Folyamatosan halljuk a médiából és az ellenzéki politikusoktól, hogy jelenleg „rekordinfláció” van Magyarországon. Megvizsgáltuk, hogy valóban így van-e!
Először is, érdemes tisztázni, miről beszélünk, amikor azt vizsgáljuk, valóban rekordinfláció jellemzi-e a magyar gazdaságot, mert az ellenzéki megmondóemberek és politikusok megnyilatkozásaiból nem derül ki, hogy európai összehasonlításban, vagy történeti viszonylatban értik-e ezt a kijelentést. A félreértések elkerülése végett én megnéztem mindkettőt!
A legfrissebb, novemberi inflációs adatok pár napja jöttek ki:
Ezek szerint valóban nagyon magas, 22,5 százalékos volt a novemberi infláció éves összevetésben Magyarországon, de három európai országban, Litvániában, Ukrajnában és Moldovában is magasabb. Ráadásul Litvánia az EU tagja, tehát
Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy Törökország is részese ennek a táblázatnak a maga 84 százalékos inflációjával, de mivel előre halljuk, ahogy az ellenzéki kommentelők belekötnek, mondván, Törökország nem Európa (bár sok tekintetben mégiscsak ide sorolják: gazdasági statisztikák, NATO, foci Eb-ken részt vesz, vb-selejtezőkön európai kvalifikációs zónában indul stb.), ezért voltunk annyira nagyvonalúak, hogy nem számoljuk Európához. Azt is fontos megemlíteni, hogy a másik két balti állam, Lettország és Észtország nem sokkal marad el a magyar inflációs adatoktól.
Nézzük most akkor a másik aspektusból, historikusan. Megint nagyvonalúak leszünk – mi, jobboldaliak már csak ilyenek vagyunk – és a csak rendszerváltás utáni inflációs adatokat fogjuk számba venni, holott nyilvánvaló, hogy például a második világháború idején, vagy ’56-ban jóval nagyobb infláció volt, mint most. De akkor nézzük a rendszerváltás utáni adatokat:
Azt itt jegyezzük meg, hogy a 2022-es, éves inflációs adat (14,5%) becsült, hiszen a decemberi hónap még tart, és eredményei csak januártól lesznek elérhetőek. Egyébként az éves inflációs adatot úgy kapjuk, hogy az összes éves összevetésben mért havi inflációs adat átlagát vesszük.
Jól látható, hogy 1990-ben 28,4 százalékos, 1991-ben 34,8 százalékos, 1992-ben 23,7% százalékos, 1993-ban 22,5 százalékos, 1994-ben 18,9 százalékos, 1995-ben 28,3 százalékos, 1996-ban 23,5 százalékos, 1997-ben 18,3 százalékos infláció volt éves szinten Magyarországon. Ezt a nyolc (!) évet pirossal emeltük ki, mert ezekben az években jóval magasabb éves infláció volt, mint ami idén várható (14,5 százalék). Tehát
Ha a novemberi 22,5 százalékos inflációt nézzük, akkor is volt hat olyan év (1990, 1991, 1992, 1993, 1995, 1996), amikor éves szinten is magasabb vagy ugyanolyan magas volt az infláció, nem hogy havi szinten.
A rendszerváltás óta az 1991-es évben volt éves szinten a legmagasabb az infláció, 34,8 százalék. Azt érdekességképpen jegyezzük meg, hogy
Szintén fontos megemlíteni, hogy az Orbán-kormány és a mostani infláció másik nagy kritikusa az a Bokros Lajos, akinek az 1995-1996 közötti pénzügyminisztersége alatt szintén jóval magasabb infláció volt (28,3 százalék 1995-ben és 23,5 százalék 1996-ban), mint most. Bokros úr utoljára augusztusban nyomott egy „fantasztikus” performanszt zokni-szandálban és kockás rövidujjú horgászingben az ATV stúdiójában, ahol megtudhattuk tőle, hogy jelenleg pocsékul áll a magyar gazdaság és mindjárt államcsőd lesz. Bár az igazság ezzel szemben az, hogy az összes gazdasági mutató jó az infláción kívül, arról nem is beszélve, hogy az ő pénzügyminisztersége idején nem csak az infláció, hanem az összes többi makrogazdasági mutató (GDP növekedés, munkanélküliségi ráta stb.) is sokkal-sokkal rosszabb volt, mint most és akkor voltunk csődközeli állapotban.
Végül készítettem egy összefoglalót, ahol összeszedtem az inflációval kapcsolatos, mostanában felmerülő leggyakoribb állításokat és megvizsgáltam, hogy igazak-e:
Igaz-e, hogy jelenleg „rekordinfláció” van Magyarországon európai viszonylatban?
NEM IGAZ (Litvániában, Ukrajnában és Moldovában is magasabb az infláció jelenleg az európai országok közül, lásd részletesebben feljebb.)
Igaz-e, hogy az Európai Unión belül nálunk a legmagasabb az infláció?
NEM IGAZ (Az utolsó novemberi adatok alapján, az EU tag Litvániában magasabb volt az infláció, lásd részletesen feljebb.)
Igaz-e, hogy historikusan „rekordinfláció” van jelenleg Magyarországon?
NEM IGAZ (Csak a rendszerváltás óta volt nyolc olyan év, amikor magasabb éves infláció volt, mint idén, lásd részletesen feljebb.)
Igaz-e, hogy az elmúlt 20 évben jelenleg a legmagasabb az infláció Magyarországon?
IGAZ (Ez sajnos igaz, az elmúlt 20 év inflációját vizsgálva az idei évben a legmagasabb az infláció.)
Igaz-e, hogy a 22,5 százalékos novemberi infláción belül az élelmiszerek inflációja még ennél is magasabb volt?
IGAZ (Sajnos igaz, az élelmiszerek inflációja éves összevetésben átlagosan több mint negyven százalékkal nőt a KSH utolsó, decemberi tájékoztatója alapján és van olyan élelmiszer, a tojás, aminek több mint száz százalékkal (102,9 százalékkal) nőtt a fogyasztói ára egy év alatt.)
Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy
se európai, se historikus viszonylatban!
Amikor az RTL Klub és az ATV különböző műsoraiban, az ellenzéki hírportálok cikkeiben a „rekordinfláció” kifejezéssel dobálóznak, az egyszerű hazugság és hangulatkeltés. A jogászoknak pedig érdemes lenne elgondolkodniuk, hogy a fent említett felelőtlen, szenzációhajhász hazudozás nem meríti-e ki a rémhírterjesztés fogalmát.
A lényeg, hogy a rendszerváltás óta volt már ilyen, sőt sokkal magasabb infláció is, ha azt túléltük, akkor ezt is túl fogjuk!
A szerző közgazdász
Nyitókép: Pixabay
Jelentősen lefaragott előrejelzéséből a Magyar Nemzeti Bank, immár csupán 1,8 százalékos drágulást vár idén, szemben a korábbi 3,8 százalékos mértékkel. Nem csoda, hogy múlt héten ismét vágott az alapkamat szintjén, és a következő időszakban további csökkentésekre van kilátás.
Az eddigi csúcs 41,9 fok, amit 2007-ben mértek Kiskunhalason.
A Mavir adatai szerint pénteken a 19.15 óra körüli negyedórában volt az idei legnagyobb nyári bruttó csúcs rendszerterhelés, ami elérte a 6788 megawattot (MW), napi 29,1 Celsius fokos átlag hőmérséklet mellett.
A vasúti közlekedés, az iskolák és a sportesemények is érintettek, Franciaországban három idős ember halálát részben a kánikula okozta.
Süvített. Nem kicsit, nagyon!
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
„Mi, a magyar Orsszággyűlés tagjai hazánk új Alaptörvényét - egy vasárnap hajnalban 2 és 5 óra között, mintegy 1354 emberrel Facebookon lezajlott társadalmi egyeztetést követően - az alábbiak szerint állapítjuk meg.”
A székesfehérvári társasházon lévő alkotás éppen annak az általános iskolának a bejáratával szemben található, ahová a magyar válogatott csapatkapitánya nyolc évet járt.
