Chris Maroshegyi ma közösen vezeti a Márki-Zay Péter mozgalmát többmilliárd forinttal megsegítő, Action for Democracy nevű NGO-t Korányi Dáviddal. Egy közös cikkükben ők már 2016-ban is az 1956-os szabadságharcot, illetve az „esélyek kiegyenlítése érdekében” a nyugati beavatkozás szükségességét emlegették az Orbán-kormánnyal kapcsolatban.
Lényegében az 1956-os szabadságharcosokhoz hasonlította az Orbán-kormánnyal szemben fellépő magyarokat, illetve a hazai ellenzéket Korányi Dávid és Chris Maroshegyi egy 2016-os cikkben, amely az Atlantic Council nevű nemzetközi NGO felületén jelent meg. Korányi és Maroshegyi idén a baloldal, pontosabban Márki-Zay Péterék kampányát és egyéb szervezeteket mintegy három milliárd forinttal megtámogató Action for Democracy vezetőségében tűnt fel. A Magyarország nacionalista bolsevizmusba süllyed című egykori opuszukban azonban már évekkel ezelőtt világossá tették: nem túl nagy rajongói a polgári kormánynak, ellenben egy „teljes mértékben működő demokrácia támogatására” szólították fel a nyugati világot. Úgy látták, a Nyugat 1956-ban nem tudott segíteni a magyar ellenállóknak, szerintük ez ma (vagyis 2016-ban) lehetséges.
Elismerték, a szerintük szükséges változás kiharcolása elsősorban a magyar állampolgárok felelőssége, ám
továbbá abban, hogy megnyissák a változás lehetőségét a 2018-as választásokon.
Az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak életben kell tartania a reményt a civil társadalomban, fejtegették. Azóta ugyebár két kétharmados győzelmet is behúzott a Fidesz-KDNP, ám a jelek szerint Maroshegyiék később sem adták fel.
A Kontra ugyanakkor egy cikkében felidézte azt is, hogy a kvázi Soros György egyik ernyőszervezeteként funkcionáló European Council on Foreign Relations honlapján 2018 áprilisában – szintén közös cikkben – Korányiék már arról írtak, hogy az Európai Uniónak meg kell büntetnie Magyarországot. „Orbánt a Fidesz által erősen leuralt médiatérben és egy rendkívül igazságtalan választási rendszerben választották újra” – adtak helyzetértékelést a választást követően.
A parlament honlapján elérhető, a titkosszolgálatok által készített, minap nyilvánosságra hozott jelentés szerint Maroshegyinek 2014 júniusa és 2020 júliusa között a washingtoni Albright Stonebridge Group (ASG) munkatársaként kiemelt feladata volt, hogy Magyarországgal, illetve a jogállamisággal, a vitás kérdésekkel foglalkozzon, s ebben a minőségében közvetlenül dolgozott együtt Victoria Nulanddal, a hazánkkal nem igazán szimpatizáló volt európai és eurázsiai ügyekért felelős egykori államtitkár-helyettessel.
A jelentés szerint az ASG 2009-ben jött létre a The Albright Group és a Stonebridge International által 2001-ben alapított nemzetközi tanácsadó cégek egyesülésével, tavaly pedig
Ebből következik, hogy a szervezetnek alighanem van némi befolyása az Egyesült Államok vezetésére.
Az ASG partnere a Transatlantic Democracy Working Group (TDWG) nevű, korábbi magas rangú kormányzati tisztviselőkből, nemzetbiztonsági szakértőkből, hitéleti vezetőkből, tudósokból, valamint az emberi jogi és demokrácia-közösség képviselőiből álló szervezet is. A baloldal amerikai támogatásának részleteit és hátterét feldolgozó jelentés szerint a kulcsfontosságú NATO- és EU-országokban tapasztalható demokratikus erózió miatt az amerikai érdekelt felek és a nyilvánosság tájékoztatásával arra törekednek, hogy a „transzatlanti szövetség egyik alapvető értékét helyezzék előtérbe, a biztonságot mint demokratikus alapjogot”.
Fontos adalék, hogy
s részben az Albright Group finanszírozta. Legalábbis a már citált titkosszolgálati dokumentum szerint. Egy nyilatkozatában a hódmezővásárhelyi polgármester kitért arra, hogy emlékei szerint ezen az adománygyűjtő úton találkozott először Korányival, aki egyébként 2019-től Karácsony Gergely mellett dolgozott főtanácsadóként a Főpolgármesteri Hivatalban, korábban azonban Bajnai Gordon volt kormányfő egyik közeli bizalmasa, munkatársa is volt.
Brüsszel nem tűri az ellenvéleményt, önkényuralmi módszereket alkalmaz – itt a REAKCIÓ GFG-vel!
Háború, katari foci vb és amerikai kampányfinanszírozás a baloldalnak. Heti hírmagyarázat és világmegfejtés, ezúttal G. Fodor Gáborral, Szilvay Gergellyel és Kacsoh Dániellel.
Nyitókép: Bajnai Gordon miniszterelnök Korányi Dávid kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkárral a Capitolium előtt 2009-ben (MTI/Beliczay László)
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
November elseje az 1956-os forradalom és szabadságharc fontos napja volt.
A magát oknyomozó portálként definiáló szervezet elismeri, hogy a finanszírozása nem egyszerűen áttekinthető, de attól még szerintük átlátható az Átlátszó.
Pulitzer József, a magyar származású sajtómágnás Makóról indulva jutott el a világ tetejére, és hagyott maradandó nyomot az amerikai újságírás és politika történetében. Sorozatunkban az ő életútját mutatjuk be, és hogy miként vált a sajtó hatalmi tényezővé az Egyesült Államokban. A pulitzeri út I. rész.
A miniszterelnök úgy beszélt ’56-ról, hogy rávezessen bennünket a mára.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
