Tíz dolog, amiről nem hittük volna, hogy megtörténik 2022-ben

Az Úr 2022. évére visszanézve sok minden elmondható, de az semmiképp sem, hogy eseménytelenül telt volna. Ez az évszám biztosan kiemelt helyen fog szerepelni a jövő történelemkönvveiben. Összegyűjtöttünk tíz eseményt, amelynek megtörténtére valószínűleg  kevesen számítottunk egy éve ilyenkor. Nézzük, mi történt 2022-ben!

1. Háború Ukrajnában

Oroszország 2022 február 24-én katonai erővel megtámadta Ukrajnát. A két ország ugyan a Krím-félsziget 2014-ben történt annexiója óta konfliktusban áll egymással, ám arra az amerikai hírszerzést kivéve valószínűleg nagyon kevesen számítottak, hogy több évtizedes békét követően újra nyílt háború tör ki az Európai kontinensen. Kiderült, Putyin orosz elnök célja Kijev gyors elfoglalása és a nyugatbarát ukrán vezetés leváltása lehetett, ám az ukránok váratlan erejű ellenállása, az orosz hadseregben tapasztalt morális és infrastrukturális problémák miatt ez meghiúsult. A nyugati országok támogatásának köszönhetően megerősödött ukrán hadseregnek, és az oroszok taktikai melléfogásainak eredményeként a háború elhúzódó folyamattá vált. Ennek, valamint a konfliktus kompromisszumos politikai rendezését szinte lehetetlenné tevő eszkalációnak eredményeként jelenleg nem látszik, a háború hogyan és mikor érhet véget, és jöhet el újra a béke.

2. Energiaválság Európában

A koronavírus-világjárványt követően váratlan gyorsaság indultak újra az európai országok gazdaságai, aminek köszönhetően hirtelen óriásit nőtt az energiakereslet. Ez, valamint az Európai Unió nyugati tagállamai némelyikének (például Németországnak) az elmúlt években folytatott – az atomenergia kivezetésére, és a megújuló energiaforrások alkalmazásának bővítését célzó – energiapolitikája válságos helyzetet eredményezett a kontinensen. Ezt a helyzetet súlyosbította drámaian, amikor a háború kitörését követően az EU először csak fenyegetőzni kezdett az oroszoktól importált fosszilis energiahordozókra kivetett szankciók bevezetésével, majd életbe is léptetett ilyeneket. A gáz és olajtőzsde már az első nyilatkozatokra rosszul reagált, az energiaárak az elmúlt évben az egekbe szöktek. A gáz világpiaci ára 2020 óta, két év alatt a tízszeresére (!), de még a 2021-es átlaghoz képest is négyszeresére, az áramé pedig egy év alatt nagyjából ötszötrösére emelkedett, de óriásit nőtt az üzemanyagok ára is. A helyzet azóta sem rendeződött, sőt az Északi Áramlat 1 gázvezeték ellen elkövetett robbantásos merénylet óta ezen az útvonalon nem érkezik gáz az EU területére. 

3. Infláció

A háború és a részben ezzel összefüggésben kialakult energiakrízis már most gazdasági válságot okozott, de helyzet a közeljövőben még romolhat is. Egész Európában kilőtt az infláció, és ez a helyzet nem kímélte Magyarországot sem. A decemberi adatok alapján becsült 14,5 százalékos éves pénzromlás rekordinflációnak nem mondható, de a legnagyobb volt, amit az elmúlt két évtizedben mértek. Ezen belül az energiahordozók mellett az élelmiszerek inflációja volt kifejezetten magas, különösen az olyan energiaigényes ágazatok termékeinél, mint a gabona-, hús-, és a tejipar volt nagyon nagy mértékű a drágulás, amihez még hozzátett, hogy egyes kereskedőcégek a helyzettel visszaélve plusz áremeléseket vezettek be. A kormány a helyzet kezelésére egyes alapélelmiszereknél, valamint az üzemanyagoknál ársapkát alkalmazott.. Az infláció Európa többi tagállamában is komoly problémát jelent. A jegybank jó ideje nem látott kamatemeléssel kezelte a helyzetet, egészen 13 százalékig vitte fel az irányadó kamat mértékét. Az előrejelzések szerint 2023-ban enyhülni fog az infláció, év elején tetőzhet, 2024 végére pedig 4-5 százalék körüli szintre fog mérséklődni.

4. 430 forintos euró

A gazdasági helyzet a forint árfolyamára is hatással van. Emlékezetes, az euró március 7-én, a háború kitörését követően lépte át a 400 forintos lélektani határt, épp ugyanazon a napon a TTF holland tőzsdén 80 százalékkal, egészen 164 euróig szökött fel a gáz ára. Már ez is sokkoló lehetett, de még messze nem volt vége. Október 12-én a forint olyan szintre gyengült, hogy az euró árfolyam elérte 430-as szintet. A forint gyengülését nyilvánvalóan számos tényező, elsősorban az energiaárak drasztikus emelkedése befolyásolta. A magyar fizetőeszköz december 13-án, közvetlenül az EU-s pénzekkel kapcsolatos megállapodást követően mért közel 10 egységnyi erősödése azt jelzi, hogy a Magyarország és az Európai Unió vezetése közt fennálló viták, és az uniós források visszatartása is komoly szerepet játszottak az elmúlt évben tapasztalt gyengélkedésben.

5. A Fidesz-KDNP negyedszerre nyert választást kétharmados többséggel

Az április 3-án rendezett magyarországi parlamenti választáson zsinórban negyedszerre kétharmados győzelmet ért el a Fidesz-KDNP pártszövetség. A  győzelem mértékét jól érzékelteti, hogy rekordközeli, 70,21 %-os választói részvétel mellett minden eddiginél több, több mint 3 millió listás voksot kaptak, az egyéni választókörzetek közül 87-ben nyertek jelöltjeik, ezzel pedig 135 képviselői helyet nyertek el az új Országgyűlésben. A hatpárti ellenzéki összefogás szavazatai a kétmilliót sem érték el, és összesen 19 egyéni választókerületet tudtak elhozni. A választási eredmény sokakat meglepett. Leginkább talán a kampányban meglepő magabiztossággal megszólaló baloldali politikusokat, és a pártjaikhoz valamilyen szinten köthető, a baloldali összefogás támogatottságát jelentősen túlmérő kutatóintézeteket. A kormánypárti győzelem ilyen mértékére azonban valószínűleg még a Fidesz-KDNP legoptimistább politikusai sem számítottak.

A kormánypártok azóta is többséget tudhatnak magukénak, ezt mutatja az is, hogy rengeteg helyen nyertek az idei időközi választásokon.

6. Amerikai kampánypénzek az ellenzéknél

A Nemzeti Információs Központ novemberben feloldotta a baloldal külföldi finanszírozásáról szóló jelentés titkosítását, és kiderült, hogy a korábban gyanítottnál jóval nagyobb összegekről van szó. Kiderült, hogy az Action for Democracy (AD) elnevezésű amerikai szervezet összesen 1.848.603.106 forint támogatást utalt az ellenzék miniszterenök-jelöltje, Márki-Zay Péter mozgalma, a Mindenki Magyarországa számlájára. Ebből az összegből az MMM március-július között mintegy 1,4 milliárd forintot fizetett ki a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdat csoportnak. (A DatAdat GmbH 1,411 millió forintot, a DatAdat Professional Kft. 11,7 millió forintot, a Datapraxis OÜ 1,4 millió forintot kapott.) A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 1,8 milliárd forintján túl az Oraculum 2020 Kft. is kapott 1 milliárd forintot. Az Oraculum 2020 Kft. az EzaLényeg.hu baloldali propagandaportál mögött álló cég. Az Action for Democracy nevű, az amerikai baloldali politikai körökhöz köthető szervezet egyik vezetője Korányi Dávid, Karácsony Gergely volt tanácsadója. Korányi korábban kijelentette, hogy az összeget többezres nagyságrendű, kizárólag magyar mikroadománkból gyűjtötték össze, ám később kiderült, az adománygyűjtő honlapon összesen 11 (!) adományozó utalt, eszerint biztosan nem mikroméretű adományt. Ráadásul az honlapon semmilyen módon nem kellett igazolni a magyar állampolgárságot, azaz nem volt feltétele az adakozásnak. Korányi egyébként még egy korábbi, a 2018-as magyar választás előtt született írásban kifejtette, hogy a nyugati beavatkozás kritikus fontosságú az „esélyek kiegyenlítésében” Magyarországon. Mindemellett az Action for Democracy egyértelműen kifejezte, milyen céljai vannak, ezek közt pedig olyanok szerepelnek mint például a „kultúra megváltoztatása” hazánkban.

7. A magyar labdarúgó-válogatott hazai pályán 1:0-ra idegenben pedig 4:0-ra verte meg az angolt, és idegenben legyőzte Németországot is.

A magyar labdarúgó-válogatott Marco Rossi irányításával idén a Nemzetek Ligája legmagasabb szintjén, az A divízió legnehezebb csoportjában szerepelt az olasz, az angol és a német válogatott ellen. A regnáló Európa-bajnok, az Eb-ezüstérmes és a 2014-es világbajnok mind a világ legjobbjai közt szerepelnek. A világranglistán az olaszoktól és az angoloktól is legalább harminc hellyel vagyunk lemaradva, nemzeti csapatunk azonban kiváló teljesítménnyel második lett a csoportban, ezzel elérve, hogy jövőre is az A-ligában szerepelhet, és az első kalapból várhatta a 2024-es Európa-bajnokság selejtezőcsoportjainak sorsolását. Ezt az eredményt ráadásul úgy sikerült elérni, hogy oda-vissza megverték az angol csapatot, idegenben pedig a szivárványos színeket is képviselő németeket is.

Ez utóbbira tétmeccsen legutóbb a Puskás vezette Aranycsapat volt képes. A győzelmek közül kiemelkedik az angol válogatott ellen a wolwerhamptoni stadionban 4:0-ra megnyert mérkőzés. Emlékezetes, a meccs elején az angol szurkolók kifütyülték a magyar himnuszt. Marco Rossi csapata azonban nem ijedt meg, és a kétszer is betaláló Sallai Roland, Nagy Zsolt és Gazdag Dániel góljaival lesöpörte a pályáról az angolokat. A meccset követően a csapatkapitány, Szalai Ádám Orbán Viktort is meghívta az öltözőbe ünnepelni. A válogatottságtól a németek elleni találkozóval visszavonuló csapatkapitány Szalai Ádám búcsúzóul egy különleges győztes gólt szerzett. 

8. Elhunyt II. Erzsébet brit királynő

Egy 96 éves embernél természetesen lehet számítani arra, hogy az élete véget ér, Erzsébet királynő esetében azonban kicsit más a helyzet. A brit uralkodó, aki 1926 április 21-én született, és idén szeptember 8-án hunyt el,

II. Erzsébet 1952-ben lépett trónra, és összesen 70 évig és 214 napig uralkodott. Ezzel ő volt a leghosszabb ideig regnáló brit uralkodó, a és a 14. Lajos után a második leghosszabb ideig regnálsó európai uralkodó, egyben a világ leghosszabb ideig uralkodó királynője. Ez idő alatt 15 brit miniszterelnököt nevezett ki, Winston Chuchilltől Liz Truss-ig.Utóda fia, Károly, akit III. Károly néven koronáztak meg. 

9. Fradi megnyeri az El-csoportját

Stílszerűen – és időrendben is – a kilencedik pontunk a IX. kerületi örökös magyar bajnokcsapat, a Ferencváros idei Európa-liga szereplése. Labdarúgó-válogatottunk mellett a Fradi is kiváló eredményeket ért el idén. Az Egyesület itthon legyőzte Trabzonsport és a Crvena zvezda csapatát, majd idegenben nyert, hazai pályán pedig döntetlen játszott a Monaco együttesével, ezzel megnyerte az Európa-liga H csoportját, és tavasszal az egyenes kieséses szakaszban küzdhet a továbbjutásért. A Ferencváros az Európa-liga nyolcaddöntőjében a Bajnokok-Ligájából kieső csapatok és az EL csoportmásodikok párharcainak győztesei közül kap majd ellenfelet. A magyar bajnok a továbbjutásért akár olyan topcsapatok valamelyikével is szembe kerülhet, mit az FC Barcelona, a Manchester United, és az Ajax együttesei. A Ferencváros a sikeres El-szerepléssel eddig is óriási összeget, 8 millió 954 ezer eurót (3,7 milliárd forintot) keresett, de a továbbjutás esetén ez az összeg még növekedhet. Mindemellett a magyar labdarúgás szempontjából is kiemelt jelentőségű a zöld-fehérek sikere, hiszen ennek eredményeként Magyarország UEFA-koefficiense is javult, a korábbi 28. helyről a 24. pozícióba került. 

10. A Katargate-ügy; óriási korrupciós botrány az Európai Parlamentben

Decemberben kirobbant az európai Unió eddigi legnagyobb korrupciós botránya. Belgiumban egy rendőrségi razzia keretében őrizetbe vették és vizsgálati fogságba helyezték Eva Kaili,  görög szocialista európai parlamenti képviselő, az EP alelnökét és további három gyanúsítottat, köztük a görög politikus élettársát, Francesco Giorgit. A rendőrség emellett  1,5 millió euró készpénzt, valamint mobiltelefonokat és számítógépeket foglalt le. Giorgi, aki egy belga szocialista EP-képviselő asszisztense később beismerő vallomást tett, és elmondta, hogy tagja volt egy az EP-ben Katar és Marokkó érdekeit érvényesíteni próbáló lobbiszervezetnek. Az ügyészség gyanúja szerint egy szervezett csoport úgy próbálta befolyásolni az EP egyes döntéseit, hogy az a a két említett állam érdekeit szolgálja. Azóta kiderült az is, hogy az ügyben legalább hatvan európai politikus érintett, többségük a szocialista és a néppárti frakció tagja. az EP alapos kivizsgálást ígért és felfüggesztette Kaili alelnökségét. A politikus azóta szintén beismerő vallomást tett. A Katargate-ügyhöz egyébként a fél európai baloldalnak köze van.

Nyitókép: Mandiner illusztráció