Sopánkodik a brüsszeli bürokrata a budapesti békecsúcs miatt

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem helyes, hogy Putyin és Trump a magyar fővárosban találkozik.

A Tisza Párt folyamatos botrányai miatt képtelen előrelépni, a magyar közvélemény pedig elkezdte beárazni őket.
A Fidesz–KDNP országos listáját a biztos szavazó pártválasztók 47 százaléka támogatná egy most vasárnap esedékes választáson, míg a Tisza Pártra csak 42 százalékuk voksolna – derül ki az Alapjogokért Központ országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából. A mintavételi hibahatárt meghaladó,
öt százalékpontos kormánypárti előny hátterében a Tisza Párt utóbbi hetekben kirobbant botrányai, adóemelési és nyugdíjcsökkentési tervei, valamint Magyar Péter megítélésének romlása állhat, amit a budapesti békecsúcs híre tovább alakíthat.
Az egyik oldalon átgondolt nemzetpolitika áll: az édesanyáknak járó SZJA-kedvezmények, a fiatalok számára kedvezményes lakásvásárlási feltételeket biztosító Otthon Start Program, az idősek számára bevezetett élelmiszer-utalvány, a fix 3 százalékos kamatozású beruházási kkv-hitel, valamint a békeorientált külpolitika. A másik oldalon viszont a brüsszeli megszorító csomag: brutális SZJA-emelés, kórház- és iskolabezárások, gyanús ukrán kapcsolatok, adatszivárgási botrány és háborús készülődés.
Kapcsolódó vélemény
Pesti Srácok
Azt akarják, hogy nekik legyen, neked meg ne. Ha neked is lesz, akkor ő már nem lesz különleges.
Már csak fél év van hátra a 2026-os országgyűlési választásokig, így minden politikai formáció igyekszik a maga javára billenteni a választói mérleg nyelvét. A Fidesz–KDNP stabilan őrzi kedvező pozícióját az egyre élesedő kampányban, míg a Tisza Párt folyamatos botrányai miatt képtelen előrelépni.
A politikai és napirenduralási verseny nyár óta a Tisza Párt számára kedvezőtlen, a kormányoldal számára viszont kedvező fordulatokat hozott.
Amíg Magyar Péter a Ruszin-Szendi Romuluszhoz kapcsolódó fegyverviselési és a sorkatonaság visszaállítására vonatkozó, ukránpártinak tartott javaslatai, Tarr Zoltán választási programot eltitkolni kívánó nyilatkozata, valamint a Tisza Világ applikáció adatszivárgása, illetve az adóemelési és nyugdíjcsökkentési tervek miatt kénytelen magyarázkodni, addig
a Fidesz–KDNP több évtizedes kormányzási tapasztalata tükröződik abban a következetes szakpolitikai intézkedéscsomagban,
amely eddigi kampányát jellemezte.
Az Otthon Start Program, a brüsszeli háborúpárti nyomásgyakorlás ellenére létrejövő Budapesti Békecsúcs, a három-, illetve hamarosan a kétgyermekes anyáknak járó SZJA-mentesség, valamint a családi adókedvezmények bővítése mellett
sikeresen zajlik az online térben történő jobboldali építkezés is a Digitális Polgári Körök révén.
A kormánypártok népszerűsége mögött nemcsak az említett belpolitikai sikerek állnak, hanem az egyre bizonytalanabbá és veszélyesebbé váló
geopolitikai helyzet higgadt kezelésébe vetett választói bizalom is.
Az Alapjogokért Központ októberi közvélemény-kutatása a magyarországi lakcímmel rendelkezők várható választási magatartását ebben a kontextusban mérte fel a hónap közepén. Az adatok egyértelmű, stabil, ugyanakkor szűk kormánypárti népszerűségi előnyt és négypárti parlamentet mutatnak:
a Fidesz, a KDNP és a Tisza mellett a Mi Hazánk (6 százalék) áll a bejutási küszöb fölött.
Az országosan 106 egyéni jelölttel induló Demokratikus Koalíció 2, míg a két választás között hagyományosan jobban szereplő Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3 százalékon áll.
A kutatás adatai jól mutatják, hogy
a magyar közvélemény elkezdte beárazni mind a Tisza Pártot, mind a Fidesz–KDNP-t:
47 százalékos támogatottság a nemzeti oldalnak, 42 százalék a Tiszának, félévvel az országgyűlési választás előtt.
Módszertan: Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása 2025. október 13–16. között, telefonos adatfelvétellel (CATI-módszerrel) készült. Az 1000 fős minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozásokat nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján kiegyenlítették. Azokban az esetekben, ahol minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal állítható, hogy a becslések legfeljebb 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől.