Henry Nowak-ügy: miért az áldozatot és nem az elkövetőt bilincselte meg a brit rendőrség?

Az elmúlt hetekben bejárta az angol nyelvű sajtót a tizennyolc esztendős Henry Nowak története, akit halálosan megkéselt a huszonhárom esztendős indiai Vickrum Digwa egy utcai összeszólalkozást követően. Az eset Southhamptonban történt még decemberben, de a történet csak a tárgyalás megkezdése után kapott nagy nyilvánosságot. A helyszínelő rendőrök megbilincselték a megkéselt tizennyolc esztendős fiút, miután a támadó rasszizmussal vádolta. Nowak a bíróságon bemutatott jegyzőkönyv szerint annyit mondott: „Nem kapok levegőt.” Majd összeesett. Ekkor jöttek rá a rendőrök, hogy a fiúnak szúrt sebei vannak, levették róla a bilincset és megpróbálták újraéleszteni, sikertelenül. 

Az ügy most azért keltett feltűnést, mert megkezdődött a tárgyalás és jobboldali influenszerek felkapták a történetet, amelynek részletei korábban nem voltak ismertek. Az eset egy olyan elhagyott és „rossz környéken” történt, ahol nincsenek kamerák, és senki nem lépett elő szemtanúként, hogy látta volna mi is történt pontosan. Így a tényeket négy forrásból lehet összerakni: az áldozat mobiltelefonjával készített videókból, az elkövető vallomásából, a tanúk vallomásából, akik nem látták az esett, de hallották Nowak segélykiáltásait, és a testkamerás helyszínelő rendőrök beszámolóiból. 

Miért bilincselték meg Henry Nowakot?

A Spectator magazin a témában írt cikkében feltette a kérdés, ami a legtöbb embernek eszébe jut a történet olvasása után: 

 „Még, ha elfogadjuk is, hogy éjfélkor nem könnyű kezelni egy utcai verekedést, amikor nem világos, kinek volt igaza – ha egyáltalán volt –, ez mégis kérdéseket vet fel. Ha valaki gyenge és vérzik, az ember azt gondolhatná, hogy letartóztatni őt meglehetősen értelmetlen. Valószínűtlen, hogy messzire jutna, és az elsődleges feladatnak azt kellene tekinteni, hogy kórházba juttassák” – fejtegeti a szerző.  

Az ügyészség által benyújtott bizonyítékok alapján Nowak alkoholszintje a gépjárművezetőknek engedélyezett szint alatt volt. A diák éppen Snapchat videókat küldözgetett a barátainak, mikor hazafelé tartott egy baráti találkozóról, így rögzítve lett a találkozása a támadójával. A fiú telefonjáról előkerült egy videó, amin egy rövid párbeszéd hallható, amin Nowak „rossz embernek” nevezi a vádlottat és felszólítja, hogy mondja, hogy ő rossz ember, aki ezt meg is teszi. Hogy ez után mi hangzott el, és végül miért szúrta meg a vádlott az áldozatot, azt homály fedi. A fiú telefonját később a támadó zsebében találták meg a rendőrök, akiket az elkövető testvére riasztott „rasszista inzultusra” hivatkozva. A gyilkos fegyvert, amely egy 21 centiméteres szikh ünnepi kard volt, a vádlott anyja elvitte a helyszínről és később a család otthonában fedezték fel, amely miatt vádat emelt ellene az ügyészség. 

A védelem állítása szerint vallási célt szolgált, hogy a vádlott a nyílt utcán egy karddal sétálgatott, és a vallomás szerint önvédelemből szúrta le háromszor szemből, háromszor hátulról Nowakot, aki állítása szerint rasszista megjegyzéseket tett rá. A BBC beszámolója szerint a támadásnak nem volt szemtanúja, de a szomszédok hallották, ahogy Nowak azt mondja, hogy megkéselték és haldoklik, mielőtt megpróbált elmenekülni, átmászva a kerítésen. Az ügyészség szerint a támadó ezután „úgy döntött, hogy üldözi kezdi” a fiút és egy ponton elvette a telefonját. 

Az ügy a közösségi oldalakon nagy felháborodást keltett, különösen a rendőrség szerepe a történetben. A hozzászolók nem értették, hogy miért bilincselték meg a fiút, ahelyett, hogy ellátták volna. Ha a videó alapján el is fogadható az az érvelés, hogy Nowak hergelte fel a támadóját, akkor is nehéz lenne az esküdtszéket meggyőzni arról, hogy önvédelem történt. A vádlott állítja, hogy Nowak ütött először, de erre csak az ő vallomása a bizonyíték. Az ügyre rárak egy külön szociológiai réteget, hogy a vádlott és az áldozat is bevándorló hátterű, a vádlott indiai, az áldozat pedig lengyel. 

A szelektív rendfenntartás

Az elmúlt években egyre több olyan történetről lehetett hallani, ahol a rendőrök nem léptek fel egy bűnöző ellen, mert attól tartottak, hogy rasszistának fogják őket bélyegezni. Másrészt, ha valakirő rasszista motivációt feltételeztek, akkor az indokoltnál keményebben léptek fel. Az erőszakos bűnözők esetében gyakran a „nehéz háttérre” hivatkozva enyhe büntetést adnak a bírók, míg a „priviligizáltnak” tekintett angolok indokolatlanul szigorú büntetéseket kapnak: ilyen volt például Lucy Conolly esete, akit egy rasszista poszt miatt börtönbüntetésre ítéltek. 

A 2017-es manchesteri robbantásnál is arról vallott az egyik biztonsági őr, hogy feltűnt neki a támadó gyanús viselkedése, de nem merte jelenteni, mert félt, hogy iszlamofóbiával fogják vádolni. De nem tett semmit a rendőrség a southporti gyilkos esetében sem. A ruandai származású Axel Rudakubanát ugyanis több alkalommal jelentették tanárai, sőt egyszer a buszon egy konyhakéssel a kezében fedezték fel a rendőrök, és ahelyett, hogy letartóztatták volna, szimplán hazavitték. Nem sokkal ezután lemészárolt három kislányt egy táncórán. Másrészt viszont a rendőrség gyorsan cselekedett azokkal szemben, akik rasszista kommenteket posztoltak a közösségi médiában. 

Henry Nowak ügye már elérte a brit parlamentet is: Robert Jenrick, a Nigel Farage vezette Reform egyik képviselője felszólalt a rendőrség kétarcú intézkedései ellen.

Az elmúlt években mélyen megrázta Angliát a pakisztáni erőszakbandák ügye, ahol szintén felmerült, hogy a rendőrség a rasszista vádaktól való félelem miatt nem védte meg az erőszak áldozatait. Azonban egyelőre nem tud betörni a főáramba ez a panasz, a legtöbb eset csak a jobboldali médiában kap teret, és aki mégis felemeli a szavát azokat gyakran szintén rasszistának minősítik. Azonban ha nem néznek szembe a szelektív igazságszolgáltatás problémájával, annak súlyos társadalmi következményei lehetnek.

Nyitókép: Police handout

***