alig emelkedtek, miközben a kiadó lakások kínálata 2021 óta nem látott szintre nőtt.
Meglehetősen kedvező helyzetbe kerültünk.
Az alapvető élelmiszerek ára jelentősen csökkent egy év alatt, de a kávé és a csokoládé jóval drágább lett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből kiderült, a magyar családok augusztusban is olcsóbban tankolhattak, mint a szomszédos országok lakói.
Sokan úgy vélik, a családtámogatások megkurtítása igazságot szolgáltatna a gyermekteleneknek, hiszen nem kell másokat finanszírozniuk. Ám a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát éppen azok a gyermekek biztosítják, akiket ma nevelnek fel a szülők, jelentős áldozatok árán. A rövid távú spórolás tehát végül éppen azok számára válik a legdrágábbá, akik most nyertesnek hiszik magukat.
Nem meglepő módon egészen más eredmények jöttek ki, mint a Tisza-párt kamufelméréseiből.
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
