Brüsszel ismét Magyarországot támadta, ezúttal három külön vitában. Deutsch Tamás az Európai Számvevőszék adataira hivatkozva cáfolta a vádakat, Dömötör Csaba a budapesti békecsúcs kapcsán bírálta a háborúpárti álláspontot, míg több európai képviselő a kémvádakat nevezte politikai lejáratási kísérletnek.
Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén már a közelgő budapesti békecsúcs körül bontakozott ki, amely a tervek szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin elnök részvételével zajlana.
Dömötör Csaba államtitkár szerint ez a vita azért kerül sorra, mert sokakat zavarna, ha Budapesten lenne Trump és Putyin elnök béketárgyalása.
Mint fogalmazott, pár embernek a budapesti helyszínnel van baja, másoknak pedig azzal, hogy nem hívják meg a brüsszeli vezetőket, ugyanakkor világossá tette:
Ha éveken keresztül sértegették az amerikai elnököt, ha éveken keresztül mindenkit szégyenpadra ültettek, aki a békéért állt ki, akkor ne csodálkozzanak, ha nem kapnak meghívót egy béketárgyalásra.
Ezt is ajánljuk a témában
A szlovák miniszterelnök úgy véli, ha az EU valóban békét akar Ukrajnában, akkor a budapesti békecsúcsot akadálytalanul és a lehető leghamarabb meg kellene rendezni.
Dömötör szerint a valódi kérdés az, hogy az európai vezetők akarnak-e egyáltalán békét, mert szerinte nem úgy tűnik. Bírálta Ursula von der Leyent is, aki szerinte a beszédeit mindig a háborús politikának rendeli alá, és
„egy 800 milliárd eurós csomagot akarnak elfogadtatni katonai kiadásokra.”
Az államtitkár emlékeztetett:
Évekkel ezelőtt ebben a házban, amikor a látogatóknak előadásokat tartottak, mindig elmondták, hogy az európai együttműködés legfontosabb vívmánya a béke. Ez így is van. De miért felejtették el?
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, Hölvényi György a vita során élesen bírálta a háborúpárti hangokat. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy miközben „másfél millió halottról beszélgetünk itt elég komfortos környezetben”, az idő minden egyes napja újabb emberéletekbe kerül.
Önök mégis a háború folytatását akarják”
– mondta, hozzátéve, hogy a háború folytatása nem lehet presztízskérdés, és emberéleteket nem válhatnak politikai versengések túszának, a háború végtelenségig való finanszírozása nem stratégia, hanem önámítás és sokaknak persze remek üzlet. Hölvényi szerint a békéről való tárgyalás éppoly bátorságot követel, mint a harc, és Budapest ebben lehetőséget jelenthet.
„Budapest, esély a békére. Nem is a szeretett városom, hanem az esély a lényeg. Ez többet ér minden pártpolitikai számításnál.
A kereszténydemokrata politikus szerint azok, akik bírálják a kezdeményezést, valójában az emberek békevágya ellen politizálnak. Figyelmeztetett:
Európa tönkremehet ebben a háborúban. Az energiaárak elszabadultak, Amerika távolodik, Kína korábban soha nem gondolt területen már rég behagyott minket. Ezért Európa számára a béke a jövő záloga.
Hölvényi hangsúlyozta:
A békevágy nem egyenlő orosz vagy Putyin barátsággal. Önök lehet, hogy háborúzni akarnak, de Európa polgárai biztosan nem. Ki kell lépni a háborús logikából.
A képviselő felszólalása után egy povokatív kérdést is kapott, amelyben a vitapartner arra volt kíváncsi, „ki kezdte ezt a háborút”, és „megvan-e Putyin telefonszáma”. Hölvényi erre nyugodt hangnemben reagált:
A probléma az, hogy nem hallgatta meg, mit mondtam az imént. Az egyetlen kérdés, hogy tudjuk-e megmenteni ezrek, tízezrek életét. A probléma azon van, hogy vagy részt vesz-e a békecsinálásban Európa, vagy sem.
A kereszténydemokrata politikus szerint a valódi tét ma az, hogy van-e valaki, aki képes békét hozni, vagy sem.
A Fidesz európai parlamenti képviselője, László András szerint ma az Európai Unióban eltűntek azok a vezetők, akik valóban békét akarnának. Felszólalásában sorra tette fel a kérdést:
Hol vannak azok, akik Európában békét akarnak, hol vannak azok a vezetők, akiknek megvan az ereje, hogy Európában helyreállítsák a békét?
A képviselő szerint az európai hatalmak vezetői gyengébbek, mint valaha. Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vezetői soha nem voltak ennyire népszerűtlenek. Külön kitért Ursula von der Leyenre, akiről úgy fogalmazott:
Bárki, aki azt gondolja, hogy Ursula von der Leyen tudna tartós békét kitárgyalni Európában? Én nem gondolom.
László András felidézte, hogy több mint három és fél évvel ezelőtt Ursula von der Leyen és Joe Biden győzelmet ígértek Ukrajnának, és azt is, hogy a szankciók nem érintik majd az európai gazdaságokat.
Hát ez rendkívül zavarba ejtő
– mondta, hozzátéve:
Már majdnem húsz szankciós csomagot fogadtunk el, a háború viszont továbbra is dúl. 2023 óta több százezren haltak meg jelentős katonai áttörés nélkül.
A politikus szerint az uniós döntéshozók mindeközben csak több fegyverről, több pénzről és több szankcióról beszélnek, miközben „a brüsszeli elit szabotálja és kigúnyolja” a valódi békét célzó kezdeményezéseket. Kiemelte:
A legfontosabb szövetségünk, az USA viszont végre tárgyalásokat kezdett, csakúgy mint Orbán Viktor miniszterelnök. Az Európai Parlament többsége azonban visszautasítja a diplomáciát. Ezzel súlyosan elárulták az európaiakat.
László András beszédét azzal zárta, hogy Európa jövője a béke helyreállításán múlik:
Az európaiak, az ukránok és az oroszok mind vesztesei ennek a háborúnak. Minél hamarabb véget vetünk neki, annál jobb. Legyen Európa végre ismét nagy, és ez a béke helyreállításával kezdődhet.
Ferenc Viktória, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője személyes hangvételű felszólalásában a háború emberi oldalára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, szeptemberben, amikor szülővárosában, Ungváron a Kálvária temetőben járt, szívszorító látvány fogadta:
Néma csönd, ukrán és magyar elesettek nevei, véget nem érő zászlórengeteg. És csak egy a sok temető közül.
A képviselő felidézte, hogy nincs már olyan család az országban, akinek ne lenne vesztesége, gyásza, amit a közel négy éve tartó háború okozott. Hangsúlyozta, hogy a háború mindenkit érint:
Fiatalok és idősek fizikai és lelki szenvedéseket élnek át. Ukrajna lakossága, közöttük a kárpátaljai magyarok is békére, biztonságra és nyugalomra vágynak.
Ferenc Viktória bírálta az ukrán vezetést, amiért nem hallja meg az emberek békevágyát, és rámutatott:
Mi, magyarok következetesen és kitartóan állunk ki a béke ügye mellett, szembeszállva a háborúpárti erőkkel. A támadások ellenére sziklaszilárdan a mielőbbi tűzszünet és a béketárgyalások mellett foglalunk állást, mellyel emberi életeket menthetünk és megállíthatjuk a szenvedést.
Felszólalását így zárta:
Mielőbb meg kell teremtenünk legalább az esélyt a békére. Ez az Önök kötelessége is. Ne akadályozzák!
A képviselőt ezt követően kérdés is érte Ukrajna uniós csatlakozásáról. Ferenc Viktória válaszában kijelentette:
Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban az a véleményem, hogy ez a kérdés jelenleg nem időszerű, hiszen pont a kárpátaljai magyarok és más nemzeti kisebbségek jogai nincsenek rendezve jelenleg Ukrajnában.
Hangsúlyozta, hogy az uniós tagság előfeltétele a kisebbségi jogok tiszteletben tartása:
Ez az Európai Uniónak az alapdokumentumaiban, a koppenhágai kritériumokban vannak leírva, hogy ez egy elsőszámú feltétel ahhoz, hogy Ukrajna csatlakozásáról beszélhessünk.
Az Európai Számvevőszék legutóbbi éves jelentése is megerősítette, hogy Magyarország szabályosan használja fel az uniós forrásokat – erről beszélt Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője az Európai Parlament plenáris ülésén, a 2024-es számvevőszéki jelentés vitáján.
Deutsch felidézte, hogy 2015 és 2024 között az Európai Számvevőszék az éves jelentéseiben 137 alkalommal tesz említést Magyarországról, ami szerinte azt mutatja, hogy hazánk az uniós tagállamok középmezőnyébe tartozik. Hozzátette, 12 országot jóval többször említ a számvevőszék. Ezekben a jelentésekben Magyarországéhoz hasonló méretű Görögországot például 219 alkalommal.
Ezt is ajánljuk a témában
Megdöbbentő mértékű csalást és pénzügyi visszaéléseket tárt fel az uniós intézményeknél az Európai Számvevőszék legfrissebb éves jelentése.
Deutsch Tamás szerint nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi mutatók is Magyarország mellett szólnak.
Mint mondta, a 137 megállapítás közül mindössze 15 volt kritikus, míg 10 esetben a magyar gyakorlatot pozitív példaként említette a számvevőszék.
Az Európai Számvevőszék jelentése fekete nap az Európai Parlament Magyarországot gyalázó képviselői számára
– fogalmazott Deutsch Tamás, hozzátéve:
Ha valaki a tényekre alapozva, tárgyilagosan vizsgálja Magyarországon a források felhasználását, nem politikai hisztériát kell, nem boszorkányüldözést folytat, akkor az az igazság, hogy Magyarországon az európai uniós pénzeket is szabályosan használják fel. Az Európai Számvevőszék ezt állapítja meg.
A következő napirendi pontban a Magyarországot érintő, állítólagos kémkedési ügyet vitatták meg az Európai Parlamentben. A vádak szerint a magyar kormány uniós intézményekben folytatott hírszerző tevékenységet, ám a jobboldali képviselők politikai lejáratási kísérletnek nevezték az egész ügyet.
Magyar részről a vita a Tisza párti Tarr Zoltán felszólalásával indult, aki a kormányt támadta, de Dömötör Csaba határozottan visszautasította a vádakat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette:
Megint képesek voltak egyetlen újságcikk állításai alapján vitát rendezni Magyarországról.
Hangsúlyozta, hogy az ilyen politikai támadások valójában Magyarország önálló döntéshozatalát zavarják. Dömötör Csaba szerint tucatnyi olyan, valóban demokráciát sértő esemény van, amelyről valahogy sosincs vita, és sorolta is a példákat: Romániától Franciaországig több országban történtek súlyos visszaélések, mégsem váltanak ki ilyen hisztériát Brüsszelben.
Miért is van az, hogy ezekről sosincs vita itt a parlamentben, Magyarországról mindig?
– tette fel a kérdést. Az államtitkár szerint az ok egyértelmű: az a bajuk, hogy Magyarország önálló, a baloldali néppárti fősodortól eltérő politikát folytat. Hozzátette, a kormány a migrációval, a nemzeti szuverenitással és a békepolitikával kapcsolatban is más álláspontot képvisel, mint Brüsszel:
Maguk migrációs paktumot akarnak, Magyarország zéró bevándorlást. Maguk Brüsszelnek adnának több jogkört, Magyarország védi a nemzeti hatásköröket. Maguk gyorsított bővítést akarnak és háborús politikát, Magyarország meg békét akar.
Dömötör hozzátette: a támadások valódi oka, hogy Budapest a béketárgyalások lehetséges helyszíneként egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.
Önöknek valójában ezzel van gondjuk. Ezért szerveztek ma gyakorlatilag három vitát Magyarországról” – mondta, majd úgy zárta: „Akárhányszor veszik is napirendre, a választ a magyar emberek adják majd meg. Holnap tömeget a budapesti Békemeneten, áprilisban pedig annál is többen a választáson. Több tiszteletet Magyarországnak.
A lengyel konzervatív képviselő, Patryk Jaki szintén kiállt Magyarország mellett, hangsúlyozva, hogy a kémvádak nemcsak alaptalanok, hanem ellentétesek az uniós normákkal is. Mint mondta, ugyanazt a támadást látjuk Várhelyi Olivér ellen. Tíz évvel ezelőtt is ugyanez történt, amikor még nagykövet volt. Jaki felidézte, hogy a belga hatóságok korábban már kivizsgálták az ügyet, és ugyanolyan következtetésre jutottak, mint korábban: a vádak alaptalanok.
Várhelyi urat kétszer is meghallgatták a biztosi meghallgatáson, és mindig kielégítő válaszokat adott
– mondta, hozzátéve, hogy a mostani vita valójában illegális beavatkozás a magyar választási kampányba. Szerinte az uniós intézményeknek pártatlanul kellene működniük, ám ehelyett politikai szereplővé váltak:
Az EU-s intézményeknek pártatlanul kellene viselkedniük, nem szabadna részt venniük a magyar kampányban.
Jaki szerint a támadások célja, hogy megbüntessék azokat, akik Brüsszelben más véleményt képviselnek.
Várhelyi úr legnagyobb ‘bűne’, hogy más a véleménye, mint a helyes vélemény
– fogalmazott.
A kémvádakról szóló vitában több európai konzervatív és független képviselő is védelmébe vette Magyarországot, politikai támadásnak nevezve a brüsszeli eljárást. A német Tomasz Froelich, az AfD képviselője szerint Magyarországot újra és újra ugyanazért támadják: mert megvédi mindazt, amit Brüsszel rombolni akar.
Mindig újra és újra Magyarországot támadják. Miért? Mert Orbán azt védi, amit önök támadnak. Keresztény értékek, nemzeti szuverenitás és béke.
Froelich szerint az egész kémkedési ügy csak ürügy a magyar kormány választási befolyásolására:
Nyolc évvel később beszélünk erről? Ennek csak egy oka van: hat hónap múlva Magyarországon választások lesznek.
A képviselő hozzátette, hogy a próbálkozások hiábavalók lesznek, mert a mostani kormányt Orbán Viktor kormányának nevezik, és a következő kormányfő is ő lesz. Az ESN frakcióból Alexander Jungbluth a háttérben működő hálózatokra hívta fel a figyelmet, amelyek szerinte a vádak terjesztését irányítják. Elmondta, hogy a Digitális Szabadság Alap és más hasonló szervezetek „mindegyiket az Open Society Foundation finanszírozza Soros György zsebéből”, és ezek a csoportok kaptak uniós forrásokat is, miközben az állítólagos kémkedési vádakban aktív szerepet játszottak. Jungbluth szerint a botrány hátterében nem tények, hanem politikai megrendelés áll:
Miért foglalkozunk ezekkel az apróságokkal? Hát azért, mert Soros ezt parancsolja, és az EU-vezetők ezt hajtják végre.
A szlovák Erik Kaliňák független képviselő szintén nevetségesnek nevezte a vitát, amely szerinte egy névtelen sajtóinformációra épül.
Egy teljesen anonim cikkről van szó, bizonyíték nélkül, megnevezett források nélkül
– mondta, majd hozzátette, hogy sem a belga hatóságok, sem a bizottság nem erősítette meg az állítólagos vádakat. Kaliňák szerint a támadás valódi célpontja nem Várhelyi Olivér, hanem a magyar kormány békepolitikája:
Ennyire kevésre volt szüksége ennek a parlamentnek, hogy beindítson egy újabb támadást Orbán ellen.
A képviselő emlékeztetett, hogy a vádak semmilyen konkrét bizonyítékkal nem alátámasztottak, és kizárólag politikai indíttatásból kerültek napirendre.
Ezért támadjuk most Várhelyi urat
– fogalmazott ironikusan, jelezve: a brüsszeli fórumon ismét nem az igazság, hanem a politikai érdek dönt. A francia Nathalie Loiseau, a Renew Europe képviselőcsoport tagja elismerően szólt a magyar népről:
A magyar népet dicsérem, mert nagy nemzet, és Orbán Viktor jól képviseli
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a brüsszeli intézmények mégis gyakran ellenségként tekintenek Budapestre. Szerinte nyomozásra van szükség az állítólagos bizottsági botrány ügyében, és emlékeztetett:
November 5-én az újságírókkal találkozik az a szakbizottság, amely ezzel foglalkozik.
Loiseau emellett október 23-át is felidézte, amikor Magyarország a forradalom kezdetét ünnepli, és a magyar nép az orosz elnyomás ellen is tudott harcolni. A vitán a PfE frakciót képviselő Harald Vilimsky éles hangon bírálta a baloldali kezdeményezést, amely szerinte minden realitást nélkülöz.
Látjuk, hogy ad absurdum viszik az összes vádat. De hát nem kellene itt az egészségügyi szolgálatot megkeresni a házban? Talán van valamilyen gyógyszer ez ellen
– mondta ironikusan. Vilimsky szerint egyes képviselők „politikai Tourette-szindrómában szenvednek”, mivel folyamatosan Orbán Viktorról beszélnek. A képviselő úgy vélte, a kémvádak régi történet, amelyet most újra előhúztak a magyar választások közeledtével.
Ez egy ősrégi történet, hatalmas szakálla van már, és annyira teljesen világos, hogy mire szolgál
– fogalmazott, majd hozzátette, hogy az egész ügy célja Magyar Pétert, a brüsszeli elit kívánatos jelöltjét segíteni. Vilimsky szerint ahelyett, hogy a magyar kormányt támadnák, az uniós vezetőknek inkább a digitális cenzúra és a médiatörvények korlátozásai ellen kellene fellépniük:
Az emberek szabadságát rabolják el.
A plenáris ülés újabb vitájában az orosz energiaimport teljes betiltása került terítékre. Dömötör Csaba a magyar álláspontot ismertetve hangsúlyozta: az intézkedés nem Oroszországnak, hanem Európának okozna súlyos gazdasági károkat. Az európai parlamenti képviselő szerint a brüsszeli vitákban egyre kevésbé a józan ész, inkább az ideológia dominál.
Ez maguknak itt ideológiáról szól, nekünk viszont a gazdasági károkról
– fogalmazott. Dömötör emlékeztetett, hogy a régió országai, köztük Magyarország, történelmi okokból nagyban függnek a keleti energiától, és az orosz import teljes leállítása súlyos következményekkel járna.
Ezt a helyzetet örököltük. Ez a lépés a mi esetünkben számítások szerint akkora veszteséget okoz, mint a GDP 4 százaléka. Nem mi mondjuk, hanem az IMF
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az energiaembargó hatása hasonló lenne a korábbi szankciókhoz:
Oroszországnak akartak ártani, de az európai gazdaságot lőtték lábon.
Dömötör szerint az uniós politikát átható irracionalitás a biztonság szempontjából is aggasztó.
A lengyel bíróság elengedte azt az embert, aki felrobbantotta az Északi Áramlatot. A lengyel külügyminiszter ezt üdvözölte, és azt is reméli, hogy az elkövető a Barátság olajvezetéket is felrobbantja
– mutatott rá, hozzátéve: ez a hozzáállás már nem politikai vita, hanem veszélyes ösztönzés erőszakos cselekedetekre. A politikus szerint elfogadhatatlan, hogy egyes államok vezetői kulcsfontosságú létesítmények elleni támadásokra biztatnak, miközben a kontinens energiaellátása így is súlyos nehézségekkel küzd. Felszólalását ironikus kérdéssel zárta:
Országaink energiaellátásáról van szó, ezért tisztelettel annyit kérdeznénk: elment a józan ész?
Az orosz energiát érintő teljes uniós importtilalomról szóló vitában Petra Steger osztrák képviselő is élesen bírálta az elképzelést, amely szerinte veszélybe sodorja Európa gazdasági és társadalmi stabilitását. Steger felszólalásában kijelentette:
Itt az orosz energiaimportnak a komplex tilalmára készülnek. Tudjuk, hogy itt gyakorlatilag álszent moralistákról van szó, akik számára Európa teljesen mindegy.
A politikus szerint az uniós vezetők ideológiai alapon döntenek, miközben figyelmen kívül hagyják a valós gazdasági következményeket. Steger rámutatott, hogy az intézkedések Európát a következő válságba döntik bele, és tudatosan gyengítik az európai energiabiztonságot:
Ezzel az európai energiabiztonságot ássák alá és egyes tagállamokat teljesen szándékosan gazdasági romba döntenek.
A képviselő a földrajzi adottságok figyelmen kívül hagyását is bírálta, hangsúlyozva, hogy nem minden ország képes rövid időn belül alternatív energiaforrásokra átállni.
Nem értik meg, hogy az alternatív energiaforrásokra való átélés nem olyan egyszerű az egyes országoknak
– mondta, hozzátéve, hogy az ilyen intézkedések súlyos inflációt és elszegényedést hoznának:
Nem elég az infláció? Még több embert szegénységbe akarnak dönteni?
Steger szerint az újabb brüsszeli kezdeményezés a tagállamok szuverenitását is megkerüli:
A tagállamok nem élnek a vétójogukkal, és itt egy szankciós csomag helyett egy ilyen intézkedést hoznak, így kerülik meg az európai jogszabályokat.
A politikus végül figyelmeztetett, hogy a gazdaság alapját jelentő energiarendszer szétverése Európa önpusztításához vezetne.
Az igazán teljesítőképes és megfizethető energiaellátás nélkül romba döntjük saját piacgazdaságunkat és fejjel megyünk a falnak
– zárta felszólalását. A vitában a szlovák szociáldemokrata Branislav Ondruš is felszólalt, aki a régió gazdasági realitásaira hívta fel a figyelmet. Szerinte az orosz energiahordozók teljes betiltása nemcsak politikai, hanem komoly gazdasági kockázatot is jelent a közép-európai országok számára. Ondruš rámutatott:
A cseh, az osztrák energiaigény 30 százalékát és a szlovák szükségletet is teljes mértékben az orosz behozatal szolgálja ki.
Felhívta a figyelmet, hogy mindössze 69 nap múlva életbe léphet az uniós tiltás, amelyre az érintett országok nincsenek felkészülve.
Egy alternatív horvátországi vezetéken keresztül nem tudunk eleget behozni, hiszen az Magyarországot is kiszolgálja és Szerbiát is
– magyarázta. A képviselő szemléletes hasonlattal érzékeltette a helyzet abszurditását:
Van egy 15 éves autóm a garázsban, amivel évente kétezer kilométert teszek meg, és akkor egyszer csak azt rendelik el, hogy hetente legalább ezer kilométert tegyek meg. Úgy gondolom, hogy ez vállalhatatlan.
Ondruš számításai szerint az energiaellátás átszervezése hatalmas többletköltségeket jelentene.
A horvátok a többszörösét fogják kérni a tranzitdíjnak, mint amennyit például az Olaszországból Németországba menő szállításokért fizetnek
– mondta, hozzátéve, hogy olyan mértékű költségnövekedés lesz, ami 100 millió eurós nagyságrendű lesz évente Szlovákiában. A szlovák politikus felszólította a képviselőket, hogy ne a közép-európai vállalkozók és munkavállalók kárára hozzanak döntéseket.
Kérem, hogy a vállalkozók és a munkavállalók ellen ne foglaljanak itt állást
– zárta beszédét.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP
A párt tagadja a vádakat és jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Manfred Weber is előállt a követeléseivel.
Az Európai Parlamentben mindig megtalálják a módját, hogy támogassák Magyar Pétert.
Nem államtitkár az illető és nem azt állította, de a többi szinte stimmel. Francesca Rivafinoli írása.
Teljesen elszabadultak Daniel Freundék.
Nincs bizonyítékuk az Európai Parlament képviselőinek.
Mi van, ha az élet, az intelligencia és a technológia fogalmai valójában ugyanazt jelentik? Ha a természetes és a mesterséges intelligenciák működése mind ugyanazokon a matematikai törvényeken nyugszik – ha a világ központi képessége a számítás?
Egészen hihetetlen fordulat lenne.
