Marad az élelmiszerárstop? Megkérdeztük az agrártárcát, íme a válaszuk!

Szerintem beszéljünk külön három különböző dologról - bolti árstop, benzinárstop, rezsicsökkentés - mert különben könnyen félreérthetjük egymást. A vita és a cikk, ami kapcsán zajlott, főként az elsőről szólt a három közül. Ami a bolti árstopot illeti, ha körülnézek egy viszonylag kisebb boltban, ott is árucikkek százait, egy nagyobb áruházban azok ezreit látom. Nem hiszem, hogy mert 10-12 árucikket nem lehet 2-3-szor olyan drágán adni, mint addig, azért arra kényszerülnének a kereskedők, hogy az összes többi terméküket (élelmiszereket és háztartási cikkeket értve ezen) átlagosan 1,5-szer olyan drágán adják. Ami pedig tény, hogy az átlagos drágulás kábé ennyi volt ezen a téren. Még akkor sem hiszem, hogy erre kényszerülnének, ha az olcsóbb fajta termékekből ettől kezdve többet vesznek. Tehát nem áll arányban a kereskedők valószínű vesztesége azzal a nyereséggel, amit az általánosan nagy áremelés révén bezsebelnek. Vagyis nem látszik reálisnak az a feltevés, hogy "a piac csak kiegyenlíti az állami beavatkozás által okozott veszteséget". Úgy tűnik, messze túlkompenzálja, és nyerészkedésre használják az eladók a helyzetet, az állami beavatkozással mint ürüggyel takarózva. Ami a benzinárstopot illeti, ott is fölvetődik kérdésként, hogy mennyire volt reális alapja a világpiaci árak példátlan mértékű elszállásának, ha a kőolaj nem lett kevesebb. Igaz, hol visszaesett, hol újra föllendült a világpiaci kereslet átlaga a Covid miatt, de azért az, hogy emiatt a benzin ára világszerte vagy kétszeresére nőjön, megint csak nagyon valószínűtlen - és megint nem úgy néz ki, hogy " a piaci mechanizmusok csak reálisan alkalmazkodtak a valósághoz". Itt is erősen nyerészkedés szaga van a dolognak, és ilyen helyzetben akár természetes lehet az, hogy az állam beavatkozik, hogy mérsékelje a piac túlzott kilengéseit. Hiszen részben ezért van állam... A rezsicsökkentés pedig már korábban megfigyelhető hasonló nyerészkedési tendenciáknak vetett gátat. Az illúzió, hogy "azt a szolgáltatót választja az átlagos állampolgár a víz-, villany- vagy gázszolgáltatás terén, amelyik neki tetszik", mert e téren gyakorlatilag nincs piaci verseny. Bár még ha lenne, akkor is nehezen lenne elérhető, hogy a vevők ne legyenek kiszolgáltatva az eladóknak, és kellően informáltak legyenek a piaci viszonyokról (tényleges költségekről, haszonkulcsról, ár-érték arányról). Ahol az állam "a lovak közé dobja a gyeplőt", arra jó példa az amerikai egészségügy, ahol az átlagos teljesítmény - például várható élettartam - nem jobb, mint sok nyugat-európai országban, viszont az országos kiadás relatíve sokkal magasabb. Mert az egészségügy is olyan terület, ahol inkább a vevők vannak kiszolgáltatva az eladóknak, semmint fordítva. Elég sokszor ez a helyzet - Adam Smith régi elmélete a kapitalista "tökéletes piacról" pedig igen naiv sok esetben. Az árstop lehetőséget ad takarékoskodásra néhány fontos árucikket illetően. Ez pedig nem feltétlenül azzal jár, amit a vitában fölvetettek (ha jól emlékszem), hogy ugyanaz a takarékoskodó vevő más árucikkek megnőtt árán mégis kifizeti ugyanazt a költséget, amit az árstoposokon megspórolt. Ez azért nem valószínű, mert igazából általános túlfogyasztás alakult ki, kisebb mértékben még a szegényebb rétegekben is (most nem főként a legalsó 5%-ra, a kifejezetten nyomorgókra gondolva). Ennek a jele, hogy a megvásárolt élelmiszernek átlagosan harmada-negyede a szemétben szokta végezni. Vagyis az emberek többet szoktak eddig vásárolni, mint amennyi okvetlenül szükséges. Ezért megtehetik, hogy most majd nem veszik meg azokat a nem annyira szükséges temékeket, amelyeknek nagyon megugrott az ára (vagy csak ritkábban, kevesebbet vesznek belőlük a szokottnál). Elképzelhető, hogy a leginkább jómódúak kevésbé hajlanak a takarékoskodásra, mint a szerényebb jövedelműek, és ezért ők ritkábban vesznek árstopos terméket, és talán az eddigi fogyasztásukat is kevésbé fogják vissza, mint mások. Ha ez így van, akkor tulajdonképpen részben ők fizetik meg az eladóknak a szegényebbek helyett az árstop miatt kieső bevételt. De azért maradjunk annyiban, hogy attól még, hogy mindez így lehet, ez nagyon messze van a kommunizmustól. A piacgazdaságba való kisebb vagy nagyobb mértékű beavatkozás mindig politikai, ideológiai és szakpolitikai kérdés is, és az "abszolút szabad piac" eszménye éppúgy ideológiai szélsőség, mint a kommunizmusé. Az utóbbi 3 év világméretű válsághelyzete nagyobb fokú beavatkozást kívánt az állam részéről a szokásosnál. És még annyit, hogy az alacsonyabb ÁFA kulcs nem tűnik, önmagában, jó megoldásnak, hiszen az így nyert haszon tetszőleges részét "lenyelhetik" a kereskedők, vagyis ez egyáltalán nem biztosítja, hogy a vevők kevesebbet fizessenek. Ami meg a "pénzszórás" árfelhajtó és ezzel inflációt gerjesztő hatását illeti, a családpárti lakáspolitika terén erre már évekkel ezelőtt kezdett külön odafigyelni a kormány. Viszont ha ennek ilyen hatása volt, akkor "képzeljük el mi lett volna, ha még a családi pótlékot és a minimálnyugdíjat is jelentősen megemelik", amit az ellenzék ajánlgat alternatív megoldásként. És azt kell mondjam, hogy e két dolgot még támogatnám is (mert valójában politikailag független vagyok, és ha többnyire egyet is értek a Fidesz-kormány politikájával, azért nem mindig mindenben). De akkor ezek nem lennének vajon az inflációt gerjesztőek? De, valószínűleg azok lennének. Mi lenne hát a jó megoldás az életszínvonal azon esése ellen, amit a világgazdaságnak a Covid és az embargóháború miatti zavarai okoztak? Hiszen az infláció, úgymond, "minden ellenintézkedés hatását lerontja". Vagy nem?

A mandi szövegszerkesztője rettentő gagyi! A latin karakterek szerinte nem latin karakterek, stb. Az ekvivalencia jelét sem ismeri, ezért kénytelen vagyok külön, szóban pótolni az alábbi hozzászólásomhoz: 2023. január 10. 14:17 Szerkesztve: 2023. január 10. 14:19 "Soha többé barna eső!" ekvivalens "Soha többé kommunistát!"

Erről miért nem beszélnek? "Ahogy kivezette a kormány a benzinársapkát, a kereskedők rögtön megduplázták az árrésüket" https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/01/ahogy-kivezette-a-kormany-a-benzinarsapkat-a-kereskedok-rogton-megduplaztak-az-arresuket "Nem az olaj, nem az olajtermékek és nem is az árfolyam magyarázza az üzemanyagár Magyarországi emelkedését, hanem a hazai kis- és nagykereskedelmi árrés megduplázása – erről az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője beszélt a Világgazdaságnak."

A különféle szociális helyzetűeknek megfelelő "vásárló kosár" inflációja más és más. Az enyém jó, mert nekem az infláció sokkal kisebb, hiszen én megkapom azt a mennyiségű húst, tejet és cukrot, stb. meg az alacsonyabb rezsit, ahogyan én élek. Aki pazarol, meg jól keres, az meg meg tudja vásárolni azt amire szüksége van.