Egy napon belül már a második posztjában bizonygatja Vágó István, a DK politikusa, hogy a baloldal márpedig nem oltásellenes. Tény, hogy Vágó István pártja, a Demokratikus Koalíció és szövetségesei nem az összes, hanem célzottan az orosz SzputnyikV és a kínai Sinpoharm vakcina használatát támadják folyamatosan.
Gyurcsányék tisztában vannak azzal, hogy – amint arra baloldali elemzők is rámutattak – a 2022-es választás eredményét döntően befolyásolja majd, hogy sikerül-e a kormánynak jól kezelni a járvány okozta válságot.
A DK érdeke tehát ellentétes a sikeres járványkezeléssel,
akármit is mondanak erről.
De azt is tudják, hogy a tomboló járvány közepén tisztán oltásellenes álláspontot képviselni óriási hiba lenne a részükről, és pártjuk támogatottságának drasztikus csökkenéséhez vezetne. Ezért ki kellett találni valamit amivel akadályozni lehet a járvány hatékony kezelését, és mi lenne alkalmasabb eszköz, mint az oltások lassítása.
Az oltás önkéntes tehát, csak azt kell megoldaniuk, hogy kevesebben jelentkezzenek rá. Az EU-s vakcinabeszerzés hibáinak következtében a nyugati vakcinaszállítmányok lassabban érkeznek. A kormány azonban több forrásból rendelt, ezért jelenleg bőven van elég oltóanyag az országban, igaz, ezek jó része Oroszországból és Kínából érkezik.
A DK tehát azzal az érvvel támadja a keleti oltóanyagokat, hogy azok ellenőrizetlenek, és nem engedélyezte őket az Európai Unió gyógyszerügynöksége, ezért nem biztonságos azokat beadni. Ezzel szemben az összes egészségügyi szakember egybehangzó álláspontja szerint bármelyik vakcina jobb, mit a betegség.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) működéséről bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak.
A DK-t és Vágót nem érdeklik a tények
Gyurcsány Ferenc pártja, és politikusuk, Vágó úgy tűnik vagy nincs tisztában az alábbi tényekkel, vagy elhallgatják ezeket:
- Angela Merkel német kancellár már januárban (!) kijelentette, Németország támogatja az orosz SzputnyikV európai uniós engedélyeztetését, és amennyiben ez sikerül, közös gyártásról is szó lehet
- Jens Spahn német egészségügyi miniszter februárban azt mondta, bátorítóak a SzputnyikV eredményei, de még arról beszélt, hogy az EMA engedélyére szükség van.
- Thierry Breton belső piacokért felelős uniós biztos két hete beismerte, hogy az orosz SzputnyikV jó oltóanyag
- Pár nappal ezelőtt Németország már arra kérte az Európai Bizottságot, hogy még az EMA engedélyeztetési eljárása befejezését megelőzően hozzájuthasson az orosz vakcinához, aki szeretne
- Időközben az Európai Gyógyszerügynökség elkezdte a tárgyalásokat a kínai Sinopharm gyártójával a vakcina engedélyezéséről
- Az orosz vakcina fejlesztését pénzelő Orosz Befektetési Alap vezérigazgatója közölte, hamarosan ismertek lesznek a Szputnyik V és az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinák kombinálásának még decemberben (!) megkezdett tesztelésének első eredményei
- Európában is elkezdik gyártani az orosz SzputnyiV-t – állapodott meg Oroszország német, francia, spanyol és olasz cégekkel
Az oltási program sikeres, Magyarország az Európai Unió legnagyobb mértékben átoltott országa
A kormány épp a baloldal kampányával ellentétesen döntött, és az egészségügyi dolgozók megfeszített munkájának köszönhetően időben elindult a tömeges oltás az orosz és a kínai vakcinával is. Azt, hogy mi történt volna, ha a DK és szövetségesei kampányának megfelelően tovább vár a kormány az oltások elindításával, e cikkünkben összegeztük részletesen. (Röviden: katasztrófa.)
A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint Magyarországon 2020 decembere óta megduplázódott azok aránya, akik tervezik magukat beoltani a koronavírus ellen, vagy már be is vannak oltva. A DK kampánya szerencsére nem túl sikeres. Egyre népszerűbb a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V oltóanyag. Elfogadottságuk jóval nagyobb mint a brit AstraZenecáé és a Moderna is épphogy népszerűbb.
Az oltási program egyelőre olyannyira sikeres, hogy
népességarányosan Magyarországon oltották be eddig a legtöbb embert az Európai Unióban.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ vasárnapi adatai szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 21,6%-a kapta meg legalább az első dózist.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi