Churchilltől Liz Trussig: 15 miniszterelnököt nevezett ki II. Erzsébet

II. Erzsébet 1952-ben lett Nagy-Britannia királynője, miután édesapja, VI. György király relatíve fiatalon elhunyt.

A 2. világháborút szövetségeseivel megnyerő brit kormányfő – aki politikai és katonai pályafutását még az előző századfordulós búr háborúkban kezdte, ekkor más második alkalommal töltötte be ezt a tisztséget, 1951 és 1955 között. 

Utóda Anthony Eden volt, aki az 1956-os szuezi válság és magyarországi forradalom idején volt a Downing Street lakója. 1957-ben Harold Macmillan, 1963-ban Alec Douglas-Home lett miniszterelnök – a konzervatív országvezetők sora 1964-ben ért aztán véget.

Ekkor lett a munkáspárti Harold Wilson Nagy-Britannia miniszterelnöke, aki a hatvanas-hetvenes évek balra forduló közhangulatában két részletben összesen 10 évig vezette az országot. Közben, 1970 és 1974 között Edward Heath konzervatív kormánya volt hatalmon - Heath volt az, aki bevitte Nagy-Britanniát az európai közösségbe, a későbbi EU-ba. 1976 és 1979 között egy már egy fokozódó válságidőszakban a munkáspárti James Callaghan volt a brit miniszterelnök.

Korszakhatárt jelentett aztán 1979, amikor

Thatcher a falklandi háborún, a balos szakszervezetek agresszív sztrájkjain és a Nyugat által megnyert hidegháborún vezette keresztül hazáját, míg végül egy tory palotaforradalom 1990-ben félreállította őt 11 évnyi kormányzás után. Utóda John Major lett, aki még hét évig tudott konzervatív kormányzást folytatni, miközben a közhangulat újra a toryk ellen fordult.

A királynő és miniszterelnökei

Új korszakot nyitott viszont 1997-ben Tony Blair, aki a harmadikutasnak nevezett, immár piacpárti baloldali nézeteivel, egy új nemzedék bevonásával megkezdte a Munkáspárt tartós kormányzását, miközben London a minden korábbinál kiterjedtebb globalizáció egyik fővárosává növekedett. Blair 10 évig volt hatalmon, majd Gordon Brown következett: a mogorva skót még három évig tudta hatalmon tartani a Munkáspártot.

David Cameron 2010-től a liberálisokkal koalíciózva kezdte kormányzását, majd 2015-ben egypárti többséget szerzett. A Brexit-népszavazást viszont, mint ismeretes, elbukta: a kilépés melletti többség kialakulása miatt lemondott pozíciójáról. Utóda, Theresa May három évig küszködött a Brexit levezénylésével, végső siker nélkül, úgy, hogy közben még egy általa kezdeményezett parlamenti választás során még el is veszett a konzervatívok többsége. 

2019-ben a toryk Boris Johnsonra váltottak át. A különös személyiségű Johnson lezárta a Brexit-tárgyalásokat, új és biztos többséget szerzett a konzervatívok számára egy újabb parlamenti választáson, majd neki kellett végigkormányoznia a Covid első két évét: el is kapta súlyos tünetekkel a betegséget, de közben nemzett még két gyermeket is, majd egyre sokasodó botrányaiba végül 2022 nyarán belebukott. 

Utódát a Konzervatív Párt tagsága szeptember elejére választotta ki: Liz Truss lett Nagy-Britannia következő miniszterelnöke.

A pályáját még a Liberális Demokraták színeiben kezdő

– kedden viszont II. Erzsébethez vezetett az útja, hogy átvegye a szigetország vezetését.

Ahhoz az Erzsébethez, aki egykor, fiatal királynőként még Churchillt fogadta audienciáján.