Megkezdődött a hazai dinnyeszezon – így alakul a magyar dinnye ára 2023-ban

Mára jelentősen megváltozott hazánkban a dinnyetermelés, hiszen míg korábban „konzervatív technológiával” zajlott a gyümölcs termesztése, addig ma már körülbelül feleakkora területen, de hasonló mennyiségben termelnek dinnyét. Az agrárkamara korábbi „dinnyeszezonnyitó” rendezvényén ugyanakkor elhangzott, hogy ezzel párhuzamosan ismét nő a termőterület, a tavalyi 2600-hoz képest idén 2900 hektáron termelnek dinnyét Magyarországon. A szakemberek 140-160 ezer tonna termésre számítanak 2023-ban: ebből mintegy 15 ezer tonna sárgadinnye, a többi görögdinnye.

Mennyi dinnyét eszünk?

Magyarországon az egy főre eső évi átlagos görögdinnye-fogyasztás 10 kilogramm, sárgadinnyéből 1,5-2 kilogramm. Utóbbi messze elmarad a nyugat-európai átlagfogyasztástól, ezért a sárgadinnye népszerűsítésében érdemi előrelépésre van lehetőség.

– mondta el Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy az importot sikerül mérsékelni, az exportot pedig növelni.

A magyar termelők már februárban megkezdték a munkát, a palántanevelést és -ültetést, a növények gondozását, öntözését, védelmét, majd most következik a betakarítás. Az idei termelési szezon „normális rendben” zajlott, jelentős fagykárok nem sújtották a dinnyét, így „minden adott a jó minőséghez” – mondta Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke, aki kiemelte, hogy észszerű bolti akciókra ugyan szükség van, de a túlságosan vevőcsalogató árak károkat okoznak a termelőknek. Az áruházláncokat arra kérte, a napokban csökkentsék az importdinnye mennyiségét, hogy legyen hely a hazai gyümölcsnek.

A várható árakról Göcző Mátyás úgy fogalmazott:

s ha a nagybanin ez a 300-350 forintos induló ár június végére és július elejére is megmaradna, „ebből ki lehetne indulni”. Megjegyezte: a bekerülési költségek tavalyhoz képest is tovább emelkedtek.

Nagyot drágult minden zöldség és gyümölcs

Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a Mandinernek arról beszélt, hogy a hazai zöldség-gyümölcs ágazatban szinte minden növény termőterületének a mérete stagnál vagy csökken, de a technológiafejlődéssel biztosíthatók, sőt akár növelhetők is a termésátlagok.

Az árakról szólva a szakember elmondta: a fogyasztóknak természetes elvárásuk, hogy a legolcsóbban kapják meg a zöldséget és a gyümölcsöt, de rámutatott, hogy az árat jórészt nem a termelők, hanem a piac alakítja ki – a kereslet-kínálat alapján.
A zöldség-gyümölcs termelés hektáronkénti költségei az elmúlt öt évben átlagosan drasztikusan nőttek, de az időjárási csapások sokasága is szerepet játszik a drágulásban – fejtette ki Apáti Ferenc.

Nyitókép: MTI/Vajda János