Kiszámoltuk, mi lenne, ha a kormány hallgatott volna a baloldalra

Emlékezetes, több politikai párt kiállt a kínai és az orosz vakcinák hazai alkalmazásával szemben. A DK még petíciót is indított a kínai oltóanyag ellen. Bár ez tényszerűen nem totális oltásellenesség, a hatása mégis nagyon hasonlónak tűnik. 

Jelenleg viszonylag nagy mennyiségű vakcina van hazánkban, a legutolsó adat (március 4.) szerint csaknem 2,2 millió adag oltóanyag fölött diszponált összesen a kormány. Az is látszik, hogy a beérkezett vakcinákat igyekeznek gyorsan (ha nem is mindenki szerint elég gyorsan) beadni: ugyanezen a napon 785 ezer ember már megkapta az első, közülük 267 ezer pedig a második oltását is. A legfrissebb, március 8-i adatok alapján ez a szám 1 002 714 és 304 880, összesen tehát

Ez nemzetközi összehasonlításban igen jónak számít, az első vakcinát megkapottak aránya 10,26 százalék, ezzel az egész Európai Unión belül másodikak vagyunk, kizárólag Málta előzi hazánkat (a világon pedig jelen pillanatban a tizenkettedikek vagyunk).

Tízből négy vakcina keleti

Az is elég jól látszik, hogy körülbelül két-három hét az átfutása annak, hogy az oltóanyag, amely átlépte az országhatárt, megfelelő magyar szakhatósági vizsgálatok után megérkezzen a páciens karjába. Ez a dátum a jelenlegihez számítva körülbelül február 17-re esik; erről a napról sajnos nincsenek pontos, elérhető adatok, de néhány nappal későbbről (február 19.) már igen: ekkor Pfizer-BioNtech vakcinából 669 615, Modernából 39 600, AstraZenecából 169 900, Szputynikból 45 000, Sinopharmból pedig 550 000 adag volt az országban, tehát körülbelül az a mennyiség, amennyi március 7-én be volt adva.

Ekkorra már megérkezett a jókora Sinopharm szállítmány, ez látszik a számokon, ahogy az is, hogy a teljes oltóanyagtömegnél tíz adagból négy (pontosan: 40,36 százaléknyi) a köznyelvben keletinek nevezett, tehát orosz vagy kínai vakcina volt, hat pedig (pontosan: 59,64 százaléknyi) nyugati.

Ez az arány érdemben azóta sem változott (39,90 és 60,10 százalék március 4-én, az utolsó tételes ismertetőnél), a nyugati oltóanyagokon belül a Pfizer-BioNtech húzott el nagyon, a keletieknél pedig az orosz Szputnyik zárkózott fel a Sinopharmhoz.

Maradva a fent részletezett számítási módnál*, ez azt jelenti, hogy valószínűleg, amennyiben a kormány nem rendelt volna ezekből az úgynevezett keleti vakcinákból, most nagyságrendileg ennyivel, mintegy 40 százalékkal kevesebb ember lenne beoltva.

Ha ezt rávetítjük a jelenlegi átoltottsági adatokra – a március 8-i 1 002 714 emberre – kiderül, hogy ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy alig 602 ezren kapták volna meg az első adagot, azaz a fenti számítások alapján 

és legkevesebb 121 ezren nem kaptak volna mostanra második adagot – legalábbis, ha azok szava érvényesülne a döntéseknél, akik elzárkóznak a kínai és orosz vakcinák alkalmazásától, amíg az EU hatóságai rá nem ütik a pecsétet (utóbb egyébként az EU részéről Thierry Breton uniós biztos értelmes lépésnek nevezte, ha egy uniós ország az unión kívülről szerez be vakcinákat). A keleti vakcinákat egyébként számos bírálat érte korábban, ezekről és ezek cáfolatáról itt olvashat bővebben.

Százezrek védelem nélkül

Ez az arány akkor sem javult volna érdemben, ha a kormány abban is hallgat a baloldali véleményformálókra, politikusokra, médiára, hogy az eddig lekötött 1,7 millión felül még egyszer ennyi adag Moderna vakcinát leköt az uniós keretből; érvelnek azzal, hogy időarányosan valamennyi megérkezett volna már belőle. Valamennyi valóban – a jelenleg berendelt 1,7 millióból 80 ezer lépte át eddig a határt, tehát ha a kormány így jár el, és duplázza a lekötött mennyiséget, akkor most 80 ezerrel több jött volna Modernából a hónap elején – míg

De a fantom Moderna-szállítmány hozzáadásával is feltehetőleg megmaradna a tetemes különbség: így is több mint 300 ezer ember az első oltás nélkül, védtelenül állna a vírussal szemben, további 90-100 ezer pedig nem kapta volna meg a második adag vakcinát.

Azaz, ha a kormány hallgatott volna az ellenzék ezirányú követeléseire és bírálataira, és nem rendel keletről is vakcinákat, akkor a fertőződési (napi 5-7 ezer) és halálozási (napi 100-140) statisztikák ismeretében az összlakosságból számolt arányok szerint napi több százzal többen fertőződnének meg, és napi 4-5 emberélettel többet követelne a vírus – de valószínűleg többet, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a leginkább kockáztatott csoportokat oltják. Legkevesebb ennyi embert védtek meg tehát eddig a keleti vakcinák.

Emellett a nemzetközi „helyezésünk” is egész máshogy alakulna a vakcina-versenyfutásban kínai és orosz oltóanyag nélkül. Hazánk mostani 10,26 százalékos átoltottsága mindössze 6 százalék körül lenne, amivel nagyjából Németország és Svédország között, a lista alján találnánk magunkat: nem a másodikak, hanem huszadikak lennénk az EU 27 tagállama között.

FRISSÍTÉS: a sajtóban közben egy másik adatsor is megjelent az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai alapján: ezen az látszik, hogy a múlt pénteken lejelentett (tehát feltehetőleg múlt csütörtöki) adatok szerint a Pfizerből arányaiban jóval nagyobb mennyiség (665 873) került beoltásra, mint az összes többiből (további 108 667 raktáron); különösen látványos a Sinopharm lemaradása (158 062 adag beoltva, 391 938 raktáron); ezen az adatsoron még nincsen lejelentve a Szputnyik vakcinák zöme sem; eszerint az adatsor szerint összesen 950 ezer adag vakcina került beoltásra, ami nagyságrendileg megfelel a cikkünkben szerepeltetett csütörtöki adatoknak. Tekintettel arra, hogy az azóta eltelt napokban újabb vakcinaszállítmányokról nem érkezett információ, készleten pedig (a hétvégi adminisztrációs problémák miatt nem nagy számban alkalmazott AstraZeneca mellett) és mintegy 109 ezer Pizer mellett kizárólag Sinopharm és Szputnyik volt több százezres mennyiségben, így az azóta beadott 350 ezer oltás bő kétharmadát csak keleti vakcinákból adhatták be, következésképpen az adatsorunk nagyságrendileg továbbra is a valóságot tükrözi.

*Cikkünk nem járványmatematikai számítások alapján készült, terjedelmi okokból nem súlyoztuk a számokat például az egyes vakcinák elméleti hatékonysága, tárolási és adagolási sajátosságai, vagy a beoltottak életkora, kockázati kitettsége szerint; a feltüntetett számok a helyzet nagyságrendi bemutatását célozzák.