MZP Moszkvában kommunistázna, Berlinben fasisztázna?

Teljesen mindegy, mit akart mondani Márki-Zay Péter.

Sikerülni azt sikerült mondania, hogy „azt, amit Orbán Viktor egy személyben megtestesít, ezt a szivárványkoalíciót úgymond, a liberálisokat, a kommunistákat, a konzervatívokat és a fasisztákat, ezt mi a szövetségben külön-külön képviseljük, gerinces emberként mindenki megtarthatja a saját világnézetét.”

Ebben az egy mondatban ugye, mint az minden, a magyart elemi szinten bíró választópolgárnak világos,

Pontosabban nem is nagyon bújik meg, fájdalmasan egyértelmű, tagadni szánalmas, vitatni kár.

Elsőként: hogy az egyesült ellenzékben vannak kommunisták, és Márki-Zay Péter, ha ő maga nem is kommunista, legalábbis képviseli őket. (Ezt mi eddig is tudtuk, most már az ellenzéki szavazók is hiteles forrásból tudják.)

Másodjára: hogy az egyesült ellenzékben vannak fasiszták, és Márki-Zay Péter, ha ő maga nem is fasiszta, legalábbis képviseli őket. (Ezt mi eddig is tudtuk, most már az ellenzéki szavazók is hiteles forrásból tudják.)

Harmadrészt: hogy a kommunisták és a fasiszták egyaránt gerinces emberek. (Ezt nekünk eddig úgy tanították, hogy „ezek ugyanazok”, de persze így is jó.)

Amennyiben Márki-Zay Péter ezt a mondatot szellemi képességeinek birtokában, józanul és éber állapotban mondta ki, természetesen leszegett fejjel kellene elkullognia a legközelebbi közéleti roncstelepre,

és beiktatnák ócskavasnak egy első Suzuki-bölcső meg egy hátsó kerékjárati ív közé. A nemzetiszocialista Márki-Zay Péter innentől kezdve pária lenne, két nemzetromboló, jövőgyilkos, emberellenes eszme kufára, akihez európai ember eltartott kisujjal sem nyúlna a politikában többé.

Abba pedig már bele sem merek gondolni, mit kellene ilyenkor tennie a fényes tekintetű Külföldnek, amelynek Tucker Carlson fasiszta, egy Soros-kritikus plakát antiszemitizmus, egy kínai egyetem behódolás a kommunistáknak, konkrétan komcsikat és fasisztákat képviselni meg mínuszos hír. De természetesen a fényes tekintetű Külföld most nem ad ki sziriüszkonszörnt, nem vágja az országalmát hetes cikkelyre, nem küldi rá Noskóékat az ellenzékre, mert a fényes tekintetű Külföldnek most nem ez az érdeke. Kit érdekel egy fasiszta a bársonyszékben, ugye, ha közben vissza lehet szerezni a magyar közműcégeket.

De ha Márki-Zay Péter valójában nem szeretne fasisztákat és kommunistákat képviselni, s egyik téveszme képviselőit sem tartja gerinces embereknek,

és meg sem állt a községi dögkútig. Ez pedig nagy gond.

Azért nagy gond, mert – bár ezt a magyar ellenzék rendszeresen elfelejti – nem csak a mi kis magyar belpolitikai posványunk létezik, amit büntetlenül teli lehet okádni mindenféle aljadék mocsokkal, ahol elfér egymás mellett szépen sorban a hazaárulózás, a gyilkosozás, a buzizás, a zsidózás, akármi.

Van a világnak egy Magyarországon kívül eső része, és az ország vezetőinek néha azzal is kommunikálnia kell. Ilyenkor hasznos, ha egy vezető tudja, mit beszél. Atomgomb mellett csücsülő emberekkel, Magyarország exportkitettségének, energetikai vagy pénzügyi stabilitásának kulcsszereplőivel nem lehet úgy beszélni, hogy az ember önfeledten beledelirál a vakvilágba.

ami Magyarországon a zsidózás, buzizás, komcsizás vagy fasisztázás, az Berlinben egy rosszul sikerült Hitler-vicc („lassen Sie uns doch ein bisschen mehr Lebensraum!”), Moszkvában egy balfékül megfogalmazott megjegyzés a második világháborúról, Bukarestben egy kackiás erdélyezés, Washingtonban egy meggondolatlan niggerezés.

Az ember a diplomáciában nyelvi taposóaknák között sasszézva keresi-kutatja a hazája érdekét, s egy feszített tárgyalási helyzetben simán múlhat egy jó deal a személyes szimpátián. Annak pedig fontos alkotóeleme, hogy ne beszéljünk hülyeségeket. Ráadásul egy idegen nyelvben Aranyszájú Szent János sem ugrál olyan természetes ügyességgel, mint az anyanyelvében, teljesen mindegy, milyen jól beszéli azt. Aki magyarul sem uralja a nyelvét annyira, hogy legalább a közbeszéd legszentebb teheneibe ne eresszen heti kétszer sörétet, az hogy tenne a szájára zabolát angolul, németül, franciául?

– ebben a kérdésben Orbán Viktor nem azért nem mond minden másnap egy okosat, mert ne lenne esetleg sarkos magánvéleménye az ukrán etnogenezisről meg az oroszok történelmi szerepéről, hanem azért, mert nem akar Fényeslitkénél ágyúdörgést és Munkácson emberáldozatot. Mit mondana ilyenkor Márki-Zay? Hogy az aberrált kozákokat és a fogyatékos kisorosz tudatúakat egyaránt, de külön-külön képviseli? Hogy vannak a Krímben oroszok, de sajnos elég kevés? Hogy gyilkos, aki nem szállít fegyvert Dnyipróba? Hogy a Misusztyin-kormány minden idők legkorruptabb orosz kormánya? Két nap tárgyalással elérné, hogy egyszerre vonuljon ki az országból az orosz gáz meg az Audi, és a NATO még gyorsan szétlője Paksot, mielőtt kidob minket a fenébe.

Nem lehet, nem lehet, nem lehet ennyi hülyeséget beszélni.

Hogyan lehetne tehát egy ország vezetője, képviselője, főtárgyalója az, aki a saját szájának sem ura? Sehogy.

Márki-Zay Péter nyelve olyan nemzetbiztonsági kockázat, amin nem segít ötven Szent-Iványi sem, északi, déli és nyugati irányba külön-külön elhelyezve.

Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP