A baloldali városvezetés minap bejelentette: saját forrásból indulhat a Széchenyi tér fejlesztése. Arról viszont már nem ejtettek szót, hogy lépésükkel azt a szerződést léptetik hatályba, amelyet még az előző menedzsment indított útjára. Tarlós István a Mandinernek azt mondta, Karácsony Gergelyék sokkal kedvezőbb helyzetben vették át Budapestet, ennek ellenére a városvezetésnek alig sikerül egyről a kettőre jutnia. Sőt.
Karácsony Gergely és a baloldali városvezetés rengeteg nyilatkozatban terhes időszakként tekint vissza a 2010-2019 közötti évekre. Így a Lánchíd felújítása vagy a Széchenyi István tér fejlesztése ügyében. Előbbi körülményeit ismerjük: a tendert az A-Híd Zrt. nyerte el, amely a regnáló főpolgármester alatt öt milliárd forinttal drágábban végzi el a munkálatokat, mint amennyiért elődje, Tarlós István idején tette volna. Utóbbi projekt viszont csak most került fel a városmenedzsment „térképére”.
A Széchenyi István tér megújításának részletes tervezése a mai napig nem történt meg, bár a Lánchíd-felújítás és a rakparti tervpályázat nyomán is napirenden volt az ügy. Hogy a beruházás lendületet kapjon, 2021 májusában átvállalta a kormány a fővárostól. De – mint azt Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) is jelezte közösségi oldalán – az elmúlt egy évben nem történt semmi, leginkább a főváros hibájából.
Most viszont, Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes interpretációjában a Fővárosi Önkormányzat megelégelte a „tétlenkedést”, ezért a legutóbbi Fővárosi Közgyűlésen elfogadott koncepció szerint
E döntés (a Lánchíd kapcsolódó közterületeinek tervezésére kiírt közbeszerzés hatálybaléptetése – két év után) egyébként azt is jelzi, hogy szó sincs kormány által kivéreztetett, forráshiányos Budapestről, mint azt városvezetés folyamatosan állítja.
Van azonban még egy aspektusa a közgyűlés vonatkozó lépésének, amelyről lehet, hogy még a főpolgármester sincs tisztában. Karácsonyék ugyanis azt a szerződést léptetik hatályba,
mégpedig a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) rögzített elvek mentén. De a koncepciót egy kormányhatározatban is rögzítették: „A megtervezni kívánt létesítmény az 1221/2019. (IV. 23.) Korm. határozat alapján egységes koncepció részeként kell megtervezésre kerüljön.” (Annak mellékletében rögzített elvek mentén – a szerk.)
Ha tehát a főváros mostani döntésében tartani kívánja magát azokhoz a feltételekhez, amelyek mentén a közbeszerzés lefolyt, a szerződéskötés megkötésre került – a tervezés nem bontható részajánlati körökre –, akkor tulajdonképpen Karácsonyéknak azt kell megterveztetniük, amit még az előző főpolgármester és stábja tett le az asztalra.
A főváros sokat mondó döntése után felkerestük Tarlós Istvánt, akit először arról kérdeztünk, mit szól ahhoz, hogy a Lánchíd-, a Blaha Lujza téri és a RAK-PARK-fejlesztés után egy újabb, hozzá köthető projektet indítana el Karácsony Gergely. Mint lapunknak fogalmazott:
„A kérdéstől furcsán érzem magam.
Karácsonyék két éve lankadatlanul a mi ciklusainkat igyekeznek hitelteleníteni, lépten-nyomon ránk mutogatnak, miközben alattuk meg különös dolgok történnek.
Ha anno eszembe jut, talán érdemes lett volna nekem is szüntelenül sopánkodni, bár nem tudom, azt ki írta volna meg? Inkább lesajnáltak volna érte” – mondta. Budapest előző főpolgármestere a Mandinernek leszögezte: nem dolga kategorikusan elbírálni, hogy a jelenlegi vezetés mennyiben teszi jobban, vagy kevésbé jól a dolgát az ő menedzsmentjükhöz képest.
„Azt tudom, hogy másként értelmeztem a főpolgármester és a Fővárosi Önkormányzat szerepét, és eltérően arányosítottam feladatainak részeit egymással, mint Karácsony Gergely.
Ma Budapesten a kormánnyal való együttműködés helyett inkább az együtt nem működés, az akadályozás a jellemző.
Nehéz lenne cáfolni, hogy a főpolgármester ideje nagyobb részét fordítja színtiszta politizálásra, mint törvényben foglalt feladatainak végzésére – fogalmazott a volt városvezető –. De az is valóság, hogy a város pénzügyi helyzetével összefüggésben két és fél év alatt még egyetlen megközelítően pontos adatot sem sikerült mondania. Sem a forrásokról, sem az adósságállományról, sem az adókról.”
Tarlóst kérdeztük az FKT korábbi működéséről. A közgyűlésen elfogadott napirendi pont ugyanis arról árulkodik, 2019 előtt az FKT-n olyan szakmai keretrendszert fogadtak el, hogy arra még a közbeszerzés is hivatkozik.
„A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát »édesgyermekemnek« mondhatom – emlékezett vissza a volt főpolgármester –. Korábban is kezdeményeztem, de 2018-ban a miniszterelnök úr segítségével sikerült létrehozni. Ő lett az elnöke, én a társelnök. Gulyás Gergely miniszter úr volt az állandó kapcsolattartó, vele és Fürjes Balázs kormánybiztos úrral a 2019-es választásig eredményesen működtettük a szervezetet.
Jó volt az együttműködés, nem volt politizálás.
Kapott a város a kormánytól 80 milliárd forintot az M3-as metró infrastruktúra felújítására, előkészítettük – Tóth József polgármester úr közreműködésével – a XIII. kerület Béke téri tehermentesítő főgyűjtő csatornát, a Galvani hidat, de a Lánchíd-, az Alagút-, a Széchenyi tér – Clark Á. tér felújítását is. 26 pontból álló projektlistát állítottunk össze közösen.
A Közfejlesztések Tanácsa azóta inkább csak formálisan létezik.”
Tarlós leszögezte, nem érti, mi a valódi oka annak, ami a választások után történt. Emlékeztetett: 2010-ben kétszer akkora adóssággal kellett átvenniük a várost, mint amennyivel 2019-ben átadták. Az általuk felvett fejlesztési hitelt pedig csak 2030 és 2044 között kell visszafizetnie a fővárosnak.
„Azt már vagy másfél éve a jelenlegi városvezetés sem vitatja, hogy ott hagytunk viszont 200 milliárd forint tartalékot. Minket ilyesmivel nem kényeztettek 2010-ben. Nem szeretnék belebonyolódni abba a vitába, hogy Karácsony és tanácsadói szerint ma milyen a Főváros pénzügyi helyzete, de az biztos, hogy ez a pénz 2019. december 31-én még ott volt – jelentette ki a volt főpolgármester –.
Hogy a Lánchíd és a Blaha Lujza tér – egyébként teljesen előkészített – munkálatait mintegy másfél éven keresztül miért nem kezdték el, hogy miért vártak két és fél évet a Széchenyi tér és Clark Ádám tér terveivel,
arra csak politikai érdekcsoport tekervényes zsargonjában adható valami válasz.
Műszaki, gazdasági értelemben biztosan nem – mutatott rá, hangsúlyozva: magától értetődő, hogy a híd pesti hídfőjénél a villamos alagutat a híddal együtt kellett volna felújítani. „Ennek is megvolt a fedezete. Ha ez a munka késleltetve, külön ütemben történik, akkor ennek kivitelezési idejével értelmetlenül meghosszabbodik a Lánchíd lezárásának időtartama. Elmondtam ezt a ciklusváltáskor, és utána is többször, de hiába” – jegyezte meg.
Tarlós érdeklődésünkre reagálva emlékeztetett, a pesti RAK-PARK-projektet be kellett volna már fejezni, de közel sincs olyan állapotban. „A 2010-ben ránk maradt, akkor roncsderbire kvalifikálható M3-as metrószerelvények felújítása során rengeteg övön aluli ütést kaptunk. Egyebek között azért is, mert klímaberendezést nem tudtunk beépíteni – mondta –.
Hát, ott klíma ma sincsen, viszont rendeltek azóta külföldről klíma nélküli, használt villamosokat,
holott – a metróval ellentétben – azokat nyáron a Nap is hevíti. Szálljak fel majd én is ezekre alsógatyában, hőmérővel a kezemben, mint Karácsony anno a metróra?” – kérdezte.
Ugyancsak az elmaradó, késésben lévő fejlesztésekről szólva kifejtette, Karácsony klímaforradalmáraitól folytatólagosan támadott és blokkolt Római-parti árvízvédelem a lényeget tekintve megállt.
„»Közösségi tervezést« hirdettek (egy katasztrófavédelmi műtárgyról), de fogadni lehet rá, az általuk végtelenségig erőltetett Királyok útjai nyomvonalon 5 év alatt egy kapavágás sem fog történni.” A volt főpolgármester szerint a „Biodóm” egyszerűsített befejezésére úgyszintén volt pénzmaradvány, de a kormány is ajánlott hozzá több milliárdot, azonban azt az új vezetés valamiért nem akarta folytatni. „Inkább elkezdtek a közvélemény által ellenőrizhetetlen, képtelen összegekkel dobálózni.”
Tarlós rámutatott arra a kommunikációs kettős mércére, amellyel főpolgármestersége idején meg kellett küzdenie. „Ha most a Szilágyi Erzsébet fasorban megmetszik a fákat, azt az ellenzéki média vastag betűs címmel úgy hirdeti, hogy »Megújul a Szilágyi Erzsébet fasor«.
Mintha felújítanák a nagy forgalmú főutat.
Ha Karácsony átad a Pöttyös utcai metróállomáson egy liftet, arról azt olvasom: »Épül-szépül a főváros«. (Demszky is imádott apró részteljesítéseket ünnepélyesen átadni.) »Karácsony Gergely teljesíti ígéreteit, kihirdette a klímavészhelyzetet« – írják máshol. Ha bele gondol, ez egy mondat, és más semmi” – fogalmazott portálunknak a volt városvezető.
Tarlós jelentősebb, Karácsonyék által kezdeményezett projektekről nem tud, a most futó fejlesztéseket még 2019 előtt indították útjára. Kifejtette, „annyit el kell ismerni, hogy az Ukrajnából érkező háborús menekültek ellátásából – a kormány mellett – a főváros és a kerületek is kiveszik a részüket”, ám Karácsony eközben is intenzíven politizál. „Facebookon, és azon kívül. Gratulál a német SPD-nek; akciózik külföldi liberális-zöld polgármesterekkel a kormány ellen; katonapolitikai kommenteket tesz közzé, üzenget hol Ursula von der Leyennek, hol az amerikai, hol az orosz elnöknek, hol a kínai KP politikai bizottságának; máskor éppenséggel támogatja külföldieknél a hazája szankcionálását.
Politizálhat éppen egy főpolgármester, de talán inkább bizonyos határok között illik.”
A volt városvezető szerint az sem baj, ha Karácsony nem téveszti el, ki az ő partnere, és ki nem. „Nekem főképp az arányokkal van bajom. Létezik egy önkormányzati törvény, amelyben elég jól összefoglalják a főpolgármester feladatait” – jegyezte meg.
Nyitókép: MTI // Bruzák Noémi
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Ferencváros polgármestere és fővárosi önkormányzati képviselő nem szeretne fideszes főpolgármester-helyettest, ezért beleállt Vitézy Dávidba.
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
A főpolgármester arra kéri az autósokat, inkább tömegközlekedéssel menjenek pénteken.
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
Szentkirályi Alexandra bemutatta Budapest ötéves „drogstratégiájának” egyes részleteit.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
