Drónok és önvezető traktorok: mezőgazdasági robotokkal helyettesítenék a hiányzó emberi munkaerőt

A Science Focus nevű portál szerint Nyugaton egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban, miközben a robotok már készen állnak arra, hogy munkába álljanak a földeken és a tenyésztelepeken. A lap felidézte azt is, hogy az ENSZ már 2020-ban előrevetítette, hogy

Hozzátették, az ugyancsak problémákat okoz, hogy egyre több országban munkaerőhiány van ebben a szektorban. Itt lép életbe a munkálatok még erősebb gépi automatizálása. A cikkben megszólaltatott szakértők szerint a következő lépés az lesz, hogy a gazdák mesterséges intelligenciával vezérelt mezőgazdasági robotokkal dolgoztatnak majd a birtokaikon. Példaként a Naïo Oz Farming Assistant nevű gépet hozták, amely kapálásra, gyomlálásra, barázdálásra, vetésre és szállításra is alkalmas. Tehát olyan feladatokat, amelyekre korábban emberi kézre volt szükség.

Az automatizálás jelentheti a megoldást a munkaerőhiányra

„A munkaerőhhiány tehát óriási probléma, és az automatizálás az egyetlen megoldás ennek a szakadéknak az áthidalására” – hangsúlyozták szakértők. A Scince Focus a Stout Industrial Technology 2020-ban piacra dobott első intelligens kultivátorát is bemutatta. Mint ismertették, az intelligens kultivátor a traktor hátuljához csatlakoztatható, és a mesterséges intelligencia segítségével pontosan vezérli a mechanikus késeket, amelyek átforgatják a talajt és eltüntetik a gyomokat, de közben megkímélik a termést. 

George Kantor, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem tereprobotikai szakértője szerint pedig már arról nyilatkozott a lapnak, hogy „a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha minden munkához külön gépet építenénk, majd mesterséges intelligenciával automatizálnánk. De természetesen a mezőgazdaságban több ezer különböző alkalmazás létezik, és ezek közül nagyon kevés elegendő ahhoz, hogy egy üzletet építsünk rá” – hangsúlyozta a szakértő.

A tudományos hírportál azt is felidézte, hogy már az évezred eleje óta léteznek önvezető traktorok. A John Deere például a 2000-es évek elején kifejlesztett egy GPS-alapú önvezető rendszert. Noha mindig ült ember a traktorban, aki mással foglalkozott – derült ki a cikkből. 

Az úgynevezett autonóm traktorok új típusa azont ezt is megváltoztatja. A Monarch Electric Tractor specifikációjában például már konkrétan az szerepel, hogy

A traktor akkumulátorral működik, 360 fokos kamerákkal, amelyekhez a gyártó által biztosított szoftveren keresztül a kezelő élőben hozzáférhet. „A traktor vezetése teljesen új értelmet nyer, mivel elképzelhető, hogy a mezőgazdasági dolgozók egész járműflották irányítását végzik anélkül, hogy valaha is a kormánykerékhez kellene nyúlniuk” – ismertették.

A Monarch állítása szerint a Wingspan mesterséges intelligencia alkalmazáson keresztül a gépkezelők könnyedén nyomon követhetnek majd egyszerre akár nyolc traktort is. Az alkalmazás a térképek mellett olyan hasznos adatokat is megjelenít, mint például a megtett távolságot vagy a felhasznált energiát – írta a Science Focus. 

Előremutató magyar példák

A jövő mezőgazdaságára már idehaza is akadnak előremutató példák. Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nél az elmúlt években több tízmilliárd forint értékben zajlott és zajlik jelenleg is fejlesztés, amely az agrárium minden ágazatára kiterjed. A beol.hu egy korábbi cikkében többek között arról írt: a Ménesbirtok mintagazdaságként azt a célt szolgálja majd, hogy

Lázár János építési és közlekedési miniszter, aki korábban kormánybiztosként felelt a birtokért, egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Mezőhegyes az ország első olyan gazdasága, ahol a megművelhető földterületről drónok segítségével gyűjtik az adatokat. Vizsgálják a talaj ásványianyag-tartalmát, vegyszerigényét és a legmodernebb technológiai módszerekkel pontosan ki tudják számolni, mennyi víz elegendő az öntözéshez a zöld szempontokat is figyelembe véve. Így az édesvíz-készletből is kevesebbet veszít az ország – idézte a tárcavezetőt a lap.

Mezőhegyesen modernizálták az állattenyésztést is: egy 880 férőhelyes, két blokkból álló szarvasmarha-telepet alakítottak ki, összesen 2,7 milliárd forintból. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a telepen a legmodernebb technológiát alkalmazzák a takarmányozás, fejés,és tejtárolás során is.

Nyitókép: Képernyőfotó