Látványos animáció jelent meg: így tört be Magyarországra az ősz! (VIDEÓ)
Az elmúlt két napban átlagosan 10-15 fokkal esett vissza a hőmérséklet a hét elejéhez képest – írta a HungaroMet.
Idén sem úszták meg komolyabb fagykárok nélkül a tavaszi időjárást a hazai gyümölcstermesztők. A kajszi- és az őszibarack esetében biztosan lesz terméskiesés, de annak mértékét jelenleg még lehetetlen megbecsülni.
Az idei tavasz eddigi részében három nagy sarkvidéki eredetű hidegbetörés érte el Magyarországot, mely 3-4 napra éjszakai fagyokat eredményezett. Az első március 15-én volt, azt követően 3 napon keresztül alakultak ki éjszakai fagyok. „Ekkor még csak a Dél-Dunántúlon voltak virágban a legkorábbi kajszifajták, minden más gyümölcsfaj még jócskán a virágzás előtt állt. Így ez a lehűlési hullám még nem okozott különösebb károkat” – nyilatkozta a Mandinernek Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
A második sarkvidéki hidegbetörés március 27-én érkezett, emiatt – régiónként eltérő módon – 2-4 napon keresztül kritikusan lehűlt éjszaka a levegő hőmérséklete. Ekkor már az egész országban virágzásban volt a kajszibarack és az őszibarack, sőt a hamarabb virágzó déli országrészeken a kajszi javarészt már túl is volt rajta, s ugyancsak délen kezdetét vette a szilva és a cseresznye virágzása is. Más országrészekben a szilva és a cseresznye néhány nappal, a többi gyümölcsfaj pedig még – régiótól és fajtól függően – 1-3 hétre volt a virágzás kezdetétől – idézte fel Apáti Ferenc, a jelezve, hogy a kritikus 2-4 napban térségenként és éjszakánként eltérő, de jellemzően mínusz 2 és mínusz 7 fok közötti lehűlések alakultak ki.
és jellegében nagyon hasonlított a második hidegbetörésre, azzal a különbséggel, hogy elsősorban a Dunántúlon és az ország déli felében, a Duna–Tisza közén és a Dél-Alföldön okozott mínusz 2 és mínusz 5 fok közötti éjszakai lehűléseket, de az ország északi és észak-keleti területeit nagyobbrészt megkímélte.
A zöldség-gyümölcs terméktanács elnöke azt mondja, hogy ahol mínusz 1-2 foknál megálltak a minimum-hőmérsékletek, ott még a virágzó kultúrákban nem történt jelentősebb virágkár. A mínusz 3-4 fokos lehűlések viszont már több tíz százaléknyi virágkárt okoztak a virágzó kultúrákban, de a virágzás előtt állókat még csak mérsékeltebben érintették.
„A termésveszteség mértékről jelenleg képtelenség nyilatkozni, így nem becsülhető, hogy milyen termésveszteségek lesznek, mindössze a virágkárokat lehet látni” – hangsúlyozta a szakember. Közölte, termésbecslésbe egyelőre azért nem lehet belemenni, mert lokálisan nagyon eltérő volt a fagy mértéke, így nehezen kalkulálható, hogy a gyümölcsültetvények hány százalékát érte kritikus lehűlés. Ráadásul – hívta fel a figyelmet – a virág- és a terméskár nem egyenlő egymással. Egy jó virágzás esetén akár a virágok 10-30 százalékának tökéletes kötődése is elegendő egy jó terméshez. Így egy jelentősebb virágkár esetén is lehet még jó termés, ha utána optimálisan alakul minden, bár a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egy 70-80 százalékos virágkár esetén már nem lesz jó termés.
Fordítva is igaz: gyakori jelenség, hogy egy lehűlés után közvetlen, szemmel látható fagykárok nincsenek a virágszervekben, de látens módon sérült annyira a virág, hogy a virágzás után 4-6 héttel lejátszódó természetes tisztuló hullás során hullik le a gyümölcs a fáról kötődési hiba miatt – tehát hiába volt látszólag elegendő egészséges virág és jó kötődés. Sőt, még a szüretet megelőző hetekben is lejátszódhat egy jelentősebb gyümölcshullás. „Így tavaszi fagyok után csak az a biztos termés, amit már betakarítottunk” – mondta.
Hozzátette, május közepéig datálják a fagyveszélyes időszakot, addig még bármikor előfordulhatnak a múlt hetihez hasonló vagy akár jelentősebb lehűlések, így termést prognosztizálni a mai klimatikus viszonyok között csak május közepe után lehet, szabad. Annyit azonban már látnak az eddigi fagyok után, hogy
(különösen a júniusban szüretelt korai fajtáknál), de a mértékét becsülni még lehetetlen. Az is látszik, hogy a déli országrészben már a cseresznye és szilva egyes fajtáinál is vannak jelentős virágkárok, de a terméskiesés mértékéről itt sem lehet nyilatkozni. A többi gyümölcsfaj esetén talán még nincs nagyobb gond, de biztosat semmilyen irányban nem lehet kijelenteni a szakember szernt.
Apáti Ferenctől azt is megtudtuk, hogy a tavaszi fagyok ellen vannak ugyan védelmi technológiák, de általános igazság, hogy ami olcsó, az nem eléggé hatékony, ami pedig hatékony, az általában nagyon drága. Továbbá a gondot az jelentette az eddigi fagyokkal kapcsolatban, hogy javarészt nagy széllel vagy legalábbis jelentősebb légmozgással járó, úgynevezett szállított fagyok voltak. Márpedig minden fagyvédelmi technológia hatástalan az olyan fagyokkal szemben, amelyekben a légmozgás sebessége meghaladja a 10-20 kilométer/órás sebességet.
Nyitókép: Virágzásnak indult őszibarack-ültetvény havazás és ónos eső után. Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor