Közel a fordulat: ekkor állhat meg az élelmiszerek drágulása

Február elején a Mandiner is beszámolt arról a bizakodásra okot adó hírről, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – a növényi olajok, a gabonatermények, a húsfélék, a tejtermékek és a cukor – nemzetközi piaci árát veszi figyelembe, az év elején újabb csökkenést produkált. Idehaza a már hónapok óta folyamatosan emelkedő élelmiszerárakkal szembesülő háztartásokat persze az érdekli a leginkább, mikor gyűrűzhet be ennek a hatása a magyar boltokba is.

A Mandiner Hollósi Dávidot, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatóját kérdezte arról, milyenek az agrár- és élelmiszerpiaci szereplők 2023-ra vonatkozó kilátásai, és mikor várható érezhető élelmiszerár-csökkenés hazánkban.

Élelmiszerárak: teljes egészében beépültek a termelői költségnövekmények

Az agrár- és élelmiszeripari szereplőket sújtó költségemelkedés nagy része 2022-ben végbement, sőt vannak bizonyos termékkörök, amelyek esetében jelenleg alacsonyabbak az árak. „Ilyen elsődleges inputanyag például a műtrágya, amely a gázárak csökkenésének köszönhetően most jelentősen olcsóbb, mint tavaly” – nyilatkozta a Mandinernek az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Hollósi Dávid ugyanakkor megjegyezte, a műtrágya ára meglehetősen gyorsan reagál a gáztarifák változására, hiszen a földgáz a gyártás fő alapanyaga.

A szakértő arról is beszélt, hogy a munkaerő tekintetében elsősorban a minimálbér emelésének mértékével kell számolni a költségek terén. Ráadásul az élelmiszeriparnak versenyeznie kell a munkaerőért számos más ipari szakágazattal a jelenlegi kevésbé vonzó környezetben. A kézimunka-igényes kertészeti termékpályákon, mint amilyen a gyümölcstermesztés és a szőlészet-borászat, évek óta nehezen elérhető a munkaerő, így vélhetően egyre többen fognak intenzívebben gépesíteni a közeljövőben – tette hozzá.
A tavalyi tapasztalatok alapján Hollósi Dávid azt mondja,

„Vagyis kijelenthetjük, hogy a termékpályák egészén árat tudtak emelni a szereplők. Az alapanyagok árában egyébként olyan mértékű emelkedés ment végbe, aminek nem is lehetett volna más következménye, muszáj volt árat emelni ahhoz, hogy biztosított legyen a működés” – magyarázta, rámutatva egyúttal arra is, hogy jelenlegi állapotában a magyar élelmiszeripar egyes hatékonysági mutatókban elmarad az európai élvonaltól, ami azt jelenti, hogy magasabb önköltségen tud gyártani. Hangsúlyozta azonban, ez egy állapot, s vannak pozitív trendek, lehetőségek, amelyek annak irányába mutatnak, hogy hamarosan javuló tendenciát láthatunk majd.

Meddig emelkednek az árak?

A magas feldolgozottsági szintű és hosszú szavatossági idejű termékek esetében lehet még drágulás, mert a most elérhető termékeben lévő alapanyag még olcsóbb árszinten készült.

– vázolta a várható forgatókönyvet az elemző. Arra a kérdésre, hogy az adatok szerint mely termékeket érintett leginkább az áremelkedés, közölte: 2022-ben a tej és tejtermékek kategóriája drágult a legnagyobb ütemben, aminek sok oka volt. Többek közt az, hogy európai szinten keresleti piaca volt a tejnek, ami felfelé hajtotta az árakat. A tejgyártás ráadásul rendkívül energiaigényes, a folyamat során például egymást követi a magas és az alacsony hőmérsékleten tartás.

Azt is fontosnak tartotta megjegyezni a szakember, hogy egyszeri hatásként, a hatósági árak kivezetése nyomán még emelkedni fog az élelmiszerár-index. Jelenlegi becsléseik szerint az árstop alá tartozó termékek átlagosan 60-70 százalékkal kerülhetnek többe piaci áron.
Összességében a szakértő úgy látja, a második negyedévtől számíthatunk esetleg arra, hogy keresleti és egyéb tényezők miatt egyes élelmiszerek ára alacsonyabb lesz, de arra sajnos nem, hogy a 2022 előtti árviszonyokat látjuk majd viszont.

„Valójában az élelmiszerek reálára a közelmúltig folyamatosan csökkent, az élelmiszeráraknak ki kellett törniük ebből. Reálértéken lehet még olcsóbb az élelmiszer, a technológiai fejlődés és sok egyéb tényező ez irányba mutat. Fontos, hogy amikor az élelmiszerek reálértékéről beszélünk, abba beletartozik az átlagjövedelem és az élelmiszerárak viszonyának alakulása is. Ez tavaly jelentősen romlott az áremelkedések miatt, de az élelmiszer-vásárlás ismét kisebb anyagi teher lehet, ha a bérek olyan mértékben emelkednek, ami a korábbi szint visszaállásához szükséges” – mondta Hollósi Dávid.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt