És még mondják, hogy a magyar választó passzív, nehezen mozdul!
A rendőrség, ami mégiscsak legjobban ismer minket, másképp gondolja. Az ORFK 20 000 kézi működtetésű könnygázgránátot vásárol.
Kontraproduktív bohóckodás, pótcselekvés, összemosás – az LMP mellett a Jobbik-Konzervatívok és a Nép Pártján Mozgalom sincs elragadtatva a saját túléléséért küzdő Momentum erőszakos akcióitól.
Sokadjára futott neki a héten az erőszakos kordonfeszegetésnek a Momentum Mozgalom – vélhetően nem ez volt az utolsó alkalom. Gelencsér Ferencéknek elemi érdeke, hogy hazai-, valamint nemzetközi szinten is látszódjanak – egy évvel az európai parlamenti és az önkormányzati voksolások előtt –, mivel a legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják:
Bal- és jobboldali elemzők is azt pedzegetik: „kockázatot rejt” a Momentum számára, hogy ilyen és ehhez hasonló akciókkal kívánják felhívni magukra a figyelmet. Nem biztos, hogy ez a legjobb módszer a „túlélésre”, illetve a Demokratikus Koalícióval szembeni pozíció megtartására, netalántán megerősítésére.
Az sem a megfelelő értelmezése a történteknek, hogy történelmi párhuzamot vonnak a 2006-os, brutális rendőri erőszak, valamint a most május 3-án történtek között.
Ezt már közéleti szereplők emlegetik különböző műsorokban. Schiffer András például arról beszélt: arra ment ki a játék, hogy a világsajtó, a BBC, a CNN azzal legyen tele, „hogy az orbáni diktatúra rendőrsége gyerekeket ver”. (Gelencsér Ferencék legújabb kampányukban „gyerekverő állampártnak” címkézik a nagyobbik kormánypártot – a szerk.)
„Ami kedden történt, az nem a pedagógusbéremelésről, nem az óraszám emeléséről szólt, hanem egy klasszikust megidézve: hogy
készüljenek k*rva jó képek arról, hogy a rendőrség gyerekeket ver”
– szögezte le az ügyvéd, egykori LMP-s politikus.
Puzsér Róbert – vélhetően nem beszélt össze Schifferrel, de – hasonlóan vélekedett a Momentum erőszakos akcióiról. Utalva a mozgalom kampányára, kifejtette: „2006-ban tényleges rendőri erőszak volt. Azt nem lehet összehasonlítani. (…) Az, amit az Orbán rendőrei ott fenn a várban művelnek, az legfeljebb csak a homeopátiás mennyisége annak a mértékű rendőri erőszaknak, ami 2006-ban lezajlott Budapest utcáin” – fogalmazott a publicista, megjegyezve: az ellenzéknek saját történetet kellene írnia, „nem kölcsönvenni az orbáni vagy a nemzeti radikális földindulásnak a történelmét és azt megretrózni, és arra a nosztalgiára alapozva újraírni valamit, mert
ezzel csak magukból csinálnak hülyét és szétégetik azokat az energiákat,
amely energiáknak az Orbán-rendszert kéne szétégetniük és nem a nyomorult ellenzékét”.
Kende Péter sem vádolható kormánypárti elfogultsággal, mégis arról beszélt, hogy a rendőrök jogosan és arányosan használták a könnygázt, merthogy előtte volt felszólítás. „Szemben az első alkalommal, tegnap elhangzott a felszólítás az »abbahagyásra«, és elhangzott a figyelmeztetés is, hogyha nem... akkor kényszerintézkedések következnek. Tehát nagyobb a valószínűsége annak, hogy tegnap még a könnygázhasználat is legális volt. Mi több, – ahogy láttam, hogy a gyerekek nem hagyják abba, nem mennek el, továbbra is próbálják leszedni a kordont – akkor ez a feladat, akkor ezt kell tenni” – fogalmazott az író.
A Mandiner.hu május 10-én több ellenzéki csoportosulásnál is érdeklődött, az elmúlt hetek fényében fejtsék ki: mit is gondolnak a Momentum akcióiról. Bízva, reménykedve a hazai közéleti párbeszéd előmozdításában, kérdeztük Kunhalmi Ágnes pártját, Gyurcsány Ferencéket, Karácsony Gergelyéket, a Jobbik-Konzervatívot, illetve a Nép Pártján Mozgalmat; azonban csak utóbbiak reagáltak megkeresésünkre.
Gyöngyösi Mártonék jelezték, ők bizony nem más pártokkal, hanem a magyar emberekkel foglalkoznak. Ahogy azt tették a múltban és tenni fogják a jövőben. „Ezért dolgoztuk ki például a Nemzeti Élelmiszertámogatási Programunkat vagy azokat a javaslatainkat, melyek végre normális béreket biztosítanának a tisztességgel dolgozó magyar embereknek.”
Tesszük hozzá gyorsan, hogy a Jobbik-Konzervatívok alelnöke, Ander Balázs a Mediaworks munkatársának azt mondta:
„egy kontraproduktív bohóckodásról van szó”, az öncélú politikusi performansz elveszi a fókuszt a valós problémákról.
Tehát azért mégiscsak foglalkoznak más pártokkal.
Jakab Péter ugyancsak fontosnak tartotta, hogy válaszoljon portálunknak. Amint a Nép Pártján Mozgalom elnöke írta, „minden olyan akcióra szükség van, ami az Orbán-rendszert gyengíti, valódi következménye azonban csak egy akciónak van. Ez az új választás kiharcolása, amihez a képviselőknek fel kell oszlatniuk a parlamentet”. Jakab emlékeztetett, hogy az ehhez szükséges javaslatot a Nép Pártján már beterjesztette az országgyűlés elé, „azt azonban még az ellenzék sem támogatja”.
„Márpedig az, aki úgy hirdeti a Fidesz leváltását, hogy nem akar új választást, az vagy polgárháborút akar, vagy valójában 2026 előtt nem is akarja leváltani a Fideszt. Vagyis csak blöfföl – vélekedett az elnök –.
Ebben az esetben pedig kordonnal vagy kordon nélkül, de marad a megélhetési válság.
Ha változást akarunk, az ellenzéknek egy közös cél mögé kell felsorakoznia. Ez az új választás. Minden más pótcselekvés.”
Ungár Péter, az LMP társelnöke közösségi oldalán reagált a Momentum akciójára, a lilapárt elnökének megkeresésére. „A pedagógusok nevetségesen alacsony fizetésénél kevés nagyobb dráma van ebben az országban, a státusztörvény pedig valójában nem több jogállamban nehezen elképzelhető erőfitogtatásnál. Az erőszak minden formáját elítéljük, és igen, a rendőrség követett el túlkapásokat a megmozdulások során – fogalmazott a politikus. – Ugyanakkor a levél célja az, hogy egyneműsítse az ellenzéket, és megint mind pontosan ugyanazt és ugyanúgy mondjuk, hogy azután egy időgéppel a legelkötelezettebb ellenzéki szavazókkal együtt vissza-repüljünk arra a pontra, amikor elhisszük, hogy már csak egy akció kell a sajtószabadságért, és össze-omlik a rendszer.”
Később leszögezte, az ellenzéki szavazók nem érdemlik meg azt, hogy a negyedik kétharmad után egy évvel ismét hamis reményeket áruljanak felelőtlen politikusok.
„Szerintünk a kordonbontás nem jó eszköz a pedagógusok problémáinak a megoldására,
szerintünk a tanárok bérét összemosni a sajtószabadság, a jogállam kérdésével nem segít, hanem árt”
– fűzte hozzá.
Nyitókép: képernyőfotó
***