„A helyzet veszélyes volt, mert a görög termelők elég elkeseredettek voltak, akár ár alatt is eladták a termést, csak hogy értékesíteni tudják, mert a szezon ilyen korai pontján még nagy volt az árolló – ha a szezon későbbi időpontjában közelebb kerülnek egymáshoz az árak, már nem biztos, hogy a viszonteladók a külföldi árut választják” – elevenítette fel a tavalyi piaci folyamatokat Apáti Ferenc.
Összegzése szerint a 2022-es évről elmondható volt, hogy a termelők az előző két évhez képest kifejezetten rossz évet zártak. A fajlagos termelési költség nagyon megugrott, miközben az értékesítési árak lényegében nem változtak. A szedési költségek is megnőttek, Lajosmizse környékén körülbelül 1500 forint/óra munkabérért vállalták a szedők a munkát. A korai fűtött fóliások összességében még jó szezont zártak, a hidegfóliások viszont kisebb termést takaríthattak be.
Így termesztik az epret Magyarországon
A szamóca hazai termőterülete 2008 és 2015 között 500-ról 800 hektárra emelkedett. Az utóbbi esztendőkben azonban folyamatos, évenkénti kismértékű területcsökkenés következett be, mely idén sem állt meg.
Jelenleg körülbelül 600-700 hektáron termesztenek szamócát,
de a rengeteg kistermelő miatt nehéz pontos számot mondani a szakmai szervezet elnöke szerint, aki jelezte, már 2-3 hektár szamóca termelése is akkora munkaerőigénnyel jár, hogy a mai viszonyok között szinte megoldhatatlan ennyi embert találni, ezért Magyarországra jellemzőek az egy hektár alatt gazdálkodó kistermelők.
Hazánkban szamócát jelenleg a termőfelület mintegy 40 százalékán szabad földön, 60 százalékán pedig valamilyen takarás alatt termesztenek. Magyarországon korszerű üvegházakban abszolút nem termelnek szamócát, csak a 10-30 éves, zöldségtermesztésből „visszamaradt”, felújított üvegházakat hasznosítják ilyen módon, de ezek területe is mindössze néhány tíz hektárra tehető. Legjellemzőbb hajtatási mód a fólia, mely alatt döntően hagyományos fóliasátrakat kell érteni, fűtetlen körülmények között.