Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén több, Magyarországot érintő téma is napirendre került. Az Európai Számvevőszék jelentése mellett a képviselők a közelgő budapesti békecsúcsról is vitáztak, ahol Dömötör Csaba világossá tette: Brüsszelben sokan nem a békét, hanem a háború folytatását akarják.
Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén már a közelgő budapesti békecsúcs körül bontakozott ki, amely a tervek szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin elnök részvételével zajlana.
Dömötör Csaba államtitkár szerint ez a vita azért kerül sorra, mert sokakat zavarna, ha Budapesten lenne Trump és Putyin elnök béketárgyalása.
Mint fogalmazott, pár embernek a budapesti helyszínnel van baja, másoknak pedig azzal, hogy nem hívják meg a brüsszeli vezetőket, ugyanakkor világossá tette:
Ha éveken keresztül sértegették az amerikai elnököt, ha éveken keresztül mindenkit szégyenpadra ültettek, aki a békéért állt ki, akkor ne csodálkozzanak, ha nem kapnak meghívót egy béketárgyalásra.
Ezt is ajánljuk a témában
A szlovák miniszterelnök úgy véli, ha az EU valóban békét akar Ukrajnában, akkor a budapesti békecsúcsot akadálytalanul és a lehető leghamarabb meg kellene rendezni.
Dömötör szerint a valódi kérdés az, hogy az európai vezetők akarnak-e egyáltalán békét, mert szerinte nem úgy tűnik. Bírálta Ursula von der Leyent is, aki szerinte a beszédeit mindig a háborús politikának rendeli alá, és
„egy 800 milliárd eurós csomagot akarnak elfogadtatni katonai kiadásokra.”
Az államtitkár emlékeztetett:
Évekkel ezelőtt ebben a házban, amikor a látogatóknak előadásokat tartottak, mindig elmondták, hogy az európai együttműködés legfontosabb vívmánya a béke. Ez így is van. De miért felejtették el?
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, Hölvényi György a vita során élesen bírálta a háborúpárti hangokat. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy miközben „másfél millió halottról beszélgetünk itt elég komfortos környezetben”, az idő minden egyes napja újabb emberéletekbe kerül.
Önök mégis a háború folytatását akarják”
– mondta, hozzátéve, hogy a háború folytatása nem lehet presztízskérdés, és emberéleteket nem válhatnak politikai versengések túszának, a háború végtelenségig való finanszírozása nem stratégia, hanem önámítás és sokaknak persze remek üzlet. Hölvényi szerint a békéről való tárgyalás éppoly bátorságot követel, mint a harc, és Budapest ebben lehetőséget jelenthet.
„Budapest, esély a békére. Nem is a szeretett városom, hanem az esély a lényeg. Ez többet ér minden pártpolitikai számításnál.
A kereszténydemokrata politikus szerint azok, akik bírálják a kezdeményezést, valójában az emberek békevágya ellen politizálnak. Figyelmeztetett:
Európa tönkremehet ebben a háborúban. Az energiaárak elszabadultak, Amerika távolodik, Kína korábban soha nem gondolt területen már rég behagyott minket. Ezért Európa számára a béke a jövő záloga.
Hölvényi hangsúlyozta:
A békevágy nem egyenlő orosz vagy Putyin barátsággal. Önök lehet, hogy háborúzni akarnak, de Európa polgárai biztosan nem. Ki kell lépni a háborús logikából.
A képviselő felszólalása után egy povokatív kérdést is kapott, amelyben a vitapartner arra volt kíváncsi, „ki kezdte ezt a háborút”, és „megvan-e Putyin telefonszáma”. Hölvényi erre nyugodt hangnemben reagált:
A probléma az, hogy nem hallgatta meg, mit mondtam az imént. Az egyetlen kérdés, hogy tudjuk-e megmenteni ezrek, tízezrek életét. A probléma azon van, hogy vagy részt vesz-e a békecsinálásban Európa, vagy sem.
A kereszténydemokrata politikus szerint a valódi tét ma az, hogy van-e valaki, aki képes békét hozni, vagy sem.
A Fidesz európai parlamenti képviselője, László András szerint ma az Európai Unióban eltűntek azok a vezetők, akik valóban békét akarnának. Felszólalásában sorra tette fel a kérdést:
Hol vannak azok, akik Európában békét akarnak, hol vannak azok a vezetők, akiknek megvan az ereje, hogy Európában helyreállítsák a békét?
A képviselő szerint az európai hatalmak vezetői gyengébbek, mint valaha. Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vezetői soha nem voltak ennyire népszerűtlenek. Külön kitért Ursula von der Leyenre, akiről úgy fogalmazott:
Bárki, aki azt gondolja, hogy Ursula von der Leyen tudna tartós békét kitárgyalni Európában? Én nem gondolom.
László András felidézte, hogy több mint három és fél évvel ezelőtt Ursula von der Leyen és Joe Biden győzelmet ígértek Ukrajnának, és azt is, hogy a szankciók nem érintik majd az európai gazdaságokat.
Hát ez rendkívül zavarba ejtő
– mondta, hozzátéve:
Már majdnem húsz szankciós csomagot fogadtunk el, a háború viszont továbbra is dúl. 2023 óta több százezren haltak meg jelentős katonai áttörés nélkül.
A politikus szerint az uniós döntéshozók mindeközben csak több fegyverről, több pénzről és több szankcióról beszélnek, miközben „a brüsszeli elit szabotálja és kigúnyolja” a valódi békét célzó kezdeményezéseket. Kiemelte:
A legfontosabb szövetségünk, az USA viszont végre tárgyalásokat kezdett, csakúgy mint Orbán Viktor miniszterelnök. Az Európai Parlament többsége azonban visszautasítja a diplomáciát. Ezzel súlyosan elárulták az európaiakat.
László András beszédét azzal zárta, hogy Európa jövője a béke helyreállításán múlik:
Az európaiak, az ukránok és az oroszok mind vesztesei ennek a háborúnak. Minél hamarabb véget vetünk neki, annál jobb. Legyen Európa végre ismét nagy, és ez a béke helyreállításával kezdődhet.
Ferenc Viktória, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője személyes hangvételű felszólalásában a háború emberi oldalára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, szeptemberben, amikor szülővárosában, Ungváron a Kálvária temetőben járt, szívszorító látvány fogadta:
Néma csönd, ukrán és magyar elesettek nevei, véget nem érő zászlórengeteg. És csak egy a sok temető közül.
A képviselő felidézte, hogy nincs már olyan család az országban, akinek ne lenne vesztesége, gyásza, amit a közel négy éve tartó háború okozott. Hangsúlyozta, hogy a háború mindenkit érint:
Fiatalok és idősek fizikai és lelki szenvedéseket élnek át. Ukrajna lakossága, közöttük a kárpátaljai magyarok is békére, biztonságra és nyugalomra vágynak.
Ferenc Viktória bírálta az ukrán vezetést, amiért nem hallja meg az emberek békevágyát, és rámutatott:
Mi, magyarok következetesen és kitartóan állunk ki a béke ügye mellett, szembeszállva a háborúpárti erőkkel. A támadások ellenére sziklaszilárdan a mielőbbi tűzszünet és a béketárgyalások mellett foglalunk állást, mellyel emberi életeket menthetünk és megállíthatjuk a szenvedést.
Felszólalását így zárta:
Mielőbb meg kell teremtenünk legalább az esélyt a békére. Ez az Önök kötelessége is. Ne akadályozzák!
A képviselőt ezt követően kérdés is érte Ukrajna uniós csatlakozásáról. Ferenc Viktória válaszában kijelentette:
Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban az a véleményem, hogy ez a kérdés jelenleg nem időszerű, hiszen pont a kárpátaljai magyarok és más nemzeti kisebbségek jogai nincsenek rendezve jelenleg Ukrajnában.
Hangsúlyozta, hogy az uniós tagság előfeltétele a kisebbségi jogok tiszteletben tartása:
Ez az Európai Uniónak az alapdokumentumaiban, a koppenhágai kritériumokban vannak leírva, hogy ez egy elsőszámú feltétel ahhoz, hogy Ukrajna csatlakozásáról beszélhessünk.
Az Európai Számvevőszék legutóbbi éves jelentése is megerősítette, hogy Magyarország szabályosan használja fel az uniós forrásokat – erről beszélt Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője az Európai Parlament plenáris ülésén, a 2024-es számvevőszéki jelentés vitáján.
Deutsch felidézte, hogy 2015 és 2024 között az Európai Számvevőszék az éves jelentéseiben 137 alkalommal tesz említést Magyarországról, ami szerinte azt mutatja, hogy hazánk az uniós tagállamok középmezőnyébe tartozik. Hozzátette, 12 országot jóval többször említ a számvevőszék. Ezekben a jelentésekben Magyarországéhoz hasonló méretű Görögországot például 219 alkalommal.
Ezt is ajánljuk a témában
Megdöbbentő mértékű csalást és pénzügyi visszaéléseket tárt fel az uniós intézményeknél az Európai Számvevőszék legfrissebb éves jelentése.
Deutsch Tamás szerint nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi mutatók is Magyarország mellett szólnak.
Mint mondta, a 137 megállapítás közül mindössze 15 volt kritikus, míg 10 esetben a magyar gyakorlatot pozitív példaként említette a számvevőszék.
Az Európai Számvevőszék jelentése fekete nap az Európai Parlament Magyarországot gyalázó képviselői számára
– fogalmazott Deutsch Tamás, hozzátéve:
Ha valaki a tényekre alapozva, tárgyilagosan vizsgálja Magyarországon a források felhasználását, nem politikai hisztériát kell, nem boszorkányüldözést folytat, akkor az az igazság, hogy Magyarországon az európai uniós pénzeket is szabályosan használják fel. Az Európai Számvevőszék ezt állapítja meg.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP
Megdöbbentő mértékű csalást és pénzügyi visszaéléseket tárt fel az uniós intézményeknél az Európai Számvevőszék legfrissebb éves jelentése.
Emmanuel Macron frakciójából érkezett a javaslat.
A liberális EP-képviselő szerint a Bizottság ezzel „eladta az EU értékeit”.
A német zöldpárti politikus ismét elszabadult. Bemutatjuk Daniel Freundot, Magyarország ócsárlóját.
Daniel Freundék egy csaló e-mail miatt kértek vizsgálatot a magyar kormány ellen.
Az ukrán elnök szerdán egyezett meg a svéd miniszterelnökkel a további katonai támogatásról.
A szexuális bűnelkövető kínzókamrája, „a tömlöc” is újra a figyelem középpontjába került.
A külügyminiszter hamarosan tárgyal Marco Rubióval a békecsúcsról.
