Szijjártó: Nem vagyunk diplomáciailag elszigetelt ország

 

 

A moderátor először arról kérdezte a vitázókat, hogy milyennek látják Magyarország diplomáciai helyzetét most. Szijjártó azzal kezdte, hogy általában úgy számolnak a külpolitikával, mint ami a „legnyugisabb terület” a politikában, de ma ez nincs így. Ennek kapcsán főleg a konfliktusokra gondol, de nem csak azokra: a világgazdaságban is megfigyelhető, hogy az eddig „lesajnált” térségek most az élmezőnybe tartoznak a versenyképesség szempontjából. A világpolitikai változások miatt a külpolitika minden eddiginél jobban a belpolitika része lett – tette hozzá Szijjártó.

 

„A miniszterségem első napján gyilkolták meg Eduardo Rózsa Florest Bolíviában; Tóásó Előd pedig most szabadul” – kezdte Balázs Péter arra reflektálva, hogy mennyire nyugis a külpolitika. „Meg persze Sólyom László megállítása a komáromi hídon, és a szlovák nyelvtörvény is a nyugalmas percekhez tartoztak” – tette hozzá a közönség derültségére. Balázs Péter azt is hangsúlyozta, hogy a külpolitika a legkevésbé tervezhető az összes politikai terület közül, mert – bár azért lehet és kell is tervezni – de nagyon sok a váratlan helyzet.

 

 

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy miben látják másnak a 2010 előtti és utáni magyar külpolitikát. Balázs Péter a keleti nyitást nem nevezte újnak: mint mondta Medgyessy és Gyurcsány is „imádta a keletet”: ebben nem volt változás, legfeljebb most kicsit erősebbek a hangsúlyok – mondta. Viszont a szomszédságban jobban mentek a dolgok: például a visegrádi együttműködés, a „Tusk-Bajnai tengellyel” a középpontjában olyan jól működött, hogy az Merkelnek és Sarkozy-nek is már-már sok volt – fejtette ki Balázs Péter.

 

Szijjártó Péter természetesen pozitívnak ítélte a magyar külpolitika változásait, és nem 2010-re, hanem 2014-re koncentrált, amióta „a külgazdaság van a fókuszban”. Szijjártó szerint a külpolitika nem cél, hanem egy nagyon fontos eszköz ahhoz, hogy Magyarország gazdasági teljesítményét segíteni tudja. „Persze nem akarok más tollával ékeskedni, mert ezt nem én találtam ki” – tette hozzá. Mint mondta, Hillary Clinton is írt arról a könyvében, hogy az amerikai külpolitikának hogyan kell támogatnia azt a célt, hogy minél több amerikai embernek legyen munkája.

 

 

A külügyminiszter felsorolta azokat a fő célkitűzéseket, amelyek mentén szerinte egy pragmatikus külpolitika leginkább szolgálja a nemzet érdekeit. A legfontosabbnak a Németországgal való szövetség erősítését nevezte. Ironikus felhanggal megjegyezte, hogy az „elszigeteltség jegyében” rendszeresen egyeztet Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel. A miniszter másodsorban az Egyesült Államokkal való kapcsolat rendezését említette. Mint mondta, a gazdasági együttműködésre akár a „sikersztori” jelző sem lenne túlzás, ahogy a védelmi együttműködés is jó. A kitiltási botránnyal kapcsolatban csak annyit mondott: néhány nyitott kérdés volt, amit most már lezártak.

 

Szijjártó harmadiknak az Oroszországhoz fűződő viszont említette: mint mondta, energiafüggőségünk miatt nehezen engedhetnénk meg magunknak, hogy ne legyünk folyamatos konzultációban Oroszországgal. Szijjártó megismételte, amit Orbán Viktor is elmondott a Vlagyimir Putyinnal közös sajtótájékoztatóján: Oroszország az európai energiabiztonsághoz is nélkülözhetetlen. Oroszország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, és a szankciók miatt 13 százalékkal csökkent az oda irányuló exportunk – mondta a külügyminiszter. Végül az ukrán helyzet kapcsán leszögezte, hogy csakis a béke az elfogadható megoldás és az ország szuverenitása és területi integritása nem lehet kérdés.

 

„Németország az első helyen, bravó” – kezdte kommentárját Szijjártó prioritásaihoz Balázs Péter, hozzátéve, hogy Szijjártónak „érdemes lenne hallgatnia a szocialista Steinmeier bölcs tanácsaira”. Egyébként is sok területen lehetne tanulni Németországtól: például az európai elkötelezettség, a történelmi megbékélések és a történelem önkritikus és reális felfogása terén – tette hozzá Balázs Péter.

 

 

Oroszországgal kapcsolatban viszont Balázs Péter szerint egy nagyon problematikus kanyarban vagyunk. A volt külügyminiszter szerint veszélyes lenne az amúgy is meglévő csővezetékes energiafüggést a paksi beruházással tovább erősíteni, ráadásul a „pragmatikus barátkozás” narratívája nem összebékíthető Ukrajna területi integritásának és és szuverenitásának tiszteletben tartásával sem. Balázs Péter felidézte, hogy Putyin az Orbánnal közös budapesti sajtótájékoztatójáról üzent az ukrán hadseregnek, mikor azt mondta: le kellene tenniük a fegyvert Debalcevében. „Hogy jött ehhez Putyin?” – tette fel a költői kérdést Balázs Péter, hozzátéve: itt Orbán részéről helye lett volna egy megjegyzésnek, hogy mennyire fontos nekünk Ukrajna területi integritása. Ha már Merkellel szemben megvédte Orbán az illiberális demokráciát, akkor Putyinnal szemben is megvédhette volna Ukrajnát – fejtette ki Balázs Péter, megjegyezve, hogy emiatt most a lengyelekkel is bizalmi válság alakult ki. „Sok időbe fog telni, amíg a lengyel-magyar barátságot ezek után helyre tesszük” – mondta.

 

Szijjártó erre úgy reagált, hogy „nehezen tudná a végtagjain megszámolni”, hogy Orbán hányszor tett hitet Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, ráadásul Magyarország humanitárius segítséget nyújtott és gázszállításokkal is segíti Ukrajnát. Az energiabiztonsággal és Pakssal kapcsolatban azt tette hozzá: a paksi bővítés azért volt jó döntés, mert a fűtőelemektől 2-3 évre előre be lehet vásárolni, nem úgy, mint gázból. Egyébként a Déli Áramlatot az EU miatt nem tudták megvalósítani, csakúgy, mint korábban a Nabucco-t, amely a Déli Áramlattal ellentétben nem csak az útvonalat, de a forrást is diverzifikálta volna.

 

 

A moderátor felvetette, hogy a Nyugat és Kelet közti egyensúlyozásban valóban értékek és érdekek állnak-e szemben? Balázs Péter erre azt mondta, hogy „ez egy kicsit műkonfliktus. Mindig az érdek az első, ezt kell, hogy szolgálja az azonnali cselekvés. De olyan lépést nem lehet tenni, ami az értékrendünket keresztezné.” Ahol emberéleteket oltanak ki, azt nem lehet helyeselni semmilyen módon, „a Tízparancsolatot illik betartani” – fogalmazott Balázs Péter. Szerinte az ilyen alapvető értékrenddel ment szembe az, hogy Putyin látogatásakor Orbán nem szólalt fel Ukrajna védelmében.

 

Mivel Szijjártó Péter a bajor Európa-ügyi miniszterrel való találkozójára sietett, így a közönségből csak kevés kérdésre adódott lehetőség. Az egyik kérdező a Putyin-látogatással kapcsolatban arra volt kíváncsi, hogy Oroszország előretolt helyőrsége leszünk-e Európában? Balázs Péter ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a paksi megállapodás, majd az illiberális államok mintaként beállítása után Putyin látogatása már csak az utolsó elem a bizalomvesztés folyamatában. Hozzátette: mostanában Európában csak Ausztriában volt Putyin, de ott is sok bírálat érte a látogatást. „Oroszország étvágya megnőtt, hogy revideálja a hidegháború utáni helyzetet, különös tekintettel a posztszovjet status quóra” – fogalmazott Balázs Péter. A volt külügyér elfogadhatatlannak tartja az orosz külpolitikai doktrínát, ugyanakkor kiemelte: a nyugati világnak nem kellene párhuzamosan folytatnia két háborút. Meg kell békélni az oroszokkal, mert sokkal súlyosabb veszély az iszlám, amely a nyugati értékeket fenyegeti – mondta.

 

A moderátor megkérte Szijjártót, hogy a Putyin-látogatással kapcsolatban térjen ki arra is, hogy az orosz elnök olyan emlékművet koszorúzott a Fiuimei úti sírkertben, amelyen '56 „ellenforradalomként” szerepel. A külügyminiszter azonban erre a felvetésre nem válaszolt. Helyette arról beszélt, hogy „ne gondolkozzunk egyszerű kommunikációs klisékben”. Azt, hogy Budapesten tárgyalt Putyin, nem lehet ilyen leegyszerűsítően interpretálni, hogy helyőrség lettünk, és hogy ki tett szívességet kinek – mondta Szijjártó, hangsúlyozva, hogy elsősorban az idén lejáró hosszú távú gázmegállapodás miatt volt fontos a látogatás. Mivel ez egy take or pay szerződés volt, és rengeteg gázt nem hívtunk le ez alapján; így nagy könnyebbség, hogy ezt mégsem kell felhasználatlanul kifizetnünk, hanem felhasználhatjuk, és csak azután fizetünk. A külügyminiszter feltette a kérdést: mi lett volna, ha nem állapodunk meg Putyinnal és 2015 decemberében 20 milliárd köbméter gáz árát ki kell fizetnünk? Ráadásul mivel fűtöttünk volna 2016 januárjától?

 

Szijjártó ezután annyiban is hagyta a Putyin-témát, és a gazdaságról kezdett beszélni. Mint mondta, ő támogatja azt a német javaslatot, hogy az EU vegye fel a kapcsolatot az Eurázsiai Gazdasági Unióval. Megemlítette azt is, hogy az Egyesült Államokkal jelenleg tárgyalja az EU a TTIP elnevezésű szabadkereskedelmi megállapodást. Szijjártó ezzel kapcsolatban leszögezte: neki sokkal pozitívabb a véleménye a TTIP-ről, mint az „átlag magyar vélemény”. Szerinte, ha a Tanács a Bizottságtól kapott mandátuma alapján folytatja le a tárgyalásokat, akkor végeredményben jó lesz nekünk a TTIP, de részleteket nem mondott. A „teremben ülő újságírókat” megkérte, hogy „ne interpretálják úgy”, mintha ő bárki ellen is beszélne, de az orosz szankciók miatt az EU-orosz kereskedelem 7 százalékkal visszaesett, miközben az USA-orosz kereskedelem 6 százalékkal nőtt.

 

A diplomáciai elszigeteltséget firtató kérdésre Szijjártó felsorolta, hogy kik jártak mostanában Magyarországon: Merkelen és Putyinon kívül említett török, lengyel, szerb, montenegrói politikusokat, illetve a brit külügyminisztert és a bajor Európa-ügyi minisztert, akihez épp sietett. „Egy elszigetelt ország diplomáciai naptára nem így néz ki” – jegyezte meg Szijjártó.

 

 

A külügyminiszter kapott kérdést a kitiltási üggyel kapcsolatban is a közönségtől. Szijjártó Péter elismételte azon sokat hangoztatott téziseit, miszerint az amerikaiak nem bocsátottak a kormány rendelkezésére elég információt ahhoz, hogy büntetőeljárást tudjanak indítani a kitiltás alapjául szolgáló korrupciós ügyekben. A miniszter leszögezte, hogy bizonyítékok nélkül jogállamban nem folytatnak le büntetőeljárást. Tehát még mindig nem tudnak semmit az ügyben, amit ezért „kénytelenek lezártnak tekinteni” – összegezte a külügyminiszter.

 

Balázs Péter viszont úgy látja: ez az ügy „elcsitult, anélkül, hogy megoldódott volna”. Pont az jött ki „rükvercben” az ügyből, akit megvádoltak, az USA pedig kegyesen kiengedte ebből a magyar kormányzatot. „Az új nagykövet szőnyeg alá söpörte, Goodfriend meg elment haza” – fejtette ki. A volt külügyminiszter hozzátette: a diplomáciában – akárcsak a szerelemben – nem az a fontos, hogy mit mond valaki, hanem hogy miért mondja. Itt az a lényeg: az USA tudja, hogy az EU legmagasabb áfáját bizonyos cégek nagyban csalják el és a NAV nem lép semmit. „Jó lett volna nagyobbakat és biztosabbakat lépni” – összegezte a volt miniszter.