Retteghetnek a zöld-fehérek – leleplezték, milyen katonai módszerekkel készül az ellenfél

Már a nyolcaddöntők első felvonásánál jár az idei labdarúgó Bajnokok Ligája, amelynek a döntőjét május 30-án Budapesten rendezik. A mezőny eddigi legnagyobb meglepetését kétségkívül a norvég Bodö/Glimt szolgáltatja, amely halmozza a bravúrokat az idei sorozatban, már a legjobb nyolc közé jutásért harcol a portugál Sporting ellen – amely párharcban ráadásul egyáltalán nem esélytelen. A két együttes korábban még egyszer sem találkozott egymással, most egy héten belül kétszer is megmérkőznek, és az eddig látottak alapján kijelenthető, kiegyenlítettek az erőviszonyok. Nem véletlen, hogy a norvégok páratlan eredményeit látva a teljes futballvilág a titkukat kutatja: sokak szerint a szakmai stábon belül egy korábbi katona jelenti a siker kulcsát.

Bodö egy észak-norvég kisváros, mindössze 42 ezren lakják, tehát a teljes lakosság elférne a szerda esti ellenfél, a zöld-fehér Sporting 52 ezres lisszaboni José Alvalade Stadionjában. A nyolcaddöntő első meccsére azonban a 8270 szurkoló előtt kerül sor az Aspmyra Stadionban, ott, ahol a kiscsapat egészen elképesztő eredményeket ért el a mostani BL-kiírásban. Ezen a pályán az angol sztárcsapat Manchester City és a tavalyi döntős Internazionale is elvérzett, miközben Madridban, az Atlético ellen is nyert Kjetil Knutsen együttese. Az a három pont tette lehetővé, hogy továbblépjenek az alapszakaszból. A norvégok egyébként szenzációs sorozatban vannak: 2026-ban minden meccsüket megnyerték, a mérlegük hétből hét – januárban többek között a Diósgyőri VTK-t is két vállra fektették egy felkészülési találkozón.

Egy veterán tapasztalataira építenek

Ahogy említettük, a norvég sportsiker titkát sokan kutatják a nagyvilágban: a legtöbben a megfelelő filozófia és kiválasztás, a tudatosan összeállított és menedzselt keret, illetve a kispadon 2018 óta bizonyító vezetőedző összhangjának tulajdonítják a kiváló eredményeket, noha van még egy fontos összetevő.

Aktív katonaként Afganisztánban és Líbiában is járt bevetésen, de már majdnem egy évtizede a klub alkalmazásában áll. További érdekesség, hogy korábban nem rajongott a fociért, unalmasnak tartotta, a tapasztalata azonban szárnyakat adott a játékosoknak – írja a Sky Sports.

Mannsverk szerepe egészen különleges az egyesületnél, miután egyáltalán nem érdekli a futball, hivatása révén sokkal jobban kötődik a Norvég Olaj Alaphoz, a világ legnagyobb állami vagyonalapjához. A játékosoknak tartott egyéni mentális edzéseknek, valamint a csoportos megbeszéléseknek köszönhetően ugyanakkor megkerülhetetlen tagja lett a szakmai stábnak. Az edzései nem kötelezők, mégis tolonganak rajta a futballisták.

Különleges stáb emelte fel a csapatot a kiesés után

Amikor a korábbi vadászpilóta csatlakozott a klubhoz, éppen kiestek az élvonalból. Hiába volt meg a szükséges futballtudás, nem sikerült a bennmaradás, mert nem kezelték megfelelően a nyomást – mentális, pszichológiai tényezőkre vezették vissza a kudarcot. Éppen ezért nyúlt Mannsverk a saját vadászpilóta-karrierjében megszerzett tapasztalatokhoz – különösen a kiképzés terén. A norvég vadászpilóták ritkán tapasztalnak meg igazi harctéri élményt, viszont sok időt töltenek gyakorlatokon.

„Fontos tudatosítani magadban, mikor és hogyan próbálják meg elterelni a figyelmedet az érzelmeid és az érzéseid. Bombázáskor, miután látod, hogyan robbannak fel a töltetek, miként kap lángra a környék, érzések kerítenek hatalmukba, de ezek nem vihetik el a fókuszt. A kiképzés során megnőtt a koncentrációs képességem. Arra késztettek, hogy képzeljem el, mi a motivációm és milyen kétségek fogalmazódnak meg a fejemben!” – mesélte a szakember.

Az edzői stábnak rögtön az elején elmagyarázta Mannsverk a filozófiáját. A korábbi asszisztens, Kjetil Knutsen, aki 2018 óta vezetőedző a támogatásáról biztosította, és megerősítette, hogy teljes mértékben hisz a módszereiben. Elkezdték vizsgálni a csapat tagjait, felmérték, hogy kinek, milyen pszichológiai támogatásra van szüksége. Az alkalmazott módszerek több játékosnak segítettek felállni a padlóról, ezek hatására elengedtek bizonyos félelmeket, szorongásokat és a terheket letéve az addigi epizódszereplőkből kulcsjátékosok váltak.

Bodö/Glimt: sikerre vezettek az új módszerek

A csapatmegbeszéléseken sokáig teljes csend honolt, szokatlan volt a labdarúgók számára, hogy elmondhatják a véleményüket és meghallgatásra találnak a szavaik, korábban csak edzőik beszéltek hozzájuk, egyoldalú volt a kommunikáció.

„A játékosoknak szinte nem volt kommunikációjuk az edzői stábbal.

Megkérdeztem tőlük: »Miért nem adnak visszajelzést, miért nem támogatják, biztatják egymást?« Innen kellett újrakezdenünk, és felépítenünk a játékosok kommunikációját” – emlékezett vissza Mannsverk.

A szakember a csoportos foglalkozásokon kitalált egy olyan gyakorlatot, hogy a kapott gólok után körbeállnak és megosztják egymással a megoldási javaslataikat. Ennek a koncepciónak a színterét is a vadászpilóta-képzés tapasztalatai ihlették.

„A repülésbiztonság tekintetében nagyon fontos, hogy azonnal kiálljunk és őszinték legyünk a hibáinkkal kapcsolatban. Nem az volt a lényeg, hogy valakit hibáztassunk, hanem, hogy tanuljunk belőle. Nagyon fontos megosztani a hibákat, hogy ne féljünk tőlük” – magyarázta Mannsverk.

Fotó: Piero Cruciatti/AFP

***