A német baloldali média hónapokig terjesztette az NGO-pénzből finanszírozott hazugságot, az AfD betiltását készítették elő

A Die Welt részletes elemzésben mutatta be, miként vált egyetlen, gyenge lábakon álló állítás a teljes német nyilvánosságot meghatározó narratívává. A baloldali médiatér szinte egységesen állt rá arra a történetre, amely szerint egy potsdami találkozón jobboldali szereplők, köztük AfD-politikusok egy „mestertervet” vitattak meg, amely német állampolgárok tömeges kitoloncolását célozta.

A történet alapját a Correctiv nevű, részben állami forrásokból működő NGO jelentése adta. A beszámoló megjelenése után a közszolgálati és más meghatározó médiumok gyorsan átvették az állításokat, sok esetben anélkül, hogy azok valóságtartalmát érdemben ellenőrizték volna. A Die Welt szerint ez a folyamat példátlan gyorsasággal alakította át a közbeszédet.

A baloldali média által gerjesztett pánik

A cikk szerint a történet egyik kulcseleme az volt, ahogyan a közvéleményt befolyásolták. A Tagesschau például egy olyan közvélemény-kutatást rendelt meg, amelyben a résztvevőket egy nem bizonyított állítással szembesítették, majd arról kérdezték őket, mennyire félnek ettől. 

Más médiumok is hasonló módon jártak el, utcai interjúkban és riportokban kész tényként kezelve az állítólagos „deportálási terveket”. A Die Welt szerint ez a gyakorlat hozzájárult ahhoz, hogy a történet gyorsan széles körű társadalmi reakciókat váltson ki, beleértve tüntetések szervezését és politikai követelések megfogalmazását is.

A lap kiemeli, hogy még kormánytagok is olyan történelmi párhuzamokat vontak, amelyek jelentősen felerősítették a helyzet súlyosságát, miközben a történet alapjai nem voltak kellően alátámasztva.

A baloldali narratíva összeomlása

A Die Welt beszámolója szerint idővel egyre több kérdés merült fel a történet hitelességével kapcsolatban. A fordulópontot a berlini bíróság döntése jelentette, amely egyértelműen kimondta, hogy a potsdami találkozón nem esett szó német állampolgárok kényszerű kitelepítéséről.

A Die Welt külön kiemeli, hogy a történet még a megkérdőjelezése után is jelentős támogatást kapott a médiában. A Correctivet díjakkal ismerték el, miközben az állítások megalapozottságával kapcsolatban egyre komolyabb kétségek merültek fel. A botrány egyik legfontosabb következménye, hogy rávilágított a médiarendszer működésének problémáira. A lap szerint a baloldali médiatérben szinte teljesen hiányzott az a kritikus hozzáállás, amely a hasonló jelentőségű állítások esetében elvárható lenne.

Miközben a történet alapjai mára megdőltek, a felelősség kérdése továbbra is nyitott. A német médiában kevés szó esik arról, hogy miként történhetett meg egy ilyen mértékű kollektív tévedés. A párhuzam más országokkal szinte magától értetődő. A politikai célokat szolgáló médiakampányok és a valóság határán mozgó narratívák nem egyedi jelenségek, és a Die Welt által feltárt eset jól mutatja, milyen következményekkel járhat, ha ezek ellen nem működnek megfelelő kontrollmechanizmusok.

Nyitókép: INA FASSBENDER / AFP