Több mint tízszer annyi mandátumot szereztek a kormánypártok, mint a baloldal, amely csak a fővárosban tudott felmutatni pár győzelmet.
Az idei utolsó, vasárnapi voksolással együtt 178 településen vagy fővárosi kerületben tartottak idén időközi önkormányzati választásokat az áprilisi országgyűlési választást követően.
Ezeken az esetek döntő többségében független jelöltek indultak és győztek, de természetesen szép számmal akadtak pártjelöltek is az indulók és a nyertesek között. Összeállításunkban ugyanakkor csak a valós pártjelölteket vettük figyelembe, azokat nem, akik valamelyik politikai erő támogatásával, de hivatalosan függetlenként indultak.
Az eredmények alapján futball-nyelven szólva felborult a pálya,
ellenzéki vagy független jelöltekkel szemben.
Ezzel szemben az ellenzék mindössze 5 egyéni képviselői helyet tudott elhódítani és mindössze egyetlen polgármesteri posztot – de azt sem a baloldali összefogás, hanem a Mi Hazánk jelöltje szerezte meg, a Nógrád megyei Cserháthalápon.
Budapesten összesen 14 kerületi szavazást tartottak, egyéni képviselői körzetekben. A főváros az egyetlen pontja az országnak, ahol a baloldal valamelyest meg tudta mutatni a magát,
Még olyan, 2019-ben a baloldal által elhódított városrészekben sem sikerült győzniük, mint az I. kerület vagy éppen Erzsébetváros illetve Józsefváros, de meglepetésszerű volt a most vasárnapi, XX. kerületi vereségük is.
A Fidesz-KDNP a legnagyobb, baloldal felett aratott győzelmét a XVI. kerületben produkálta, ahol jelöltjük 68 százalékkal lett első, míg a DK jelöltje 12 százalékkal harmadik.
A II. kerület választáson ugyanakkor az ellenzéki jelölt 24 százalékot vert rá kormánypárti riválisára.
A legszorosabb küzdelem a két tábor között a XXII. kerületben zajlott, ahol végül mindössze tíz szavazat döntött a Fidesz jelöltjének a javára.
Ezzel együtt
Két olyan kerület volt (IV. és XI.) ahol két körzetben is választást tartottak: Kőbányán az egyik körzetet a baloldal, a másikat a kormánypártok hódították el, míg Újpesten mindkét egyéni képviselői helyet az összellenzéki jelölt vitte el.
Ugyanakkor születtek érdekes eredmények. Etyeken például úgy nyert a Fidesz, hogy a polgármesteri poszt mellett tizennégyen pályáztak a hat egyéni képviselői posztra, ebből hatan a kormánypártok színeiben.
Ugyanez ismétlődött meg – csakhogy ellentétes előjellel – Nagytarcsán, ahol feltehetőleg a korábbi fideszes polgármestert büntették a helyiek. Olyannyira, hogy a kormánypárt nem csak a polgármesteri posztot nem tudta elhódítani, de egyik egyéni jelöltjük sem jutott mandátumhoz a hat fős testületben, ahová csak függetlenek kerültek be.
Nagytarcsa mellett több olyan település is akadt, ahol független jelölt győzte le a kormánypártit, (például Békéscsabán, Kiskőrösön, Alsónánán), de Salgótarjánban például a Mi Hazánk és a Munkáspárt is elindult, mégis az MSZP és a DK támogatásával, hivatalosan függetlenként induló jelölt nyert.
Olyan választást ugyanakkor nem találtunk, ahol összellenzéki jelölt független jelöltet tudott volna legyőzni. Csak fordított esetre volt példa, igaz az Orosházán induló független jelöltet a kormánypártok támogatták.
Nyitókép: szavazás a 2019-es önkormányzati választáson. (Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd)