Hová tűntek a teleink, miért ilyen forrók a nyaraink?

2023. január 18. 12:33

Európa második legmelegebb éve – és legforróbb nyara – volt 2022 a meteorológiai mérések kezdete óta. És 2023-ban sem jobbak a kilátásaink.

2023. január 18. 12:33
null

Hűvös, szomorú esőzés vagy kék eges, langyos, napsütéses napok a tél közepén: 2023 is enyhe időjárással kezdődik a Kárpát-medencében. Hol vannak a régi, nagy, havas teleink? – kérdezzük egymástól is.

Az Európai Unió műholdas adatokon alapuló Copernicus programja most új adatokkal igazolja: valóban

Európa valaha mért legmelegebb időszakát éljük mostanában.

Az időjárás pontos mérésének kezdete óta ugyanis a Föld ötödik legmelegebb éve volt 2022 – Európában pedig a második legforróbb év volt a tavalyi. A mérések szerint Európában az elmúlt harminc évben a globális átlaghoz képest dupla akkora mértékben növekedtek az átlaghőmérsékletek.

És nem kell a távoli múltba nyúlni a többi rekord évig: Európában 2020 volt az eddigi legforróbb év, az eddigi legforróbb nyár pedig a 2021-es.

A Copernicus adatairól beszámoló Politico hangsúlyozza: a 2022-es adatok azt mutatják, hogy Európában

a mérések kezdete óta a valaha volt legforróbb nyár volt a 2022-es,

mely során pusztító erdőtüzek és elviselhetetlen hőhullámok sújtottak széles régiókat a kontinensünkön.

Az extrém időjárás miatt egyre nagyobb károkat okoz az aszály a mezőgazdaságban, az élelmiszer-termelésben.

Az idei langyos tél ugyan segít visszafogni a háború és az energiaellátási válság miatt extrém mértékben megugrott fűtési költségeket az európaiak számára, de az elegendő téli csapadék hiánya miatt megint csak nem lesz elegendő víz a talajban és a folyókban tavasszal és nyáron. A téli fagyok elmaradása pedig, mint ismeretes, a károkozók könnyebb túlélését is segíti.

Mindez

újabb aszálykárokhoz és élelmiszer-termelési problémákhoz fog vezetni az új évben.

A friss adatok szerint 2022 a valaha mért legforróbb esztendő volt Dél- és Nyugat-Európa több országában. Így járt Nagy-Britannia, Írország, Franciaország, Luxemburg, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Svájc, Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina.

A valaha mért második legmelegebb év volt 2022 Németország, Ausztria, Belgium és Montenegró számára; míg Hollandia és Albánia esetén a harmadik legforróbb évről beszélhetünk.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat azt közölte a minap: az előzetes adatok alapján

Magyarországon is bekerül az öt legmelegebb év közé a tavalyi.

A MET a napokban közölt cikket arról: a globális átlaghőmérséklet 2022-ben mintegy 1,15 Celsius fokkal haladta meg az iparosodás előtti (1850–1900) átlagot. A WMO által elemzett összes adatsor szerint 2022 a nyolcadik egymást követő év (2015–2022), amikor az éves globális hőmérséklet legalább egy fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet. A 2015 és 2022 közötti időszak a nyolc legmelegebb év a mérések szerint. A Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius fokos határérték – átmeneti – túllépésének valószínűsége az idő előrehaladtával egyre nő.

 

Nyitóképen: használhatatlan sípálya a francia Pireneusokban 2023. január 6-án (Francois Laurens / Hans Lucas via AFP)

Összesen 82 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
amca
2023. január 18. 22:57
Ja , a Nap felületén eddig 1 000 000 fok Celsius. Most 1 100 0000 fok. Na .és ? Látszik.
Akitlosz
2023. január 18. 21:19
A Földön ma jégkorszak van. Az utolsó 500 millió évben, amióta fejlettebb élet van a Földön az idő legnagyobb részében nem volt jég a Földön, jóval melegebb volt, mint manapság. A kevés jégkorszakokban volt csak ennél hidegebb.
Akitlosz
2023. január 18. 18:30
Semmi rendkívüli nem volt a 2022-es nyárban. Akkor sem ha statisztikailag, ha statisztikailag a legforróbb volt. Voltak már a 2022-esnél jóval nehezebben elviselhető nyarak is bőven. A Mandiner folyton szárazságozott, de Nyugat-Magyarországon nem volt szárazság sem. Nem volt éppen sok eső, de annyi amennyi kell volt, ráadásul éppen akkor esett, amikor kellett, rendszeresen pár naponta.
Akitlosz
2023. január 18. 18:27
A telek jóval enyhébbek lettek, de a nyarak nem lettek forróbbak. Már az 1950-es években is 40 fok felett volt nyáron. Annyinál manapság sem forróbbak a nyarak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!