Az emberek a Nyugaton már nem hisznek abban, hogy a politikusok képesek megoldani a társadalom problémáit, miközben a multikuturalizmus újra törzsekre bontja az országokat, ami a többségben félelmet kelt. Mindez könnyen polgárháborúhoz vezethet – mondta David Betz a Mandinernek adott interjúban.
David Betz, a londoni King’s College professzora, akinek kutatási területe a polgárháborúk, felkelések története és háttere, valamint az azokhoz vezető politikai és szociológiai változások vizsgálata. A szakértő az MCC meghívására érkezett Budapestre, ahol az előadása előtt beszélgettünk vele.
A professzor az elmúlt hónapokban több népszerű podcast vendége volt, amelyekben arról beszélt, hogy ma az a stratégiai realitás a Nyugaton, hogy az elsődleges biztonsági fenyegetés nem kívülről, hanem belülről érkezik. David Betz szerint a téma azért vált ilyen népszerűvé, mert a nyugati világban egyre többen érzik azt, hogy valami komoly baj van, és olyan társadalmi jelenségeket tapasztalnak az emberek, amelyek fenyegetően hatnak rájuk. Azonban sokan nem merik ezt megfogalmazni, mert „nem udvarias” ilyet tenni.
Betz elmondta: hatalmas irodalma van, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy polgárháború robbanjon ki egy adott államban, és ezek közül a feltételek között sok már most teljesül egyes nyugati országokban. A polgárháborúkkal kapcsolatos irodalom legmeghatározóbb szerzője Barbara F. Walter, aki három konkrét feltételről ír Polgárháborúk és hogyan előzzük meg őket? című művében.
Ez a három feltétel:
David Betz szerint a társadalmi felbolydulás és egy potenciális polgárháború egyik fő jellemzője, hogy egy társadalom élesen különálló politikai táborokra oszlik fel. Ezek a táborok gyakran etnikai alapúak. Ez abban nyilvánul meg, hogy az emberek az alapján alakítják ki a véleményüket, hogy mit mond az ő táboruk, és nem pedig ők jutnak saját konklúzióra. „Ez a társadalom rossz egészségi állapotának és a konfliktusok kitörésére való hajlamosságának jele” – mondta Betz.
Egy másik tényező a „leértékelődés érzése”.
„Ez arra a társadalmi állapotra utal, amikor a domináns kulturális többség úgy érzi, hogy helyét elfoglalják, vagy kiszorítják a saját társadalmából.
Mivel a többség aránya az egészhez képest jelentősen csökken. Így ebben a helyzetben a korábban domináns többség azt látja és attól tart, hogy a társadalom szabályai, működési rendszere, nyelve, kulturális ideáljai, főbb értékei, amelyeket korábban ő állapított meg, felváltásra kerülnek vagy háttérbe szorulnak az új csoportok által, amelyek más nyelvet, más ideálokat, más értékeket képviselnek” – mondta a professzor.
Itt jön képbe a multikulturalizmus problémája. A szakértő szerint a multikulturalizmus egy elit projekt, ami létrehozza a „leértékelődés” érzését a többségi társadalom számára. Ez az akadémikus megfogalmazása annak, amit a közbeszédben „felcserélésnek” neveznek. Elmondta a „nagy felcserélés” elméletét korábban mindenki konspirációs elméletnek tartotta, amely a szélre pozícionálja azt, aki beszél róla.
„De őszintén szólva, szerintem ez a domináns narratíva a legtöbb nyugat-európai állam fehér többségében, akik úgy érzik, hogy fenyegeti őket az országukban a demográfiában bekövetkező nagyon gyors változás, ami egyértelműen következményekkel jár mind a politikájuk működése, mind a társadalmuk minden szinten való működése szempontjából” – magyarázta David Betz, aki hozzátette: a többség azt érezheti, hogy cselekednie kell, és meg kell akadályoznia a változásokat.
A harmadik feltétel a bizalom elvesztése azzal kapcsolatban, hogy a politikai meg tudja oldani a problémákat. Ezt hívják „legitimitás válságnak”.
„A legitimitás minden demokratikus társadalom működésének központi eleme. A legitimitás tehát rendkívül fontos: ha a társadalomban magas a bizalom, akkor a kormányzás költségei jelentősen csökkennek. Mert ha az emberek legitimnek tartják a rendszert, akkor nagy ösztönzéssel fogadják el a politikai döntéseket, még akkor is, ha személyesen nem értenek egyet velük, és más politikai megoldást részesítenének előnyben. Ha legitimnek tartják a rendszert, akkor hajlamosak elfogadni azt. Ha nem tartják legitimnek a rendszert, akkor csak akkor hajlamosak elfogadni azt, ha figyelik őket vagy kényszerítik őket.” A professzor elmondta: a felmérések szerint a nyugati országokban folyamatosan csökken a bizalom a kormányzatok iránt.
Például a brit parlament által a politikai intézményekbe vetett bizalomról készített tanulmányban a brit lakosság csupán 12%-a értett egyet azzal az állítással, hogy a politikusok alapvetően megbízhatóak. A szakértő szerint ez a folyamat nagyjából 30 éve zajlik.
A professzor szerint az egyik legfontosabb tényező, amely megakadályozza a polgárháborús helyzet kialakulását az a jólét. „A pénz nagyon-nagyon fontos ebben a történetben. Ha gazdag a társadalom az nagyon sok bajt eltakar” – jelentette ki, mert ha az emberek materiálisan elégedettek, akkor ez leköti a figyelmüket.
„A probléma az, hogy a legtöbb nyugati társadalom, amelynek már két évszázados története van a viszonylagos gazdagságban, most gyorsan kezdi elveszíteni gazdagságát”
– magyarázta a szakértő.
Egy másik faktor, ami hagyományosan visszatartotta a polgárháborút például az Egyesült Királyságban az-az „engedelmesség kultúrája”, ahol jó kormányzathoz szoktak hozzá, aminek illik engedelmeskedni. Ez a homogén társadalmak sajátja.
A szakértő elmondta: a viszonylag homogén társadalmakban sok minden közös, ami arra készteti az embereket, hogy másokért áldozatot hozzanak. Ha azonban a társadalom heterogénné válik, sokkal nehezebb az emberek közös identitásérzékére, lojalitására, áldozatkészségére, kompromisszumkészségére stb. hatni. Éppen ezért a homogén társadalmak viszonylag jól képesek kezelni a zavargásokat.
A harmadik tényező, amely csökkenti a polgárháború kialakulásának esélyét, az, ha van egy nagyon egységes és nagyon kompetens elit. Ez jellemezte nagyon sokáig a brit vezetést – mondta a professzor, aki szerint általános inkompetencia jellemezi a nyugati politikusokat.
„Nincs Churchillünk, Wellingtonunk, Bismarckunk vagy hasonló személyiségünk, és egyikük sem él már, és úgy tűnik, hogy a láthatáron sincs ilyen. Általánosságban elmondható, hogy a közszférában és az elit körökben a helyzet sokkal inkább Róma hanyatlására és a rossz császárok korszakára emlékeztet”
– jelentette ki David Betz.
Az elit széthullik, és dezertőrök jellennek meg, akiknek legkiemelkedőbb alakja Donald Trump, aki maga is az elit tagja volt, de szembe megy azzal. Európai példaként említette Marine le Pent, és szerinte felbukkanhatnak ilyen alakok Németországban is.
Betz elmondta: minden konfliktus teljesen egyedi, meg lehet állapítani bizonyos hasonlóságokat, de nagyon nehéz megjósolni, hogy mi az, ami végül valóban kirobbantja a polgárháborút, a szikra, ami lángba borít egy nemzetet.
A szakértő Anglia példájával illusztrálta, hogyan is nézne ki egy modern polgárháború. A feltételek adottak, a kérdés mindig az, hogy mikor dönt úgy egy nép, hogy tüntetés helyet drasztikusabb megoldást keres.
„A felmérések szerint a legtöbb nyugati országban a leggyakoribb politikai attitűd már nem a bal- vagy jobboldaliság, hanem az a meggyőződés, hogy a szavazásnak nincs jelentősége”
– mondta a professzor, aki szerint az emberek többsége már úgy gondolja, hogy a politikusok nem foglalkoznak azzal, hogy ők mit szeretnének.
„Nyilvánvaló, hogy a törvény túllépéséhez valamilyen sérelemre van szükség. Elég dühösnek kell lenni. És sok minden miatt lehet dühös az ember. Gondolhatja például, hogy a diákhiteleknek rosszak a feltélei, az átlagbérek túl alacsonyak, vagy az egészségügyi rendszer minősége nem felel meg az elvárásainak. Ezek normális bosszúságok vagy problémák egy társadalmon belül.”
„De ahhoz, hogy az embereket valóban a törvény határain túlra kényszerítsék, valami súlyosan megsebző dologra van szükség” – mondta Betz. Ez Angliában teljesül és ez nem más, mint a nemi erőszak bandák ügye.
„250 ezer és egymillió közötti fiatal, többnyire fehér, munkásosztálybeli lányt nem csak egyszer, hanem többször is megerőszakoltak, gyakran erősen faji indíttatásból. És ez a kormányok, a rendőrség és a szociális szolgálatok felügyelete alatt történt, akik elfordították a fejüket. Valójában nemcsak elfordították a fejüket, hanem démonizálták a megtámadott lányokat. Szerintem ez jelzi a multikulturalizmus alapvető tézisének olyan mértékű megsérülését, amelyből már nem lehet felépülni. Ez lényegében megölte az egész progresszív elképzelést egy működő, szivárványos, boldog multikulturális társadalomról.”
A szakértő szerint ez bőven elég egy polgárháborús helyzethez. Jöhetnek újabb gyilkosságok, újabb leleplezések, amelyek szerinte elkerülhetetlenek. Ekkor egy több lépcsős folyamat indul:
A szakértő szerint egy ilyen konfliktus minél tovább tart, annál rosszabb lesz.
„De szerintem ésszerűen számíthatunk olyan nagyságrendű áldozatokra, ami mondjuk kétszer annyi, mint az észak-írországi konfliktus csúcspontján” – tette hozzá.
Amerikában az elmúlt években sokan beszéltek polgárháborús hangulatról. Betz azonban óvatosan fogalmazott. A szakértő Charlie Kirk meggyilkolásával kapcsolatban elmondta: előfordulhat, hogy gyújtópontot jelent a merénylet, de eddig leginkább ahhoz vezetett, hogy tisztázta a felek álláspontját.
„Ha korábban nem voltál biztos abban, hogy valaki melyik oldalon áll, a Charlie Kirkre adott reakciójuk nagyon egyértelművé tette ezt számodra”
– jelentette ki a szakértő.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nem vagyok jós, de félek. Szerintem káosz és belháborúk után Európa különböző civilizációjú szigetekre bomlik szét.” Tatár György vallásfilozófust kérdeztük civilizációnk jelenéről és jövőjéről.
***
David Betz a Tiggernometry című podcastben:
Több mint tízszeresére ugrott a „polgárháború” említése az X közösségi oldalon Charlie Kirk jobboldali aktivista halálát követően.
Azonnali cselekvésre szólították fel Trumpot.
Több tízezren tüntettek Londonban az illegális bevándorlás és a kormány politikája ellen. Későn.
Idén már több tízezeren érkeztek.
A rasszista botrány beárnyékolja a Liverpool magyar üdvöskéjének nagy napját.
Politikai eszközökkel támadják Magyarországot.
A Gondosóra az elmúlt években több mint 70 ezer alkalommal mentett életet, és több mint 660 ezer esetben nyújtott általános segítséget a hétköznapokban.
Juhász Ferenc szerint a volt vezérkari főnöknek fegyvertartási engedélye lehetett, viselési viszont valószínűleg nem.
