Ha spórolni akar, most ültessen gyümölcsfát!

Az elszabadult gyümölcsárak rengeteg kertes házban élőt sarkallnak gyümölcsfa-telepítésre. Akár csonthéjasokról, akár bogyósokról van szó, ennek legideálisabb időszaka az ősz. Az Ingatlanbazár összefoglalta, hogyan érdemes hozzáfogni.

Ahogy megjelent hazánkban a Covid, úgy nőtt meg az érdeklődés a gyümölcsfák és bogyós gyümölcsök iránt: sokan ekkor értek rá igazán a ház körüli kiskert rendezésére, beültetésére – az első gyümölcsfák lassan termőre is fordulnak. Később sem torpant meg az ültetési hullám, sőt. Úgy tűnik, a robbanás-szerűen megugrott gyümölcsárak kisebb gyümölcsösök telepítésére késztetik a kertes házban élőket.

Mi terem a kiskertben?

A kertekben a bogyós növények, a szőlő és a szabad gyökerű gyümölcsfák ültetéséhez a legideálisabb időszak az ősz. Kertünkben a cseresznyétől kezdve az almán át az őszibarackig jó eséllyel minden megterem, hiszen itt sokszor jóval védettebb körülmények között teremhetnek, mint a nagy gyümölcsösökben, tudtuk meg Gyurisné Szász Ágnestől, a Virágpaletta Dekorációs Áruház és Kertészeti Centrum vezetőjétől. 

A dél-alföldi régióban elsősorban a csonthéjasokkal érdemes próbálkozni; az őszibarack bírja a legjobban az itteni éghajlatot, talajszerkezetet. Az alma- és a cseresznye, meggy, kajszi és őszibarack könnyebben a körtefa nehezebben gyökeresedhet.

Az utóbbi időszakban nagy a kereslet a mediterrán gyümölcsfákra, bokrokra is, például a datolyaszilvára, gránátalmára, fügére. De különlegesebb bogyós gyümölcsökre is nagy a kereslet, mint például az áfonya és a mézbogyó. Az áfonyánál a talaj pH értékét is ajánlott figyelembe venni: mivel a savanyú talajt szereti, savanyú tőzeggel vagy speciális földkeverékkel biztosíthatjuk a megfelelő talajt.

Így ültessünk fát

Az ültetőgödör 60*60 centiméteres legyen, ennek az aljára helyezzük az érett szervestrágyát. A trágya fölé visszatöltjük a feljavított földet annyira, hogy ne érintkezzen közvetlenül megmetszett gyökérrel. Ha a kert talaja gyenge minőségű, virágfölddel, komposzttal feljavítható. A gyökérről csak a roncsolt törött részeket vágjuk le. Tegyük a fát a gödörbe, majd a termőfölddel takarjuk be a gödröt, közben folyamatosan óvatos taposással tömörítsük le. Ezután a fát iszapoljuk be, vagyis jó sok vizet öntsünk a tövéhez. 

Fontos, hogy a gyümölcsfáknál a szemzés a talajszintnél kilátszódjon a földből, és lehetőleg Dél felé nézzen, mert az erős szél könnyen letörheti a nemes részt az alanyról. Fagyos talajba ne üttessünk növényt!

Kiadós öntözés

Ha száraz az ősz, az első fagyokig heti 1-2 alkalommal öntözzük meg a fákat, télen ne locsoljuk! Tavasztól is elegendő hetente 2-3-szor alaposan belocsolni azért, hogy jó mélyen is nedves legyen a talaj, így elkerülhető a kiszáradás. Ha naponta kevés vízzel öntözzük, az a talaj felszínén marad, a fa pedig kiszárad. A talaj vízáteresztő képessége akkor ideális, ha megtartja a vizet, de nem túl sokáig: a nyári forróságban a pangó vízben megfőhet a fa gyökere. 

Gyakori, hogy a nyitottabb kertekben, tanyáknál a vadak és a fagyok ellen textillel, fátyolfóliával körbetekerik a fák törzsét, a déli gyümölcsöknél- például datolyaszilva, gránátalma, füge-  is érdemes ezt megtenni.

Az első szüret

A cseresznye, meggy, szilva a 2-3. évben már teremhet, az alma és a barack csak 3-4 év után. Az oltvány diófa termésére 5 évet kell várni. Minél többféle gyümölcsfát telepítünk, annál jobb lesz a beporzás, így a terméshozam is. Az ősszel elültetett fát leghamarabb a következő tavasszal- február végén, március elején- metsszük meg, még rügyfakadás előtt. Az elfagyott részek eltávolítása mellett a fa alakítása is ekkor esedékes.

Fotók: hu.123rf.com