Tarlós István megtáncoltatta a csodálatos olasz filmcsillagot
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
Ismét kiderült, pusztán kampányolással nem épül Budapest.
Ismét újabb fejlesztéstől eshet el Budapest, mivel úgy tűnik, sem a Karácsony Gergely-féle városvezetésnek, sem a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felügyelőbizottságát diploma nélkül vezető, de a Budapest hármas számú egyéni választókörzetben is rajthoz álló Hajnal Miklósnak sem igazán fontos Magyarország egyetlen, Európa egyik első Fogaskerekű vasútja. Ugyanis a Főváros baloldali vezetése, illetve a BKK valószínűsíthetően hagyta lejárni a „leghegyvidékibb” közlekedési eszköz, a Városmajor és a Széchenyi-hegy, Gyermekvasút állomások között 60-as villamosként közlekedő
Fogaskerekű vasút felújításának építési engedélyét.
Nem kérdés, a Fogaskerekű felújítása nem várhat tovább. Az 1874-ben épült, közel négy kilométeres közkedvelt vonal 1973 óta jelentősebb beavatkozáson nem esett át. Üzemeltetésére évről-évre egyre többet kell fordítania a Budapesti Közlekedési Zrt.-nek (BKV), köszönhetően a tragikus állapotban lévő infrastruktúrának és a közel ötvenéves szerelvényeknek.
Ahhoz viszont, hogy a Fogaskerekű Budapest közösségi közlekedési hálózatának versenyképes, jól használható részévé váljon, a vonal felújítása mellett szükség lenne a meghosszabbítására is. Egyrészt a Normafa, másrészt a Széll Kálmán tér irányába. Utóbbi praktikusan a Szilágyi Erzsébet fasori villamospályán való közlekedést jelenti a tér felújításakor kialakított végállomásig.
Karácsony Gergelyék, de még a Hajnal Miklós számára is ismertek azok az elképzelések,
amelyeket még a Tarlós István-vezette Főváros és a Vitézy Dávid irányította BKK tett le az asztalra.
Kétezer-tizenháromban készült el a megalapozó koncepció, két évre rá a megvalósíthatósági tanulmány. Ezek szerint egy olyan megbízható, korszerű közlekedést lenne szükséges kialakítani, amely fizikailag és menetrendileg is beépíthető Budapest közlekedési rendszerébe. Hétköznap hivatásforgalmi, hétvégenként turisztikai funkciókkal, jelentős autóforgalomtól és a vele járó zajtól, illetve károsanyagtól tehermentesítve a környéket.
A vonal Széll Kálmán téri meghosszabbítással közvetlen metrókapcsolatot – és jövőbeni vasúti kapcsolatot is, amennyiben megvalósul a Budapest Fejlesztési Központnak (BFK) a Déli-, valamint a Nyugati pályaudvarokat összekötő alagútra vonatkozó terve – kapna, ahonnan akár 7-8 perces követési idővel és tizenöt, húsz perces menetidővel elérhető válna Budapest közkedvelt rekreációs területe a Normafa park, amelynek fejlesztésére a XII. kerületi önkormányzat jelentős erőforrásokat mozgósított az elmúlt években. Természetesen akadálymentesen, a közkedvelt kerékpárszállítási lehetőség fenntartásával.
2015-ben a XII. kerületi önkormányzat és a BKK megállapodást kötött a Fogaskerekű felújításának és meghosszabbításának közös tervezéséről, így az elkövetkezendő öt évben elkészült a „a Fogaskerekű vasút fejlesztése és rekonstrukciója című projekt” engedélyezési, majd kiviteli tervdokumentációja. Minden szükséges terv, jóváhagyás, illetve a jogerős építési engedély a BKK rendelkezésére állt a projekt megvalósításához.
A Főváros által méltatlanul kezelt építési engedély kiadására kétezer-tizenhét február 14-én került sor, amely öt évig hatályos, kérelemre pedig további három évvel meghosszabbítható. Vagyis:
meghosszabbítható lett volna, mivel az Index értesülései szerint a Hajnal által felügyelt BKK hagyta elúszni ezt a lehetőséget.
Bár a BKK-nak egy kérelem benyújtásával lett volna lehetősége arra, hogy az engedély lejártát 2 évvel kitolja, ezzel nem élt. Annak ellenére sem, hogy arra mind a BFK-t irányító Vitézy Dávid, mind az érintett kerület polgármestere, Pokorni Zoltán is felhívta a városvezetés figyelmét, mutatott rá a portál.
Vélhetően a jogszabályok félreértelmezése állhat a fővárosi cég mulasztása mögött – mondta a Mandiner.hu-nak egy, a helyzetre rálátó szakember. A BKK jogi értelmezése szerint a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnését követően – A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. tv. 163. § (4) bekezdés b) pontja alapján – a lejáró engedélyek automatikusan egy évvel meghosszabbodnak. Mivel a veszélyhelyzet – jelen állás szerint – kétezer-huszonkettő június 1-ig van meghirdetve, ezért azt feltételezhették, hogy a Fogaskerekű építési engedélye külön kérelem nélkül meghosszabbodik jövő év június elsejéig.
Azonban a BKK által, az Indexnek adott válaszában hivatkozott jogszabály egy olyan veszélyhelyzetre vonatkozik, amely a 2020. március tizenegyedikén kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) kormányrendelet alapján 2020. június tizennyolcadikáig tartott, a további veszélyhelyzettel összefüggő törvények és kormányrendeletek a vasúti engedélyezési eljárásokról viszont már nem rendelkeztek, azaz az ezt követően lejáró engedélyeket már nem érintették. A félresiklott jogi értelmezést – vagyis, hogy a fogaskerekű engedélyére nem vonatkozik a járványügyi készültség jogszabálya – az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Vasúti Hatósági Főosztály megerősíttette a BKK részére, akik személyes egyeztetést javasoltak a helyzet tisztázása érdekében. Magyarán, ha kellő körültekintéssel járnak el, esetleg komolyabban veszik a BFK vezérigazgatója és XII. kerületi polgármester segítő szándékát,
Különösen rosszul jött az építési engedély-gate a BKV-nak, amely a Fogaskerekű járműprojektjéért felel. A Világgazdaság (VG) minap megírta, az építési engedély „elvesztése” blokkolhatja az új fogaskerekű járművek projektjét, mivel hiába valósulna meg a beszerzés, előállhat az a helyzet, hogy az új szerelvényeknek a beruházás csúszása miatt elavult pályán kellene futniuk, amely szakértők szerint erősen kétséges. A VG megkeresésére a fővárosi cég közölte: „Már csak az elvi előzetes típusengedélyeket várja a BKV a vasúthatóságtól a fogaskerekű és a kisföldalatti járműpark megújításához.” A megalapozó tanulmányok és tervek, illetve a közbeszerzési eljárás indító dokumentumai ugyanis már elkészültek. A vállalat hozzátette, bízik benne, hogy az illetékes ITM hamarosan kiadja az elvi előzetes típusengedélyeket. Ha ez megtörténik, elviekben elindulhat a közbeszerzési eljárás.
Kormányzati támogatásból fut a Fogaskerekű (és a kisföldalatti) járművei terveinek, elvi előzetes típusengedélyének megszerzése, amelyek alapján kiírható a közbeszerzési eljárás ezekre az egyedi gyártású, „hibrid”, vagyis fogaskerekű és sima villamospályán is közlekedni képes eszközökre. A fogaskerekű technológiát egyébként Svájcban dolgozták ki, a mai napig ők járnak élen ezen a területen. A technológia az elmúlt időszakban továbbfejlődött, így elérhetővé váltak fogaskerekű és sima villamos-, vagy vasúti pályán is közlekedni képes járművek. A magyarországi gyárral is rendelkező svájci Stadler éppen a napokban szállította le a Mont-Blanc-i fogaskerekű villamos első példányát a megrendelt négyből, de ők gyártották a Magas-Tátra öt új fogaskerekű villamosát is.
hiszen a már kidolgozott tervek gyorsan elavulnak” – jelezte a lap, hozzátéve, hogy az elvi előzetes típusengedélyek két évre szólnak és legfeljebb egy évvel hosszabbíthatók meg.
De, ahogy arról korábban ugyancsak beszámolt a VG, a fogaskerekűek és a kisföldalattik beszerzést közös eljárásban rendezné a BKV, tehát együttesen írná ki a prototípusokra és a sorozatgyártásra vonatkozó kiviteli tervezési, valamint gyártási tendereket.
Mindezt egyrészt a kis darabszám, másrészt a műszaki és üzemszervezési realitásokkal magyarázzák.
Jelenleg viszont csupán feltételes közbeszerzésről lehet szó, mivel a vállalat közlése szerint a járműbeszerzések fedezete még nem áll a társaság rendelkezésére és ahogy látjuk, a járműveknek egyelőre nincs is hová megérkeznie. A Fogaskerekű építési engedélye valószínűsíthetően lejárt a kisföldalatti szintén esedékes felújításának és kétirányú meghosszabbításának tervezése pedig még meg sem kezdődött.
Ha a vonal felújítása a bizonytalan jövőbe tolódik,
A Fogaskerekű építési engedélyeit már valószínűsíthetően sikerült elrontani, a járművek esetében viszont rövidesen indul a két év. Vitézy Dávid és Pokorni Zoltán egészen biztosan felírták a naptárjukba a határidőket, talán most már a Főváros is.
***
Április első vasárnapján újabb négy évre határozzuk meg az ország sorsát, hazánk minden magyar állampolgára eldöntheti milyen irányba tartson közös utunk.
Az elmúlt 30 évben nem foglalkoztatta a politika? Esetleg még nincs is személyes tapasztalata a rendszerváltás utáni időszakból? Vagy csupán szeretné hazánk jelenlegi helyzetét reálisan látni, mielőtt döntést hozna saját és gyermeke jövőjéről? A Mandiner Választási Különszáma erre kínál lehetőséget!
A Mandiner Választási Különszámát ezekben az üzletekben vásárolhatja meg!