Óriási durranást hozhat a kormány új programja, máris látszódnak a hatásai

Romlik Európa versenyképessége, az energiaárak az egekben vannak, és ott vannak még az orosz–ukrán háború egyéb hatásai is, ami nem könnyíti meg a fejlődést. Ezzel indokolta Orbán Viktor miniszterelnök október elején, hogy a nagy sikerű Otthon Starthoz hasonlatos, könnyen elérhető és egyszerű hitelprogramot indítanak. A kormány új programja október 6-ától kedvező kamatozású kölcsönt kínál a vállalkozásoknak. A program a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) megállapodásaként jött létre, utóbbi szervezet felügyeli, hogy a megfelelő helyre kerüljenek a támogatások. 

A kormány új programja a gazdaságot is fellendítheti

A hétféle hitel egységesen 3 százalékos fix kamattal vehető fel, ráadásul közülük több szabadon felhasználható, így egyszerű és gyors segítséget nyújt a vállalkozásoknak. A kormányfő az Economxnek adott interjúban arról is beszélt, miért éri meg a mostani, magasabb szintről lejjebb vinni a hitelkamatokat: „hogyha adunk pénzt a gazdaságnak, az a gazdaság teljesítőképességét növeli. (…) ez gazdasági extra teljesítményt hoz. Ha több a gazdaság teljesítménye, az több bevételt hoz a költségvetés számára is”. Ezzel a Mandinernek nyilatkozó gazdasági elemzők is egyetértenek. 

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője lapunknak kifejti, hogy a kormányzati számítások szerint a kamatcsökkentés nyomán 5500 új hitelszerződés és nagyságrendileg 250 milliárd forint új hitel érkezhet a mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz, de ha a teljes Széchenyi-kártya-program portfólióját nézzük, amelynek immár minden eleme elérhető 3 százalékos kamat mellett, 

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértői, Pásztor Szabolcs kutatási igazgató és Horváth Sebestyén elemző is úgy látják, már idén több tíz milliárd forintnyi pluszforrás marad a kkv-szektorban. Ez a forrásbővülés hozzájárulhat a vállalkozások működésének stabilizálásához, a fejlesztésekhez és beruházásokhoz, amelyek növelhetik a vállalati versenyképességet és termelékenységet. Úgy vélik: a közvetett, másodlagos átcsatolásoknak köszönhetően a költségvetési vonzatnál jóval nagyobb beruházási volumen mozdulhat meg a gazdaságban. 

Százmilliárdok a szektornak 

A kedvezményes hitelprogram elindításának oka kettős: egyrészt az európai versenyképességi lemaradás leküzdése érdekében szükséges a vállalkozások beruházásainak fokozása, másrészt ellensúlyozni kell az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által Donald Trump amerikai elnökkel kötött kedvezőtlen kereskedelmi megállapodás gazdasági kárait. A kedvezményes hitelprogram támogatotti köre a kevesebb mint 250 főt foglalkoztató, azaz mikro-, kis- és közepes vállalkozások. 

a foglalkoztatáson belüli szerepük pedig 65-70 százalékos. A kedvezményes hitelprogramra tehát a nagyjából 3 millió főnek munkát adó vállalkozói réteg lehet jogosult. 

Kiszolgáltatott cégek 

„A forgóeszköz-, illetve a folyószámla- hitelek esetében főleg a leginkább kiszolgáltatott, tőkehiányos vállalatok profitálhatnak az alacsonyabb kamatszintből. Több szektorban is rendszeresen előfordul, hogy a kiadások és a bevételek időbeli eloszlása jelentősen eltér, például a kereskedelemben a szezonális értékesítéseket megelőzően a készletfeltöltésnek jelentős forrás- igénye van, ennek áthidalását vannak hivatva elősegíteni az említett hitelek” – húzza alá Molnár Dániel. 

Hogy pontosan mekkora közvetlen hatása lesz a GDP-re a kamatcsökkentésnek, azt a szakértők szerint nehéz számszerűsíteni. A forgóeszköz-, illetve folyószámlahitelek a vállalkozások működését segítik, átmeneti likviditás- hiányt orvosolnak, amely nélkül a működés vagy tevékenység jelentős mértékben megnehezülne. Ezek a hitelek piaci alapon is elérhetők, azonban jóval magasabb kamatszint és szigorúbb feltételek mellett. 

az pedig a bruttó hazai össztermék alakulását is befolyásolná. Az MGFÜ vezető elemzője szerint a GDP-re gyakorolt hatás abban az esetben jelentkezhet, ha a piacinál alacsonyabb kamatszint nyomán jelentkező 

Visszaeső beruházások 

A 2025-ös GDP-növekedés várhatóan 1 százalék körül alakul, de az intézkedések révén néhány tized százalékponttal magasabb lehet a bővülés, amennyiben jelentősen javul a beruházási aktivitás. Az Oeconomus elemzői megjegyzik, hogy a program makrogazdasági hatása nem idén, hanem a következő egy–három évben, közép- és hosszú távon fog érvényesülni, ugyanis ennyi idő alatt érnek be a megvalósított beruházások.

Lényeges kiemelni, hogy az intézkedés célzott, ugyanis az utóbbi években a GDP-növekedés lassúságához erőteljesen hozzájárult a vállalati szektor beruházásainak akár két számjegyű visszaesése is. Ennek megfordítása, a beruházások élénkítése elemi fontosságú. Bízni lehet a multiplikátor hatásban, azaz hogy egységnyi beruházás nagyobb mértékű növekedést generál. 

A kormány az egyik népszerű hitelterméknél már az év elején csökkentette a kamatot, így a többlet-GDP-hatás nagyobb részben a már így elérhető beruházási hitelek révén keletkezhet. A bizonytalan gazdasági környezetben a gyenge keresletre és a meglévő kapacitástöbbletre válaszul ugyanis a vállalatok visszafogják beruházásaikat, kivárnak, s a magasabb kamatkörnyezet és a banki oldalról is megjelenő óvatosság hátráltatja a hitelezést. A Széchenyi- kártya-program adatai azt mutatják, hogy a kamatcsökkentés érdemben emelte az igénylési volument, vagyis még a jelenlegi környezetben is szükség van a beruházások finanszírozására. E kedvezményes fejlesztési források nélkül a beruházások a jelenleginél is nagyobb mértékben fognák vissza a gazdaság bővülését, elhalasztásuk pedig hosszabb távon is rontaná a növekedési potenciált, és tartósan visszavetné a versenyképességet. 

Összességében tehát mindenképp megéri a kormánynak, hogy most kicsit szélesebbre nyissa a támogatási pénztárcát, hiszen a kamatcsökkentés nem is olyan sokára kamatostul visszajöhet a GDP-növekedéssel.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, az MKIK elnöke közösen jelentették be a programot
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán